A brit igazságügyi minisztérium megakadályozta egy tanulmány elkészítését, amely azt vizsgálta volna, hogy az elítéltek miért térnek át az iszlámra olyan nagy számban a nagy-britanniai börtönökben. A tanulmány azért is lett volna fontos, mert nemcsak az iszlám hitre térők száma növekedett meg, hanem kiugróan sokan radikalizálódnak a szigetország büntetés-végrehajtási intézményeiben.

Az esetet a The Times című brit lap tárta fel, amely szerint az igazságügyi minisztériumban a vizsgálatot azért akadályozták meg, mert eleve aggódtak annak várható eredményei miatt.

A nagy-britanniai szélsőségesek legtöbbje, mondhatni keltetője a brit börtönrendszer, ahol nagyon sokan térnek át az iszlám hitre. Az ismertebb terroristák közül is kiemelkedik Khalid Masood, a westminsteri terrorista, aki szintén a börtönökben radikalizálódott – írja a Timesra hivatkozva a Breitbart.

A letiltott tanulmány egyébként igen alapos lett volna, mintegy három éven keresztül gyűjtöttek volna hozzá adatokat. A Times szerint azonban a börtönök vezetésében ellenérzéseket váltott ki, hogy külsős kutatókat engedtek volna be az intézményekbe.

Pedig a helyzet igen súlyos.

– fogalmazott egy névtelenséget kérő szakértő a lapnak. A szakember szerint a minisztériumban tartanak egy ilyen átfogó kutatás eredményétől. Például attól, hogy kimutatnák: az iszlámra való áttérés egy erős kulturális nyomás eredménye, amely a többi rab felől érkezik. Vagy előfordulhat, hogy az iszlámra áttért rabok jobb ételeket ehetnek, esetleg emiatt nem éri őket bántódás az erőszakos muszlim bandák részéről.

Matthew Wilkinson kutató szerint viszont a börtönök vezetői részéről lenne igény a hasonló kutatásokra, hiszen az igazgatók szeretnék átlátni, hogy mi történik az intézményben.

Márpedig a puszta számok azt mutatják, hogy durva folyamatok indultak el. 2002-ben még 5500 fő volt a muszlim rabok száma Anglia és Wales börtöneiben. 2018 júniusára már 12 894 fő volt a létszámuk.

Jelenleg 228 olyan rab van, aki terrorizmus vádjával ül börtönben az említett országok területén. 82 százalékuk muszlim.

Egy 2015-ös vizsgálat kimutatta, hogy számos nem muszlim rab úgynevezett védelmi pénzt, dzsizjét – büntető adót – kénytelen fizetni, ha nem tér át az iszlámra.

A súlyosbodó helyzet tehát beavatkozást igényelne, ám anélkül nincs remény a hatékony beavatkozásra, ha a helyzetről nem kapnak mélyebb, pontosabb képet a döntéshozók.