Óriási adok-kapok indult a német politikusok között a G20-as zavargások apropóján
Forisek Ádám
2017.07.12. 15:58
Koalíciós összetûzésbe torkollott a szövetségi kormányt alkotó pártok közti, G20-as utcai harcokat tárgyaló vita.
BERLIN, 14:58
A zavargások után most koalíciós összetűzésbe torkollott a szövetségi kormányt alkotó pártok közti vita.
A pártok a hamburgi G20-csúcs alatt történt zavargásokról folytattak vitát, ami kissé elmérgesedett.
Aki elfogadhatatlan módon Hamburg szociáldemokrata (SPD) polgármestere, Olaf Scholz távozását követeli a hét végén történt rendbontások miatt, annak a kancellár, Angela Merkel lemondását is követelnie kell"
– jegyezte meg például egy szerdai lapinterjúban Sigmar Gabriel alkancellár-külügyminiszter, az SPD egyik vezető politikusa, a párt korábbi elnöke.
A Berliner Morgenpost című lapnak elmondta, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségnek csak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás fontos, és a hamburgi zavargások ügyét felhasználva "gonosz és alávaló választási kampányt folytat".
Ezzel szemben a dolga az lenne, hogy a szociáldemokratákkal együtt választ keressen arra a kérdésre, hogy a hamburgi erőszakos bűnözők miként tudták európai szinten megszervezni magukat, miként fordulhatott elő, hogy az európai rendőri szervek és a hírszerző szolgálatok nem rendelkeztek elég információval a szervezkedésről és nem tudták megakadályozni a zavargók beáramlását Hamburgba.
Sigmar Gabriel szerint "az álnokság csúcsa", hogy miközben Angela Merkel és kancelláriaminisztere, Peter Altmaier "krokodilkönnyeket ejt" és a szolidaritásáról biztosítja Olaf Scholzot, a CDU/CSU alsóbb szintjein "országos hangulatkeltés" zajlik a szociáldemokraták ellen "az úgynevezett baloldali terror" állítólagos támogatása miatt.
Angela Merkel még kedden, az interjúból előzetesen ismertetett részletekre visszafogottan reagált, azt mondta, biztos benne, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója kitart a ciklus végéig.
"Gabrielnél kiégtek a biztosítékok" – mondta a CSU főtitkára, Andreas Scheuer a Bild című lapnak. A CDU konzervatív irányzatának egyik vezető alakja, Jens Spahn pedig azt mondta, hogy Sigmar Gabriel felháborodást színlelve el akarja terelni a figyelmet az igazán fontos kérdésről, arról, hogy a német baloldali pártok (SPD, a Zöldek és a Die Linke) miért viszonyulnak közömbösen a szélsőbaloldalhoz.
A hamburgi zavargások után széles körű társadalmi vitára van szükség a szélsőbaloldal társadalmi beágyazottságának okairól – tette hozzá a CDU elnökségi tagja.
A baloldaliság és az erőszak egymást kölcsönösen kizáró fogalmak"
– reagált kedden Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt. Az SPD, a Zöldek és a Die Linke részéről is elítélték a zavargásokat és elhatárolódtak az erőszakos bűncselekmények elkövetőitől.
A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) július elején bemutatott éves jelentése szerint a hivatalnál nyilvántartott szélsőbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erőszakra hajlamosként számon tartott szélsőbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nőtt. Ezekről az adatokról a888.hu is beszámolt.
Thomas de Maizere szövetségi belügyminiszter egy hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a hatóságok lemaradásban vannak a szélsőbaloldal felől fenyegető veszélyek elhárításában. El kell érni, hogy "pontosan ugyanazzal a keménységgel" szálljanak szembe a szélsőbaloldali erőszakkal, mint a szélsőjobbról fenyegető veszélyekkel.
A múlt hét végi csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem 500 rendőr sebesült meg.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
