A kormányfő beszédében kiemelte: a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában. Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre – jelentette ki. Hozzátette: ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

Egyszer sem kértük a feladatot, hanem a sors, a történelem mérte ki ránk, de a magyarok nem futottak el, nem hátráltak meg, hanem teljesítették a kötelességüket – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzáfűzte: akkor is helyt állunk, "ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk."

Mint mondta, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól. Erre a bajorok mindig számíthatnak.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy nemzedéke mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek. A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen "mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk”, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük – mutatott rá.

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni. Most olyan helyzet van Európában, hogy "nem lehet gyáván félrenézni", a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek.

– mondta a miniszterelnök.

A reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk "ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon" – hangoztatta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte, hogy 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra.

Amikor a brutális szovjet kommunista megtorlás miatt lehetetlenné vált az ellenállás, sokan Nyugat felé vették az irányt, és a bajorok segítettek nekik, ők pedig fegyelmezetten, rendben várták a hatóságok döntését.

Az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek – mondta a miniszterelnök, majd hangsúlyozta: "Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig "az európai szabadság oldalán áll majd."

– mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé. Helmut Kohl volt német kancellár akkor azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. Aztán azon keresztül a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet – fogalmazott a miniszterelnök hozzáfűzve: a német újraegyesítés pedig világhatalommá tette az EU-t.

Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép nyitotta meg az utat a szabad Európa felé, és ezért ma csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak. A forradalom hőseinek örökségére ma együtt emlékezünk – tette hozzá.

Tordai-Lejkó Gábor főkonzul pedig arról beszélt, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.

(MTI)