Immár mindkét lehetséges fronton (jogi és politikai) támadják Donald Trump bevándorláspárti ellenfelei a rendkívüli állapotot, amelyet februárban hirdetett ki az amerikai elnök, hogy elérje a mexikói határra tervezett biztonsági fal megépítését – írja a Magyar Nemzet.

Trump azért kényszerült erre a lépésre, mert a kongresszus előzőleg nem adott pénzt a több milliárd dolláros beruházásra, sőt a Capitolium és a Fehér Ház közötti költségvetési ellentét öt hétre az amerikai államigazgatás részleges leállásához is vezetett.

Miután 16 szövetségi állam nemrég bíróságon támadta meg a rendkívüli állapot kihirdetését – amellyel az elnök megkerülheti a kongresszust –, most az amerikai törvényhozásban politikai eszközökkel akarják ugyanezt elérni.

Legutóbb Rand Paul republikánus szenátor jelentette be, kész megszavazni egy határozatot Trump ellenében; ezzel az elnök pártjából már négy főt megnyertek maguknak a migrációt pártoló demokraták, így rendelkeznek a megfelelő számú felsőházi vokssal a várhatóan még márciusban megtartandó szavazásra.

A Kentucky államot képviselő Rand Paul – aki republikánus elnökjelölt-aspiránsként Trump egyik elbukott ellenfele volt 2016-ban – az amerikai jobboldal libertariánus irányvonalához tartozik, aki különösen kényes a hatalmi ágak egyensúlyára, az alkotmányos jogkörökre, és általában is tart a szövetségi állam túlzott befolyásától.

Gyakran kiállok az elnök mellett, és ezt nagy hanggal teszem. De most azt gondolom, hogy téved, mégpedig nem politikailag, hanem azáltal, hogy az alkotmányos határon túlmenően akarja kiterjeszteni az elnöki hivatal korlátait” – hangoztatta Paul.

Az elmúlt negyven évben az amerikai elnökök több tucat alkalommal éltek a rendkívüli állapot kihirdetésével, de ezek között nem volt olyan eset, amely a kongresszus költségvetési jogainak csorbítását célozta volna.

Ami viszont most történik, az egyelőre nem több politikai játszmánál. Trump élhet a vétójogával, amivel semmissé teheti a készülő kongresszusi határozatot, megvédve a rendkívüli állapotot.

A vétót pedig a kongresszus elvben újabb határozattal bírálhatja felül, ám ehhez már kétharmados többségre lenne szüksége, ennyi mandátummal márpedig nem rendelkeznek a bevándorláspártiak.

A lényeg azonban nem ez, hanem az álláspontok világossá tétele a 2020-as elnökválasztás előtt. Azt látjuk, hogy az európai parlamenti választásokhoz hasonlóan az Egyesült Államokban is két nagy tábor kezd kirajzolódni: a bevándorlást ellenzők és a bevándorláspártiak csoportja.