A megbeszélést követő sajtónyilatkozatában – Li Ko-csiang társaságában – a kormányfő azt mondta: minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében.

– hangoztatta, hozzátéve, hogy Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás.

A miniszterelnök megjegyezte, a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos – írja az MTI.

Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat – fejtette ki Orbán Viktor.

A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, "ez jó hír Kazincbarcikának"; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, "ez jó hír a komáromiaknak" – sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek – jegyezte meg.

A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket

és megindították a tárgyalásokat a következő évek magyar-kínai együttműködéséről is. Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet – jelentette ki.

Magyarországot jellemezve hangsúlyozta: versenyképes a gazdasági szabályozó és adókörnyezet,

és jó az ország földrajzi elhelyezkedése.

– mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy sok olyan beruházást kellene végrehajtani, amelyhez elegendő tőke sem a magyar gazdaságban, sem az Európai Unióban nincs már. Ezért is finanszírozzák például a Budapest-Belgrád-vasútvonalat kínai részvétellel, és számos ilyen fontos projekt van még, amely kínai közreműködéssel valósítható meg – tette hozzá.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a 4-5. legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten.

– összegzett.

Kína és Magyarország együttműködése kölcsönösen előnyös fejlődési lehetőségeket jelent a két országnak – mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kedden az Országházban.

A magyar és a kínai kormányfő hivatalos tárgyalását követően tett közös sajtónyilatkozatban Li Ko-csiang kiemelte: az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek.

A 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozójára Budapestre érkezett kínai miniszterelnök hangsúlyozta: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködése rendkívül jó és megfelel a globalizáció trendjeinek, régiók közötti együttműködés ez, amely összeköti Európát és Ázsiát.

Li Ko-csiang elmondta: a 16+1 találkozó sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket. Ez az együttműködés megerősítheti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat – vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag.

Úgy vélte, nem kell tartani a gazdasági globalizáció negatív hatásaitól, és az elmúlt években egyértelművé vált, hogy bár hozhat akadályokat a globalizáció, ez az együttműködés rendkívül erős eszköz a kezelésükben.

A kínai kormányfő szerint Kína és Közép-Kelet-Európa regionális együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul, a békét és a stabilitást is szolgálja, és minden félnek előnyös.

Li Ko-csiang úgy értékelte, rendkívül jó választás volt Budapesten rendezni a 16+1 találkozót. Magyarországon stabil a növekedés, 4 százalék feletti, amit nem könnyű megvalósítani – mondta. Kínában 6,9 százalék a növekedés, az egy 1,3 milliárd lakosú ország piaca nagyobb, így sokkal nehezebb elérni ezt a növekedést – magyarázta.

Közölte: a kínai-magyar együttműködés az elmúlt években javult, a tavalyi évben a kereskedelem több mint 10 százalékkal nőtt, és 20 százalékkal emelkedett Kína importja Magyarországról. Jelenleg a kínai import innen nagyobb, mint a kínai export Magyarországra – mondta. Hozzáfűzte: nagyon jó minőségűek a magyar mezőgazdasági termékek, ezeknek rendkívül nagy piacuk van a kínai fogyasztók körében.

A kínai kormányfő kitért rá: több megállapodást írtak alá, amelyek nagy lendületet adhatnak a kínai befektetéseknek Magyarországon, ezek további munkahelyeket teremtenek itt, a kínai cégeknek pedig lehetőségük adódik átvenni a magyar szakértelmet, tapasztalatokat.

Mint mondta, vannak olyan kínai vállalatok, amelyek már megvetették itt a lábukat, ez bizonyítja az erős kétoldalú együttműködést, amely mindkét félnek előnyös és újabb üzleti lehetőségeket hoz.

Li Ko-csiang kiemelte: Magyarország befolyása nő Kínában azzal, ha itt fektetnek be a kínai cégek, majd az itt előállított termékeket Kínában értékesítik.

Arról is beszélt, hogy hagyományosan jók a két ország kapcsolatai, hatékony a kulturális együttműködés, és készen állnak további projektek megvalósítására a felsőoktatásban, valamint a lehetőségek kihasználására a turizmusban.