Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

Magyarországi régészeti leletek vizsgálata jelentősen megváltoztathatja a hunokról eddig ismert történelmi képet

2017. március 28. 20:58

A Római Birodalom a hunokat mindig is civilizálatlan és pusztító barbárokként ábrázolta, ami a mai napig uralja a hunokról a történelem emlékezetében élő képet. Azonban a hun temetők leletei egy egészen más történelmi valóságról tanúskodnak. A Susanne Hakenbeck, brit régész vezetésével a magyarországi hun kori lelőhelyek csontmaradványain elvégzett izotópos összehasonlító elemzések kutatási eredményei szerint a hunok egyáltalán nem voltak barbárok. A csontleletek alapján a Pannóniát elfoglaló hunok hatására még javult is a korábbi provincia lakóinak az étrendje. Sőt, a kutatás adatai szerint számos korábbi római alattvaló még át is térhetett a vonzónak talált hun életformára, aminek a több hús fogyasztása mellett valószínűleg az egyének szintjén biztosított több szabadság is az oka lehetett.

A hunok történelme általánosságban véve még ma is a történettudomány egyik jelentős fehér foltjának, tehát nagyrészt feltáratlan területének számít. A hunoknak még az Attila uralkodása által fémjelzett európai fénykoráról is csak kevés ismerettel rendelkezik a történettudomány, ráadásul ezeknek az alapjául ráadásul csak az eurázsiai birodalmat létrehozó hun nép, illetve népszövetség ellenségei által írt, elfogult feljegyzések szolgálnak.

Nincsenek pontos és részletes történelmi adatok a hunok nyelvéről, vallásáról, az államszervezetük alsóbb szintjeinek működéséről. A nomád hunokat, akiknek birodalma Nyugat-Európa egy részére, illetve egész Kelet-Európára, a Kaukázusra és Közép-Ázsiára is kiterjedt, az ellenfélnek számító rómaiak mégis kizárólag alig emberekként, az egész világra katasztrofális csapást hozó, vad és kegyetlen, civilizálatlan, csak pusztítani tudó barbár törzsként írták le a korabeli történeti feljegyzéseikben.

A brit régészek most a magyarországi hun kori temetők csontleleteit a régészet legmodernebb tudományos módszertani eszközei közé tartozó izotóp vizsgálatnak vetették alá. A kutatás  számos meglepetésnek számító eredményre vezetett egy, az eddigitől teljesen különböző,  a valósághoz közelebb álló képet megrajzolva a Kárpát-medencét birodalmuk központjának megtevő hunokról.

Öt magyarországi hun kori temetőben talált csontok izotópjait vizsgálták meg

A kutatás arra az összefoglaló következtetésre jutott, hogy – szemben a súlyosan elfogult korabeli római források állításaival - az V. századi hun birodalom nem csak erős hadsereggel és központi közigazgatással rendelkezett, de a korábbi római termelést folytató és működő gazdasággal is. A hunok egyáltalán nem öltek halomra minden helyi lakost az általuk elfoglalt területeken.

Az angol régész ennek a kutatásnak az eddig elkészült eredményét „Pásztorkodás mezőgazdasági környezetben - A hunok jelenlétének Pannónia népességére gyakorolt hatásának izotópos vizsgálata” címmel tette közzé a PlosOne tudományos oldalon. A magyarországi hun leletek vizsgálatára épülő brit kutatócsoport munkájáról egyébként a magyar közvélemény már korábban is megismerhetett egyes EurekAlert.org-on publikált részleteket.

Az V. századi emberek csontjainak és fogainak vegyi elemzésével Hackenbeck és kollégái pontosan meg tudták határozni az egyes emberek életmódját, táplálkozási szokásait. A kutatás arra a nem várt eredményre vezetett, miszerint a korabeli római leírásokkal ellentétben egyáltalán nem ölték halomra a hunok a korábbi római Pannónia provincia lakóit.

Sőt, a leletek tanúbizonysága szerint kiválóan együttműködtek az eltérő etnikumú népek a rómaitól nem sokban különböző, működő gazdaság termékeit előállítva.

A kutatás öt magyarországi hun kori temető leletegyütteseinek csontjain elvégzett izotópos vizsgálata alapján történt meg. A csontokban a különféle élelmiszerekre jellemző izotópok felhalmozódásának megmérésével nagy pontossággal megállapítható, hogy milyen ételekből, milyen mennyiséget fogyasztottak Pannónia hun kori lakosai. 

A terület új urai, a hunok és a régebb óta ott élő helyi lakosok Attila hun uralkodó birodalmában közösen is nagyrészt a korábbi, jól megszokott mezőgazdasági termékek előállítását folytatták, úgy, ahogy azt a római időkben tették.

A minták alapján ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a római uralom idejéhez képest megnőtt a hun uralom idején a fogyasztásban és a gazdálkodásban is, a kifejezetten a hunokhoz köthető nomád állattartásból származó hús és tejtermelés, valamint jelentősen megnőtt a halfogyasztás is. Ezek mellett pedig a mezőgazdasági termények között a köles termesztésének és fogyasztásának az aránya is megnőtt ami egyértelműen a hunokhoz köthető.

Az amerikai sajtóbeszámolókban is megemlítésre kerül a hunok egyik civilizációs elemeként a koponyatorzítás

A The Washington Post a nyugati világ történelemtudatában a hunokra eddig vonatkozó, sztereotíp és általánosító jellegű barbár jellemzés cáfolataként több elemét is idézi a Susanne Hakenbeck által elvégzett kutatás eredményeinek.

Így például a hunok magas civilizációs szintjének igazolásaként kerül megemlítésre a lap által az, hogy a hunok vezetői, elit rétegeiben rendkívül elterjedt volt a hosszúkás fejformát eredményező mesterséges koponyatorzítás, amelynek spirituális és divat jellege is volt egyaránt. A hunok a koponyatorzítástól függetlenül, gyógyító célú koponyabeavatkozásokat is elvégeztek, mégpedig az orvostudományi mérce szerint is igen magas szinten.

(Érdekes módon a hunok és a honfoglaló magyarok civilizációs tulajdonságai közötti hasonlóságok körébe tartozik a koponya sérülések magas szintű orvosi tudás alapján történő gyógyítási gyakorlata, valamint az emberi koponyán spirituális okból elvégzett beavatkozások alkalmazása is. A magyar vezetői, uralkodói réteg körében például a trepanáció, azaz a koponya egy kis darabjának feltehetően spirituális célú eltávolítására még a kereszténység felvétele után két évszázaddal is van példa az Árpád-házban.)

A hunok magas szintű civilizációjának további bizonyítékaként az amerikai lap részletesen idézi azokat a kutatási eredményeket is, amelyekre Susanne Hakenbeck a magyarországi hun temetkezési helyek csontleleteinek az összehasonlító jellegű izotópos, azaz kémiai és vegyi elemzésével jutott.

Az angol sajtó azt emelte ki, hogy a kutatás szerint a hunok életmódjára való áttérés mellett döntött számos római

Az angol sajtó érdeklődését is felkeltette a magyarországi hun régészeti leletek izotópos vizsgálata. A kutatási eredményről a Daily Mail például „A hogyan történt az amikor a római gazdálkodók elhagyták varázslatos modern Birodalmukat a kúp fejű hunok egyszerű életmódjáért” címmel számolt be.

A lap megszólaltatta az izotópos vizsgálatot elvégző brit kutatócsoport vezetőjét, Susanne Hakenbecket, aki többek között arról is beszélt, hogy a kutatás eredménye alapján az feltételezhető, hogy a hajdani Pannóniában a hun uralom idejében élő, korábbi római provinciai lakosság egy része a korábbi tisztán növénytermesztésre szorítkozó mezőgazdasági életformáját felcserélte a nomád állattenyésztő életformára, mivel a hunok életformáját vonzóbbnak találta a római jellegűnél.

Ugyanakkor a leletek elemzése alapján az is elmondható, hogy a korábban főként nomád, állattenyésztő életmódot élő hunok között pedig voltak olyanok, akik Pannóniában letelepedve jelentős részben növelték a mezőgazdasági növénytermesztésben való részvételüket.

A cambridge-i régész szerint az eltérő római és hun termelési kultúráknak a kölcsönös átvételéről tanúskodó bizonyítékok alapján elmondható, hogy a korabeli római történeti forrásokkal ellentétben a valóságban nem volt feloldhatatlan civilizációs ellentét a hun és a római birodalom lakói között.

Hakenbeck a lapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a hunok máig élő negatív barbár és civilizáció nélküli népként való megítélése a történelemben az alapvetően arra vezethető vissza, hogy rossz volt a korabeli sajtójuk. Ennek pedig alapvetően az a katonai erejük által elért nagymértékű területszerzésük volt ami a Római birodalom végső összeroppanásához vezetett. Ilyen körülmények között az végképp nem nyerte el a korabeli római történetírók tetszését, hogy a korábbi római alattvalók gond nélkül megtalálták a helyüket a hunok birodalmában, sőt közülük többen még át is tértek a hódítók életformájára.

Mi teszi különösen érdekessé ennek a kutatásnak az eredményét?

Általánosságban véve külön értéket jelent az, hogy a hunok magas szintű saját civilizációja létének elismeréséhez szolgáltat érveket egy a nyugati világhoz tartozó régészeti intézetnek a kutatása. Sok történettudós felfogása szerint a hunok valódi történelmi jelentőségével kapcsolatosan több, mint egy évezreden át nem lehetett még csak valódi kérdést sem felvetni, mert a Nyugat önmagát a Római Birodalom civilizációjának örökösének tarja, ami kizárta a Római Birodalom bukásához nagyban hozzájáruló és a belső ázsiai hagyományokat Európába elhozó Hun Birodalom civilizációként való elismerését. 

A The Washington Post hunokkal kapcsolatos cikke figyelemre méltó érdekességnek számít, mivel az angolszász világban, illetve különösen az Egyesült Államokban a hunokkal és Attila hun uralkodóval szemben az ellenszenv mind a történelemoktatásban mind pedig a szépirodalomban mélyen gyökeredzik.

Az angolszász kultúrkörben Attila és a hunok a barbár és kegyetlen pusztítás szinonimájának számítanak. A hunok iránti (igaztalan) történelmi megvetés volt a kiinduló alapja aztán annak, hogy az I. világháború idején főként az amerikai, angol és kanadai háborús propagandában a megvetés jeleként Németország és a német nép általánosan használt szinonimájává vált a hun megnevezés.

Ezt a tényt is figyelembe véve különösen értékes, a Cambridge-i régészek magyarországi hun leleteket feldolgozó kutatása, és annak eredménye, mert az szinte felér a hunok történelmi szerepének a rehabilitációjával.

Ugyanakkor több magyar szempontból is különösen fontos ez a legutóbbi, hunokra vonatkozó kutatás. Az egyik ilyen szempont az, hogy ez a kutatás is közelebb vihet a hunok és a magyarság között a magyar történelmi hagyomány szerint meglevő kapcsolat mibenlétére.

Egy másik szempont pedig az, a tény, hogy önmagában véve, az ha Magyarország, mint egy fontos kutatás helyszíneként kerül említésre világszerte, az megalapoz számos újabb, az országgal kapcsolatos érdeklődésnek.

A történészek mellett a turisták figyelmét is folyamatosan megragadja az a tény, hogy a hunok birodalmának központja Magyarországon volt és, hogy Attila feltételezett sírja is valahol a Duna és a Tisza között található. A History Chanel például 2016 novemberben sugárzott Magyarországról szóló epizódjának középpontjába az Attila hun király sírja helyszínének megkeresését állította.  

Az egy nagyon örvendetes dolog, hogy a hunok történelmi szerepéről alkotott kép az angol régészek pannóniai izotópos vizsgálatával közelebb került a valósághoz, ugyanakkor azonban még számos fontos vonatkozása vagy tévesen ismert a hunok történelmének vagy pedig teljesen ismeretlen a történettudományos közvélemény előtt.

A nem a mai fősodratú történettudományi felfogás követőinek számító történészek szerint méltatlanul elhallgatta eddig az utókor a hunok és birodalmuk szerepének fontosságát az európai feudalizmus valamint azon kora középkori európai államok létrehozásában, amelyek az alapját adták a későbbi nemzeteknek és a mai Európának is. A történészek szerint nem csak a hunok elől menekülő germán törzsek római birodalomba menekülésének okairól érdemes ebben a vonatkozásban beszélni, hanem, arról is: milyen valós hatást gyakorolt Európa történelmére az, hogy a középkori Európai államok alapítóinak többsége vagy állandó tagja volt, vagy megfordult Attila hun király udvarában.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a keresztény diákok az amerikai egyetemeken

Az amerikai egyetemi campusokon ismét történt néhány olyan incidens, amely alapján felmerül a kérdés, hogy valóban van-e szólásszabadság ezekben az oktatási intézményekben, és hogy nem éri-e hátrányos megkülönböztetés a keresztény diákokat.

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

amerika, london, párizs

Egyre több segélykérés jut el a világsajtóhoz olyan nyugati nőktől, akik néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezethez, ám sanyarú sorsuk okán mostanra meggondolták magukat és haza szeretnének térni.

Elérte az Egyesült Államok határát a migránsok előőrse

Elérte az Egyesült Államok határát kedden a Közép-Amerika több országából indult migránsok előőrse, mintegy 350 ember.

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

amerika, london, párizs

Heti rendszerességgel tartanak Izrael-ellenes, antiszemita tüntetéseket a második világháború holland áldozatainak emléket állító szobornál.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

kétharmad

A közép-európai régió energetikai kérdéseit és a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat tekintették át Orbán Viktor miniszterelnök és Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere megbeszélésén az Országházban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

amerika, london, párizs

Edouard Philippe francia miniszterelnök részvételével nemzeti megemlékezésen hajtottak fejet kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek harmadik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzeti stadionnál.

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

amerika, london, párizs

Donald Trump amerikai elnök "finoman" emlékeztette Emmanuel Macront a második világháború alakulására.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére