Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
szabad vasárnap
 
 
 
 

NÉPvándorlási Mesék #1 - Mezopotámia

2015. november 17. 18:02

Úgy gondoltuk, hogy egy új sorozatot indítunk. Szeretnénk egy kicsit betekinteni a történelmi folyamatokba és megnézni, milyen népvándorlások történtek az elmúlt bő 5000 évben. Látva Európa jelen helyzetét, nem árt visszatekinteni és felidézni egy-két fordulatot a történelemből. A párhuzamok mindenképp érdekesek lehetnek.
Az első olyan jelentős nép,

akikről már az általános iskolában tanulhattunk, azok a sumérok. Ők az elsők, akiknek írását, az ékírást és a nyelvezetét is ismerjük, ami azonban szigetnyelv, ismert rokona nincs. De nem magyarok!

Fotó: AFP

Mezopotámiába valószínűleg a környező hegyekből érkeztek, de pontos eredetükről nincs forrásunk. A sumérok kis városokban éltek, mint például Ur, Uruk és Enszi (a mai Irak területén), és nagyon gyakran harcoltak egymás ellen. Mindezt valahogy úgy kell elképzelnünk, mint az ókori Hellász poliszait, vagy a közép- és újkori Itália városállamait.

Fejlett mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, építészet, kultúra és művészet. Ez mind megvolt nekik. De talán a legfontosabb a vallási emlékük. Vívmányaikat az őt követő civilizációk és népek tovább örökítették. És habár virágkorukat a Kr. e. 3-2000 között élték, az 1800-as évekre az északi irányból bevándorló sémi népekhez asszimilálódtak.

Az első igazi birodalomra egészen Sarrukín királyságáig kellett várni

Az akkád egy sémi nép volt. Nyelvük is a keleti sémi nyelvcsaládhoz tartozott. Emiatt alapvetően új, a sumértól eltérő kultúrát terjesztettek el. Birodalmuk, melynek fővárosa Agade volt teljesen más felfogást képviselt, mint a sumér városállamoké. Sarrukín leromboltatta az addig álló városfalakat, állandó hadseregével pedig szinte térdre kényszerítette az összes városállamot. A birodalom történetében gyakran előfordultak zűrzavarok, a meghódított területek is sűrűn elszakadtak, mégis 200 évig fenn tudtak maradni.

Sarrukín egy hős volt az akkádok szemében. Ugyanaz a sztori az akkád király születésénél, mint az ószövetségi Mózes történeténél. „Csodás születés”, a palotából kosárban menekítették ki, és ráadásul egy volt udvari kertész nevelte fel.

Kr. e. 2000 környékén ismét megmozdult Mezopotámia

Támadások érkeztek Elám (a mai délnyugat-iráni Khuzisztán) és az Amurrú (a mai Szíria területe) városállamok felől. Előbbi, melynek fővárosa Szúza volt, sikeresen levált a suméroktól és szimplán nagyhatalommá szeretett volna válni. Utóbbiak viszont a szír puszták sivatagosodása miatt támadtak. Küzdöttek az éhhalál ellen, ezért portyáztak és raboltak a mezopotámiai városok területén.

A történelem ezt az időszakot Óbabiloni Kornak, vagy az Utódállamok Korának tartja. Szinte majdnem minden városállamban a nyugati sémi törzsek jutottak hatalomra. És bár a városokban hoznak számos jelentős intézkedést, mint például a közmunkák szabályozása, vagy a családjog és az öröklési jog írásba foglalása, mégis majd 200 éven keresztül harcoltak egymással.

Hammurapi, a törvénykező

A babiloni uralkodó, aki Kr. e 1792 és 1750 között uralkodott az egyik legjelentősebb figura a mezopotámiai történelemből. Hódításairól és törvényeiről szinte mindenki hallott. Regnálása alatt szinte a fénykorát élte az Óbabiloni Birodalom. Azonban Hammurapit követő uralkodók folyamatosan vesztették el befolyásukat a meghódított területeken. És ha ez még nem elég, a Hettita Birodalom (a mai Kis-Ázsia) királya elrabolta a Babilonban leginkább szentnek tartott szobrot.

Fotó: AFP
Kassúk Babilonban

A közhiedelemmel ellentétben uralkodásuk egyáltalán nem jelentett sötét korszakot. A kassúk egy törzsi szervezetben élő félnomád népcsoport volt, akik a Babilontól keletre lévő Zagrosz-hegység területéről érkeztek. Nem indoeurópai származásúak, nyelvük pedig se nem elámi, se nem sumér. Tehát az eddigi népektől és kultúráktól lényegesen eltért.

De hogy bevándorlásuk miért nem jelent sötét korszakot?

A kassúk átvették az addig is használt akkád nyelvet, tisztelték a babilóniai isteneket és a Mezopotámiában eddig nem ismert állatot, a lovat is sikeresen meghonosították. Babilonban tehát virágzás indult meg, amely mögött az állhatott, hogy a kassúknak meg volt az integráció iránti hajlam.

Legnagyobb ellenfelük az Asszír Birodalom volt. A küzdelem például odáig fajult, hogy I. Tukulti-Ninurta asszír uralkodó a babiloni fővárost is lerombolta. Ez még nem hozta el a Kassú Birodalom vesztét, de az asszír nyomás egyre inkább érezhető volt.

És akkor eljött az asszírok ideje

Az asszírok a babiloniakhoz hasonlóan a keleti sémi nyelvet beszéltek. Birodalommá válásuk előtt kereskedelemmel foglalkoztak a mai szír területeken. De a már említett asszír uralkodó, I. Tukulti-Ninurta révén többször háborúba keveredtek a kassúkkal, aki egyébként a tömeges hettita deportálásokról és kegyetlenségeiről is ismert volt.

Fia, I. Tukulti-Apal-Ésarra azonban még őt is túlszárnyalta, és kegyetlen hadseregével hatalmas birodalmat teremtett. Az asszírok gyakorlatilag egészen Kr. e. 614-ig uralták Szíriát és Mezopotámiát. Azonban ekkor már nem a népvándorlás volt a főmotívum a civilizációk és birodalmak összeomlásában, hanem sokkal inkább a nagyhatalmak vetélkedése.

Mezopotámiával kapcsolatban mit láttunk?

A korabeli népvándorlások komoly változásokat okoztak. Például a sémi népek bejövetele révén a sumér civilizáció szépen-lassan eltűnt. Nemcsak városállamok, birodalmak tűntek el, hanem jelentős társadalmi változások is történtek. A mezőgazdasági területek szűkülése, a szír puszták sivatagosodása miatt is volt népmozgás. A kassúk sikeres integrálódása és az asszírok kegyetlensége pedig két olyan példát mutatott a történelemben, amelyet számtalanszor megismétlődtek a történelemben.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek voltak a mai nap legfontosabb eseményei.

Több embert leszúrtak Marseilleben

A támadót a rendőrség végül lelőtte.

Soros tüntetői szerint a határvédelem rasszizmus

Soros tüntetői szerint a határvédelem rasszizmus

amerika, london, párizs

Pár száz bevándorláspárti demonstráló gyűlt össze hétfőn a Fehér Ház előtt, hogy Donald Trump ellen tüntessen.

A bevándorlásellenes spanyol párt lehet a tavaszi választás nagy nyertese

A bevándorlásellenes spanyol párt lehet a tavaszi választás nagy nyertese

amerika, london, párizs

Május 26-án tartanak Spanyolországban helyhatósági választásokat, ugyanazon a napon, mikor az EP-szavazás lesz a mediterrán országban. A legfrissebb felmérések szerint a Vox lehet az egyik legnagyobb meglepetés a választáson.

A baloldal migránsokra cserélte le a munkásosztályt

A Migrációkutató Intézet az egyik friss tanulmányában számadatokkal alátámasztott elemzést közöl arról, hogy az európai baloldal a klasszikus munkásosztály helyett ma már igen nagy mértékben a bevándorlók szavazataira támaszkodik. Sőt, a vallásokat egyébként általában elutasító mai baloldal egyik legerősebb új szavazóbázisa a nagyon vallásos és antiszemita iszlamista csoportokra épül.

Miféle Bajnokok Ligája? Végre folytatódik a Magyar Kupa!

Miféle Bajnokok Ligája? Végre folytatódik a Magyar Kupa!

hajrá, magyarok!

Kedden végre folytatódik az ország első számú kupasorozata, a Magyar Kupa!

Szijjártó felmosta a padlót a magyarokat lemigránsozó Euronews-riporterrel

Szijjártó felmosta a padlót a magyarokat lemigránsozó Euronews-riporterrel

kétharmad

A sorosista Euronews munkatársa megpróbálta összemosni az illegális bevándorlást a munkaerő szabad áramlásával, de Szijjártó Péterben emberére talált.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére