Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

NÉPvándorlási Mesék #4 - A birodalom bukása

2015. december 8. 21:35

Sorozatunk következő részében az ókori Római Birodalomba látogatunk, amelynek pusztulását az európai történelem egyik legnagyobb népvándorlása okozta.
A Kr. u. 4-5. században valami olyasmit tapasztalt Európa és a Római Birodalom, amit addig sohasem láthatott a kontinens. Talán az egyik legjelentősebb változás ment végbe, melynek nyomait ma is érezhetjük Európában.

Minden szempontból új időszámításba lépett a történelem. Róma egy olyan állam volt, amely fénykorában majdnem az egész kontinenst ellenőrzése alá tudta vonni. Nem volt egységes etnikuma, de az egységes közigazgatással, gazdasággal és birodalmi hadsereggel a császár össze tudta tartani Európa népeit. A belső ellentétek sokszor bomlasztották a birodalmat, de egészen a 4. századig egyben tudott maradni.

A negyedik század közepén Belső-Ázsiából a hunok nyugat felé indultak, ezzel pedig az olyan népeket, zömében germán népcsoportokat – akik eddig nem jelentettek veszélyt Rómára – rákényszerítették arra, hogy bebocsátást kérjenek a birodalomtól.

Ezek a népek azonban nem csak "önként" érkeztek Róma határára, hanem a hunoktól elszenvedett vereségek is közrejátszottak ebben. Athanarik osztrogót uralkodó például a császárhoz menekült egy elvesztett csata után, aki – látván a katonai potenciált a gótokban – letelepedést ígért nekik a birodalom területére.

Azonban a birodalom területére beszivárgó, háborús konfliktus elől menekülő gótok között akadtak olyanok is, akikkel Róma nem tárgyalt, így ők "illegálisan" telepedtek le a birodalom területén.

A császárság a letelepítéssel nem hogy megoldotta a problémát, tovább fokozta azt...

A gótok letelepedésük után is sok gondot okoztak a központi kormányzatnak. A bevándorlók – leginkább az éhség és a magas adók terhei miatt – lázadást szítottak, melyet a birodalmi kormányzók nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak megállítani. 378-ban Hadrianopolisnál az egyesült gót seregek súlyos csapást mértek a birodalmi légiókra, amelyben a császár is életét vesztette.

Theodosius volt az utolsó császár, aki – bár rövid ideig – még egyben tudta tartani az ekkor már bomlani látszó Római Birodalmat. Az uralkodó ún. foederati szövetséget kötött a vizigótokkal, ami azt jelentette, hogy a vizigótok saját királyuk hatalma alatt élhettek; szabadok lehettek, de idegen jogállásúak voltak, cserében viszont katonai szolgálattal tartoztak a császárnak.

Theodosius még halála előtt – hogy elkerülje a birodalomban addig tapasztalt örökösödési zűrzavart – megölette két fiát, Honoriust és Archadiust; végrendeletében pedig ketté osztotta a Római Birodalmat. A vandál származású Stilicho irányította a birodalom nyugati felét, római oligarchiák pedig a birodalom keleti részét kormányozták.

A birodalom nyugati felén nagyobb a baj...

A Kr. u. 400 és 410 között több betörés is történt a birodalomba. Alarich vizigót uralkodó például azért dúlta fel a Balkánt, mert Stilicho egy csatából hazaküldte és nem fizette ki a vizigótokat. Alarich előbb Konstantinápoly ellen vonult, de fizetség ellenében Róma felé vette az irányt, amelynek meg lett az eredménye:

410-ben feldúlta az egykori fővárost.

Ugyanebben az időszakban más népek – a vandálok, alánok, szvébek, kvádok és burgundok – átkeltek a Rajnán és letelepedtek Galliában és Hispániában. A népvándorlás miatt a Nyugat-Római Birodalom kénytelen feladni egykori provinciáit, köztük Britanniát és a Duna-menti tartományokat, melyekben a bevándorlók mellett a fegyveres colonusok és a rabszolgák is komoly problémát jelentettek.

Állam az államban...

A Nyugat-Római császár Kr. u. 412-ben kiegyezett a vizigótok vezetőjével, Athaulffal. Foederati szerződést kötött velük, 6 évvel később pedig létrejött az önálló vizigót állam Hispánia területén. Geiserich, a vandálok királya szintén megállapodott a császárral és Kr. u. 442-ben megalapították saját államukat Észak-Afrikában.

Keleten nem csak a Nap kel fel...

Kr. u. 435-ben a Hun Birodalom megtámadta a Kelet-Római Birodalmat. Konstantinápoly ismét a lefizetés eszközéhez folyamodott és a hunokat a Nyugat-Római Birodalom felé küldte.

Attiláék azonban nem csak emiatt indultak Róma felé.

Valentinianus császár nővére, Honoria – hogy elkerüljön egy kényszerházasságot – Attilához fordult segítségül. A hun uralkodó ezt házasságkérésként értelmezte és a Nyugat-Római Birodalom felét kérte hozományul. Amikor a császár értesült nővérének szándékáról, felesége kérésére Honoriát "csak" száműzte a birodalom területéről.

A két birodalom 451-ben, Catalaunumnál ütközött meg, és némi meglepetésre a császári haderő került ki győztesen.

A hunok vereségük után még több rohamot intéztek a birodalom ellen, de a fővárost, Rómát nem sikerült bevenni. A hun birodalom Attila halálával szétbomlott és nem jelentett további veszélyt a Nyugat-Római Birodalom számára.

Attila egy germán származású nővel, Ildikóval kötött házassága után, a nászéjszaka másnapján halt meg. Egyes feltételezések szerint Attilát felesége mérgezte meg. Vannak olyan álláspontok is, amik szerint a király a nászéjszakáján annyira részeg volt, hogy megfulladt saját orrának vérébe. De olyan vélemény is akad, amely szerint agyvérzés okozta az uralkodó halálát.
Róma végnapjai...

Geiserich vandál király kihasználván a birodalomban fennálló belső ellentéteket Kr. u. 455-ben kifosztotta Rómát.

A Nyugat-Római Birodalom gyengeségét kihasználva a legtöbb népcsoport függetlenedett.

A végső csapást azonban Róma számára Odoaker jelentette, aki Itália felosztását kérte a barbárok között. A germán származású hadvezér 476-ban felvette a "Rex Italiae" címet, miután az utolsó Nyugat-Római császárt, Romolus Augustulust megfosztotta trónjától. A császári jelvényeket pedig Konstantinápolyba, Zénon császárhoz küldte.

A Római Birodalom bukásánál azt láttuk, hogy egy fejlett, de folyamatosan gyengülő állam mennyire nem tudta kezelni a bevándorlást. Azonban nem csak a bevándorlással volt a gond. A birodalomban sem az egység, sem az anyagi és emberi áldozat nem volt meg ahhoz, hogy kezeljék a konfliktust. Eddig – a sorozatunkban nem látott – elemek is megjelentek: lefizetés, állam az államban, legális és illegális bevándorló megkülönböztetése. A Római Birodalom, szűkebb értelemben a Nyugat-Római Birodalom végső soron a bevándorlás miatt 100 év alatt omlott össze.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Bóday Pál: a baloldal kisajátítja a zöldtémákat

Bóday Pál: a baloldal kisajátítja a zöldtémákat

ökojobb

Bóday Pállal, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk arról, hogy a környezet- és állatvédelem témája nem csak a baloldalé, hogy a vegetarianizmus nem egy libsi divathullám, hogy egyre több az "ötperces állatvédő", valamint, hogy még ma is létezik a megélhetési állatvédelem.

Orbán: nemzetibb, jobboldalibb európai politikai életre számíthatunk az EP-választás után

Orbán: nemzetibb, jobboldalibb európai politikai életre számíthatunk az EP-választás után

kétharmad

Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén.

A holland liberálisoknak már Fekete Péter is rasszista

A holland liberálisoknak már Fekete Péter is rasszista

amerika, london, párizs

A bíróság egyelőre elutasította a karakter betiltását célzó javaslatot.

A kormány az EU-hoz és az ENSZ-hez fordul a migránskártyák miatt

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön bejelentette: a kormány Brüsszelhez és az ENSZ-hez fordul a migránskártyák ügyében.

Továbbra is rengeteg migráns érkezik Németországba

Továbbra is rengeteg migráns érkezik Németországba

amerika, london, párizs

Nem érzékelhető az Európai Unió területére irányuló migrációs hullám enyhülése Németországban, amelyre továbbra is erőteljes nyomás hárul.

Rendkívüli csúcsot hívnak össze Brüsszelben a Brexit miatt

Rendkívüli csúcsot hívnak össze Brüsszelben a Brexit miatt

amerika, london, párizs

Rendkívüli csúcsértekezletet tartanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételrendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök reggel Brüsszelben.

Nigel Farage: Angela Merkel kérjen bocsánatot Európától

Nigel Farage: Angela Merkel kérjen bocsánatot Európától

amerika, london, párizs

A brit politikus keményen nekiment a leköszönő német kancellárnak. Arra utasította Merkelt, kérjen bocsánatot, hiszen gyakorlatilag tönkretette a kontinenst a migrációs politikájával.

Egyre rosszabb Macron megítélése a V4 országaiban

Egyre rosszabb Macron megítélése a V4 országaiban

kétharmad

Romlik Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében - áll a Nézőpont Intézet elemzésében.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére