A közös tájékoztatón a kormányfő egy kiemelkedően sikeres, a távol-keleti térség egyik vezető országának nevezte Vietnamot. E siker pedig biztató Magyarországnak, mert azt jelzi, hogy egy ország lehet úgy – és talán csak úgy lehet – sikeres, ha a hozzá leginkább illeszkedő, az ő kultúrájából fakadó társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedést valósít meg – fogalmazott.

A világ legnagyobb országai is szövetségre törekednek Vietnammal, vagyis „egyre többen vagyunk a világon, akik abban érdekeltek, hogy Vietnam egy sikeres ország legyen” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt, Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mihamarabb lezáruljanak, és életbe lépjen a tényleges szabadkereskedelem.

A világgazdaság abba a fejlődési szakaszba lépett, amikor a technológia, a tőke és az áruk nemcsak Nyugatról áramolnak Keletre, hanem fordított irányban is – mondta, jelezve, hogy ez egy néhány éve nyilvánvalóvá vált jelenség, amelyhez Magyarország a keleti nyitással alkalmazkodott.

Felidézte, hogy 2016-ban Magyarország megindított egy mintegy 500 millió eurós kötött segélyhitelprogramot – ami Magyarország legjelentősebb hitelprogramja –, és olyan területeken tud részt venni a modern Vietnam felépítésében, mint az egészségügy, az oktatás, a vízellátás és a mezőgazdaság.

A miniszterelnök megjegyezte, a mostani találkozó érdekességét az adta, hogy a két ország alkotmányos rendszere jelentősen eltér egymástól, a tárgyalófelek azonban úgy tekinthetők, mint a saját népük legfontosabb vezetői.

Orbán Viktor végül arról beszélt, hogy a megbeszélésen szó volt a turizmus lehetőségeinek fejlesztéséről, a két ország vállalkozóinak beruházásokra buzdításáról, a magyar állami ösztöndíjprogramról – amelyben 200 vietnami diák vehet részt –, valamint arról, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel közelgő évfordulóján Magyarország egy kiemelkedő színvonalú kulturális képviseletet nyitna Vietnam fővárosában.