Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

NÉPvándorlási Mesék #4 - A birodalom bukása

2015. december 8. 21:35

Sorozatunk következő részében az ókori Római Birodalomba látogatunk, amelynek pusztulását az európai történelem egyik legnagyobb népvándorlása okozta.
A Kr. u. 4-5. században valami olyasmit tapasztalt Európa és a Római Birodalom, amit addig sohasem láthatott a kontinens. Talán az egyik legjelentősebb változás ment végbe, melynek nyomait ma is érezhetjük Európában.

Minden szempontból új időszámításba lépett a történelem. Róma egy olyan állam volt, amely fénykorában majdnem az egész kontinenst ellenőrzése alá tudta vonni. Nem volt egységes etnikuma, de az egységes közigazgatással, gazdasággal és birodalmi hadsereggel a császár össze tudta tartani Európa népeit. A belső ellentétek sokszor bomlasztották a birodalmat, de egészen a 4. századig egyben tudott maradni.

A negyedik század közepén Belső-Ázsiából a hunok nyugat felé indultak, ezzel pedig az olyan népeket, zömében germán népcsoportokat – akik eddig nem jelentettek veszélyt Rómára – rákényszerítették arra, hogy bebocsátást kérjenek a birodalomtól.

Ezek a népek azonban nem csak "önként" érkeztek Róma határára, hanem a hunoktól elszenvedett vereségek is közrejátszottak ebben. Athanarik osztrogót uralkodó például a császárhoz menekült egy elvesztett csata után, aki – látván a katonai potenciált a gótokban – letelepedést ígért nekik a birodalom területére.

Azonban a birodalom területére beszivárgó, háborús konfliktus elől menekülő gótok között akadtak olyanok is, akikkel Róma nem tárgyalt, így ők "illegálisan" telepedtek le a birodalom területén.

A császárság a letelepítéssel nem hogy megoldotta a problémát, tovább fokozta azt...

A gótok letelepedésük után is sok gondot okoztak a központi kormányzatnak. A bevándorlók – leginkább az éhség és a magas adók terhei miatt – lázadást szítottak, melyet a birodalmi kormányzók nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak megállítani. 378-ban Hadrianopolisnál az egyesült gót seregek súlyos csapást mértek a birodalmi légiókra, amelyben a császár is életét vesztette.

Theodosius volt az utolsó császár, aki – bár rövid ideig – még egyben tudta tartani az ekkor már bomlani látszó Római Birodalmat. Az uralkodó ún. foederati szövetséget kötött a vizigótokkal, ami azt jelentette, hogy a vizigótok saját királyuk hatalma alatt élhettek; szabadok lehettek, de idegen jogállásúak voltak, cserében viszont katonai szolgálattal tartoztak a császárnak.

Theodosius még halála előtt – hogy elkerülje a birodalomban addig tapasztalt örökösödési zűrzavart – megölette két fiát, Honoriust és Archadiust; végrendeletében pedig ketté osztotta a Római Birodalmat. A vandál származású Stilicho irányította a birodalom nyugati felét, római oligarchiák pedig a birodalom keleti részét kormányozták.

A birodalom nyugati felén nagyobb a baj...

A Kr. u. 400 és 410 között több betörés is történt a birodalomba. Alarich vizigót uralkodó például azért dúlta fel a Balkánt, mert Stilicho egy csatából hazaküldte és nem fizette ki a vizigótokat. Alarich előbb Konstantinápoly ellen vonult, de fizetség ellenében Róma felé vette az irányt, amelynek meg lett az eredménye:

410-ben feldúlta az egykori fővárost.

Ugyanebben az időszakban más népek – a vandálok, alánok, szvébek, kvádok és burgundok – átkeltek a Rajnán és letelepedtek Galliában és Hispániában. A népvándorlás miatt a Nyugat-Római Birodalom kénytelen feladni egykori provinciáit, köztük Britanniát és a Duna-menti tartományokat, melyekben a bevándorlók mellett a fegyveres colonusok és a rabszolgák is komoly problémát jelentettek.

Állam az államban...

A Nyugat-Római császár Kr. u. 412-ben kiegyezett a vizigótok vezetőjével, Athaulffal. Foederati szerződést kötött velük, 6 évvel később pedig létrejött az önálló vizigót állam Hispánia területén. Geiserich, a vandálok királya szintén megállapodott a császárral és Kr. u. 442-ben megalapították saját államukat Észak-Afrikában.

Keleten nem csak a Nap kel fel...

Kr. u. 435-ben a Hun Birodalom megtámadta a Kelet-Római Birodalmat. Konstantinápoly ismét a lefizetés eszközéhez folyamodott és a hunokat a Nyugat-Római Birodalom felé küldte.

Attiláék azonban nem csak emiatt indultak Róma felé.

Valentinianus császár nővére, Honoria – hogy elkerüljön egy kényszerházasságot – Attilához fordult segítségül. A hun uralkodó ezt házasságkérésként értelmezte és a Nyugat-Római Birodalom felét kérte hozományul. Amikor a császár értesült nővérének szándékáról, felesége kérésére Honoriát "csak" száműzte a birodalom területéről.

A két birodalom 451-ben, Catalaunumnál ütközött meg, és némi meglepetésre a császári haderő került ki győztesen.

A hunok vereségük után még több rohamot intéztek a birodalom ellen, de a fővárost, Rómát nem sikerült bevenni. A hun birodalom Attila halálával szétbomlott és nem jelentett további veszélyt a Nyugat-Római Birodalom számára.

Attila egy germán származású nővel, Ildikóval kötött házassága után, a nászéjszaka másnapján halt meg. Egyes feltételezések szerint Attilát felesége mérgezte meg. Vannak olyan álláspontok is, amik szerint a király a nászéjszakáján annyira részeg volt, hogy megfulladt saját orrának vérébe. De olyan vélemény is akad, amely szerint agyvérzés okozta az uralkodó halálát.
Róma végnapjai...

Geiserich vandál király kihasználván a birodalomban fennálló belső ellentéteket Kr. u. 455-ben kifosztotta Rómát.

A Nyugat-Római Birodalom gyengeségét kihasználva a legtöbb népcsoport függetlenedett.

A végső csapást azonban Róma számára Odoaker jelentette, aki Itália felosztását kérte a barbárok között. A germán származású hadvezér 476-ban felvette a "Rex Italiae" címet, miután az utolsó Nyugat-Római császárt, Romolus Augustulust megfosztotta trónjától. A császári jelvényeket pedig Konstantinápolyba, Zénon császárhoz küldte.

A Római Birodalom bukásánál azt láttuk, hogy egy fejlett, de folyamatosan gyengülő állam mennyire nem tudta kezelni a bevándorlást. Azonban nem csak a bevándorlással volt a gond. A birodalomban sem az egység, sem az anyagi és emberi áldozat nem volt meg ahhoz, hogy kezeljék a konfliktust. Eddig – a sorozatunkban nem látott – elemek is megjelentek: lefizetés, állam az államban, legális és illegális bevándorló megkülönböztetése. A Római Birodalom, szűkebb értelemben a Nyugat-Római Birodalom végső soron a bevándorlás miatt 100 év alatt omlott össze.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Évek óta azon dolgoznak Merkelék, hogy átvegyék a határőrizetet

Évek óta azon dolgoznak Merkelék, hogy átvegyék a határőrizetet

amerika, london, párizs

A brüsszeli elit már évek óta arra készül, hogy ők mondják meg a nemzetállamoknak, ki léphet be Európába, így Magyarország területére is, és ki nem.

Elmarad az apokalipszis: közel a Brexit-megállapodás

Az EU bejelentette, hogy tud megoldást az észak-írországi határ kérdésére, vagyis arra a problémakörre, amely a leginkább foglalkoztatja a briteket a Brexit kapcsán. Eközben Theresa May brit miniszterelnök levelet írt az egyik legnagyobb német lapba, a Die Weltbe. A Brexit kérdése az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő, informális találkozóján is szóba kerül.

Még a "toleráns" nyugat-európaiak sem viselik el a nők burkába kényszerítését

Még a "toleráns" nyugat-európaiak sem viselik el a nők burkába kényszerítését

amerika, london, párizs

Nyugat-Európa mind több állama döbben rá talán túl későn, hogy a bevándorlással nemcsak az olcsó és képzetlen munkaerő áramlott be az országukba, hanem a migránsok magukkal hoztak olyan szokásokat is, amelyek az európai értékekkel összeegyeztethetetlenek. Ilyen például a nők hidzsábba és burkába kényszerítése, amely mind több EU-tagállamban lesz illegális. A Pew Research közvélemény-kutató cég arra volt kíváncsi, hogy ezek a lépések tükrözik-e a átlagemberek véleményét.

Katasztrofális a svéd határvédelem

Katasztrofális a svéd határvédelem

amerika, london, párizs

Egy, a választásokig visszatartott jelentés szerint katasztrofális az, ami jelenleg Svédország határain zajlik.

Juncker helyére pályázik a bukott osztrák kancellár

Juncker helyére pályázik a bukott osztrák kancellár

amerika, london, párizs

Visszavonul az osztrák belpolitikától Christian Kern, mivel a szociáldemokraták színeiben kíván elindulni a jövő évi EP-választásokon.

"Orbán az, aki megvédi a nemzeti szuverenitást"

"Orbán az, aki megvédi a nemzeti szuverenitást"

kétharmad

Nem sokkal azután, hogy az Európai Parlamentben elfogadták a Soros-Sargentini-jelentést, Nadine Morano francia jobboldali politikus kitett egy posztot az Instagram-oldalára, melyben hosszasan méltatta a magyar miniszterelnököt, amiért megvédi a nemzeti szuverenitást.

Nem hagyja szó nélkül a Soros-Sargentini-jelentés hazugságait a kormány

Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt világossá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul, és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére