Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Oroszország Európa megszállására készül?

888.hu

2016.02.19. 17:38

Egyre gyakrabban kerül szóba Oroszország és a NATO közelgõ konfliktusa; védelmi szakértõk és politológusok összeesküvés-elmélet hívõket meghazudtolva egyöntetûen a III. világháború eljövetelét jósolják. Ha Oroszország megtámadna bennünket, lenne esélyünk az önvédelemre?

A világtörténelem porondján történő interakciókat jelenleg elsősorban két nagy katonai tömb szembenállása határozza meg. A lehetséges konfliktuszónák beazonosításával és a katonai erőviszonyok felmérésével egy körvonalazódó konfliktus lehetséges forgatókönyveit vázoljuk fel. Az elemzésben figyelembe vesszük a történelmi előzményeket, valamint a közelmúlt katonapolitikai döntéseit, a szemben álló felek erőviszonyait, tartalékait, erőforrásait.

Köztudott, hogy az orosz államfő – aki a szakértők szerint "neoszovjet nosztalgiát" ápol és bosszúra éhes a Szovjetunió összeomlása miatt – az egykori szovjet pártállami vezetőkhöz hasonlóan meg van győződve a "hanyatló Nyugat" gyengeségéről. Éppen ezért minden lehetőséget megragad a NATO tagországainak tesztelésére, olykor még az „ötödik hadoszlopként” emlegettet belső ellenzéket – elsősorban a Magyarországon, Csehországban és Németországban tevékenykedő orosz propagandistákat – is mobilizálja.

Világháború 3.0
Globális katasztrófához vezetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres összeütközést provokálna ki a NATO-országokkal, a háborút azonban kétségtelenül a nyugati hatalmak nyernék – olvasható a Real Clear Defense nevű amerikai hírportál elemzésében.
 

Némiképp ellentmondásos megállapításra jutottak azok az elemzők, akik szerint a NATO nem tudná megakadályozni a balti államok orosz annexióját, és a térségben évtizedekig tartó állóháború alakulna ki. Bárhol törne is ki közvetlen konfliktus, nagyon nagy eséllyel tovább eszkalálódna; első körben a kontinentális erőket és érdekeket érintve, majd újabb partnerek/szövetségesek bevonásával akár világméretűvé is válhat.

Ha vetünk egy gyors pillantást az erőviszonyokra, akkor megállapíthatjuk, hogy a Nyugat-Európa irányába történő mozgósításkor (amennyiben feltételezzük, hogy Oroszország lesz az agresszor) az orosz medve óriási hadi fölényben lenne.

Ezek után nézzük meg, mit mutat az a háborús forgatókönyv, melyet 2015. augusztus 12-én tett közzé az European Leadership Network, egy olyan londoni kutatóintézet, mely a NATO és az Orosz Föderáció által szervezett két nagyszabású hadgyakorlaton felvonultatott haderőket elemezte.

Európa orosz megszállása 
A Nyugat vélt hanyatlásáról, illetve gyengeségéről hallható szólamok már évtizedekkel ezelőtt jelen voltak a Szovjetunióban. Az elemzők kiemelik, hogy bár Putyin a jelek szerint alábecsüli a nyugati katonai szervezet erejét, az orosz vezérkar egészen biztosan tisztában van vele, hogy egy NATO elleni háborút nem tudnának megnyerni. 
 
Európa megszállására van egy kontinentális forgatókönyv, mely szerint az orosz csapatok Lengyelországon keresztül haladnának a kontinens közepe felé. Ez, Ukrajna ellenőrzése nélkül nehezen megvalósítható, vagy egyenesen lehetetlen.
 

Szakértők megjegyzik, hogy az orosz katonai infrastruktúra rendkívül leharcolt állapotban van. Bár az orosz hadsereg valóban tekintélyes regionális erőt képvisel, és nagy pusztításra képes; ez nem jelenti azt, hogy egy közel harminc államból álló, Oroszországnál sokkal népesebb és gazdagabb koalícióval szemben is sikerrel fel tudná venni a harcot.

Putyin orosz elnök szándékai egyelőre nem ismertek, ám a NATO számára nem elképzelhetetlen az, hogy az orosz hadsereg megszállna (lerohanna) egy orosz többségű észt, vagy lett települést; így a megszálló haderő még akár kedvező fogadtatásba is részesülhet.

Ezzel tesztelnék a NATO reagálási idejét, valamint a katonai szervezet 5-ös cikkelyének az alkalmazhatóságát, melynek értelmében bármely tagállamot ért külső támadást az egész NATO-t érintő agressziónak kell tekinteni. Egy NATO katonai szakértő szerint ennek bekövetkezte esetén az oroszok valószínűleg nem éleznék tovább a helyzetet, és hamar feladnák elfoglalt pozícióikat.

Orosz provokáció
2015 márciusában szervezett orosz hadgyakorlaton 80 000 katona, 12 000 katonai jármű és 220 repülőgép vett részt. A hadgyakorlat mérete, valamint helyszíne azt sugallja, hogy egy NATO-val és az USA-val folytatott háború nagy léptékű szimulálásáról volt szó. 
 
A provokációk, a sorozatos légtérsértések mögött az a már a szovjet érában megjelent tévhit áll, hogy a NATO alapvetően egy "kirakatszövetség", amely kívülről ugyan jól néz ki, de a legkisebb csapásra összeomlik. Egy NATO-tagország elleni esetleg orosz támadás mögött egyedül ez a téveszme állna, amely szerint egy jól irányzott csapás egyszer és mindenkorra szétrobbanthatja a szervezetet.

2015 júniusában, a NATO Allied Shield hadgyakorlatán 15 000 katonát mozgósított 19 tagállamból és három partnerországából. Ez azt szimulálta, hogy miként reagálnának, ha támadás érné az egyik tagállamot. A hadgyakorlatok stílusa arra enged következtetni, hogy a NATO elsősorban védekező alapállásra helyezkedett Oroszországgal szemben.

A szemben álló felek érzékeny pontjai a gyakorlatozás során válnak egyértelművé: a NATO Lengyelországban és a balti államokban, míg Oroszország a Krímben és az észtekkel, lettekkel közös határszakaszon végeztetett hadgyakorlatokat. 

Thousands of military personnel are taking part in a multinational exercise involving 49 ships, 61 aircraft, 1 submarine, and a combined landing force of 700 troops.17 NATO Allies and partner nations are participating in BALTOPS 2015, which takes place in Poland, Sweden, Germany, and throughout the Baltic Sea.

Közzétette: NATO – 2015. június 15.

A hadgyakorlatok következtetései egyszerűek:
  • Oroszország konfliktusra készül a NATO-val; a NATO pedig egy esetleges konfrontációra készül Oroszországgal, a hadgyakorlat módosított profilja szerepet játszik a jelenlegi európai feszült helyzet fenntartásában.
  • Ilyen körülmények között nő a két fél katonai egységei közötti „kritikus” érintkezések veszélye, melynek legújabb színtere Szíria.

A két katonai tömb közti konfliktusokat az alábbi térképen illusztráljuk, melyen az oroszok és a NATO közti incidenseket mutatjuk: az orosz nehézbombázók berepülését a NATO biztonsági övezetébe, (leginkább a balti államok térségében) és a tengeralattjárók balti-tengeri megjelenését.

Az amerikai RAND Intézet szerint a NATO nem tudná megakadályozni a Baltikum orosz megszállást. Az orosz páncélos hadtest 48 óra alatt elfoglalná Tallint és Rigát; tehát a nemzeti haderőket, valamint a gyengén felszerelt baltikumi NATO-csapatokat az orosz gépesített erők egy átfogó hadművelet keretében nagyon könnyen térdre kényszerítenék.

A Baltikumban egy gyorsan eszkalálódó konfliktus esetén az azonnal bevethető erők tekintetében valóban az oroszok lennének fölényben, ám a NATO messzemenően nagyobb erőforrásokkal rendelkezik, melyeket mozgósíthat egy esetleges konfliktusban.  

  
Az amerikaiak megerősítik Európát

Az amerikai segítség létfontosságú Európa keleti szárnyának a védelmében, mert a határországok közül külön-külön egyik sem rendelkezik olyan felszerelésekkel, melyekkel néhány óránál, legfeljebb néhány napnál tovább ellen tudna állni egy esetleges orosz támadásnak. Az amerikaiak nélküli NATO pedig teljesen védtelen.

Az orosz légtérsértéseket követően jelentette be az amerikai védelmi minisztérium: hogy már folyik annak felmérése, mely kelet-európai államokba lehetne nehézfegyverzetet és az azokhoz tartozó kiszolgáló személyzetet telepíteni. A tervek szerint 160 páncélost és önjáró löveget hoznának a térségbe; a balti államokba 150-150, más országokba 750 fős kiszolgáló egységekkel.

A gyors reagálású erők létszámát 14 ezerről 40 ezerre emelik. Ezenkívül létrehoznak egy 5 ezer fős szuper gyors reagálású erőt, mely légi és tengeri támogatást élvez. Hat kelet-európai országban 1000-1000 külföldi NATO katona állomásozik majd.

NATO-források szerint a nyugati katonai szövetség a Krím-félsziget jogellenes orosz bekebelezése és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása nyomán egyértelmű jelzésekkel kívánja figyelmeztetni a moszkvai vezetést arra, hogy az észak-atlanti szervezet megvédelmezi valamennyi tagállamát.

Az Oroszországgal kiéleződött viszony miatt a NATO hónapok óta erősíti védelmi infrastruktúráját a szövetség keleti területein. Az Amerikai Egyesült Államok nemrég azt is bejelentette: több száz nehéz haditechnikai eszközt – harckocsit, páncélozott harcjárművet és önjáró tüzérségi eszközt – telepít a térségbe és – Magyarországra is. 

Mi tapasztaltabbak vagyunk
A NATO ezenkívül rendelkezik még valamivel, amivel az oroszok nem: valós harci tapasztalattal. Az Egyesült Államok és szövetségesei közel tizenöt éve folyamatosan háborúznak a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában, a szövetségnek számos olyan katonája van, aki igazi harci helyzetben is kipróbálta magát. Az orosz hadsereg, amelyben egykor második világháborús és afganisztáni veteránok szolgáltak, napjainkban javarészt olyan katonákból áll, akiknek a harctéri tapasztalatai kimerülnek abban, hogy épületeket robbantottak fel Csecsenföldön, valamint a rendkívül szorongatott helyzetben lévő sorkatonákat lőtték Kelet-Ukrajnában.

Ez nem azt jelenti, hogy Oroszország egy villámgyors hadművelettel nem tudna kezdeti sikereket elérni, ha hadseregével meglepetésszerűen betörne a Baltikumba vagy Lengyelországba. A NATO azonban nem Ukrajna: rövid időn belül olyan katonai válasz érkezne a szövetség részéről, amilyenről Kijevben csak álmodhatnak-jegyzik meg a szakértők. 

Oroszország és a Nyugat szembenállása nem egyedi jelenség, hanem az új évszázad egy tendenciájának kezdetét jelzi, a poszt-hidegháborús korszak erőviszonyait már nem reguláris hadseregek nyílt terepen vívott harca, hanem sokkal inkább proxy-háborúk sora fogja eldönteni. 

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére