Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Köves Slomó: "A probléma nem az iszlámmal van, hanem velünk"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. január 18. 18:58

Rendhagyó beszélgetés Köves Slomóval a 888-ról, a régi és az új világrendről, a holokausztról és a szocializmusról, Trumpról és a liberálisokról, Vona Gáborról és az okádékról, és persze arról, hogy na de "mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra."

Mert ugye valami abszolút erkölcsi értéket azért mégiscsak ki kell jelölni”

Köves Slomó: Rendhagyó módon hadd kérdezzek én először, miért éppen 888?

Fűrész Gábor: Egyrészt ez nyilván egy szemtelenkedés.

Köves: A 444-gyel szemben?

Fűrész: Nem is a 444-gyel, hanem a liberalizmusnak ezzel a cinikus világával szemben.

Köves: Cinizmus a cinikusokkal szemben?

GFG: Tulajdonképpen igen. A 888 ellencinizmus. Sárkány ellen sárkányfű. Szembenállás mindazokkal szemben, akik nem hisznek semmiben. Ugyanakkor válaszkísérlet egy generációs kihívásra. Az olvasóink nagy része a rendszerváltás környékén, vagy azután született, a huszadik századi törésvonalak egyre kevésbé jelentenek nekik bármit is. Azt gondoljuk, hogy le kell zárni a huszadik századot. Ez következményekkel jár a jobboldalra nézve is.

Fűrész: Nem csupán a szemtelenkedő hangvétel a lényeges. Eljött az ideje egy újfajta jobboldalnak. A 21. század átrendezi a korábbi szembenállásokat. Azzal, hogy a világot, Európát, Amerikát eddig nem tapasztalt gazdasági és civilizációs kihívások érik, azzal hogy most szembesülünk a fundamentalista iszlám döbbenetes terjedésével, ez arra késztet mindenkit, hogy újragondoljunk egy sor kérdést, kik vagyunk mi, mi a viszonyunk a saját gyökereinkhez.

Köves: Óhéber duma (nevetés).

Fűrész: Új helyzet van, és most megint ki lehet nyitni ezeket a kérdéseket. A posztromantikus, neonáci vagy hátrafelé néző jobboldaltól pedig egyszerűen meg kell szabadulnia mindenkinek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Ha azt gondoljuk, hogy – életkorunknál fogva is – egész egyszerűen elkezdődött a 21. század, ez azt is jelenti, hogy egy sor konfliktust, problémát, rossz beidegződést magunk mögött kell hagyni. Hogy ironizáljak is, útkeresés ez a tévelygők számára, hogy egyáltalán milyen pillérekről tudunk elrugaszkodni. Ezért hívtunk meg téged is. Civilizációs kihívás éri Európát. Miközben Trump Amerika és talán a világ felforgatására készül, újraírja azt is, hogy mit jelent jobboldalinak lenni. Ezeknek a mélyén, kimondva-kimondatlanul ott van a saját hagyományainkra reflektálás igénye, hogy mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra, kik is vagyunk mi, megmaradhatunk-e azoknak, akik vagyunk, amikor minden mozog. Te mit gondolsz erről?

Köves: Persze, egyrészt a világ mindig változik, mindig úgy érezzük, hogy most aztán nagyot változik a világ. Ez az emberi állapot perspektívája.

GFG: Ironizálhatnánk, hogy minden évben elmondjuk ezt.

Köves: ...de most azért tényleg úgy tűnik. Természetesen mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a dolgokat. Egyértelmű, hogy egy rabbi mindent a zsidókon vagy a zsidóságon keresztül szemlél. Innen nézve az az érdekes, hogy legalábbis a nyugati civilizáció(k)ban már megint a zsidóknak a világhoz fűződő viszonya az egyik viszonyítási pont. Abban a világban, amit most meggyőződésem szerint éppen kezdünk magunk mögött hagyni, központi szerepe volt a nyugati civilizáció legrémesebb traumájának. A holokauszthoz való viszony formálta ennek a civilizációnak az erkölcsi bázisát az elmúlt 65 évben. Ez volt az Istentől kiüresített világban az a sátáni pont, az az abszolút rossz, ami meghatározta  a morálról, a politikáról való gondolkodást is. Mert mit is mondott a kommunista modell bűvöletében a Szovjetunió? „Nézzétek meg, az imperialisták tulajdonképpen a fasiszták. Mi mentettük meg a világot a holokauszttól és most is ettől az igazságtalanságtól védelmezünk mindenkit. Mi hoztuk el az új világot.” Ebben a messianizmusban a tájékozódási pont a fasizmus (sokszor összemosva azt a nácizmussal) volt, mint a mindenki által megkérdőjelezhetetlen, a legborzasztóbb, az abszolút rossz, a Sátán e világi manifesztációja. Mert ugye valami abszolút erkölcsi viszonyítási pontot azért még a kommunista rezsimnek is ki kellett jelölnie, még ha ennek erkölcsi jellege erősen megkérdőjelezhető is volt. Ha a világot megfosztjuk az istenitől, a kinyilatkoztatástól, mert abban már nem hiszünk, akkor is kell egy koordináta-rendszer, aminek értelemszerűen van középpontja. A keleti blokkal szembeni nyugati világ is tulajdonképpen hasonlóan járt el, csak a saját logikája szerint.

GFG: A kétpólusú világrend tehát ebből a szempontból valójában egypólusú volt.

Köves: A Nyugat azt mondta, hogy minden diktatúra egy kaptafáról ered. Nincs különbség a kommunista és a náci rémuralom között. És ahogy szükség volt szembeszállni a nácikkal, ugyanúgy elengedhetetlen a kommunistákkal való szembeszállás. Mindenki ugyanahhoz igazította magát és nyerte legitimitását, csak mindig a saját logikája szerint. Lehet hogy nem mindenki ért velem egyet, és az is lehet hogy valamelyest provokatív amit állítok, de meggyőződésem, hogy a zsidók és a zsidó közösség társadalmi szerepe és politikai súlya a huszadik században ennek alapján definiálódott. Globálisan is, Magyarországon is, mindenhol, ahol voltak zsidók. Ebből fakadt a modern Izrael Állam léte is. Az volt az erkölcsi igazolás, hogy azért kell Izrael, mert különben megismétlődik a holokauszt. Én ezzel egyébként nem értek egyet. Nem gondolom, hogy Izrael létét erre kellene alapozni és ma már Izraelben is egyre kevésbé gondolják ezt. A változást mi sem jelzi érzékletesebben, mint az, amikor ma az izraeli politikusok erre hivatkoznak, és erre való hivatkozással kérnek védelmet vagy kiállást a nagyhatalmaktól (az Egyesült Államoktól), ez egyre gyengébb érvelésnek bizonyul. Vagyis a holokausztra való hivatkozás ereje gyengül. Rabbiként azt gondolom, hogy sokkal érvényesebben lehetne a Bibliára alapozni Izrael legitimációját. Visszatérve a szocializmus idején használt logikához, különösen ami Magyarországot illeti: a szocializmus ment meg titeket, csak bennünk, kommunistákban, szocialistákban bízhattok. És hogy a zsidók többsége erről mit gondolt? Nyilván azt, amit az én nagyszüleim is, vagyis, hogy nincs más, ami a létünket biztosítani tudná.

GFG: A holokauszt tehát instrumentális értelemben alkalmassá vált a szocializmus igazolására?

Köves: A szocializmus rendszere azt üzente a zsidóknak, hogy ez egy olyan új világ, amiben már nem lesz fontos, hogy ki zsidó és ki nem. Ennek az lett a következménye, hogy a zsidók is úgy tekintettek magukra, hogy ők zsidók voltak egy bizonyos pontig, de most már nem zsidók és a gyerekeiknek, az én szüleimnek már el sem mondták, hogy ők valójában honnan is jöttek. 3000 év történelme, családtörténete és hagyománya ki lett törölve egyik napról a másikra. A rendszerváltás után sok tekintetben megváltozott a helyzet. A zsidó identitás kérdése megint csak napirendre került, kerülhetett. Mindeközben a politika is megtalálta a maga módján a  “zsidókat”. A régi logika mentén az lett a feladatkiosztás, hogy mondják meg a zsidók, hogy ki az antiszemita, mi meg – folytatva a Kádár-rendszerben létező hallgatólagos konszenzus hagyományát –  biztosítjuk, hogy ne ismétlődjék meg a holokauszt. Vagyis a zsidók szerepe továbbra is a politikai eszköz funkciójára korlátozódott. Ez most biztosan alapvető változásban van. Egyre kevesebb olyan ember van, akinek személyes élménye lenne a holokausztról, ezért az érzelmi hatás is sokkal kisebb. És ami érdekes, hogy nemcsak a többségi társadalomban látom a változást – mondjuk a szüleim korosztálya és a mi korosztályunk között –, hanem a zsidók között is. Már az én korosztályom is némileg másként tekintett a holokausztra, de az igazi változás a gyerekeim nemzedékénél tapasztalható. Ők már nem is találkoztak a dédszüleikkel, és mivel nincs érzelmi kötődés, ezért sok tekintetben úgy tekintenek erre az egész dologra, mint például a spanyol inkvizícióra.

GFG: Egy történelmi esemény, ami a múlthoz tartozik.

Köves: Amikor én elolvasok egy holokauszt-visszaemlékezést, mondjuk olyat, ami Budapesten játszódik, akkor összeszorul a gyomrom. Sokkal jobban át tudom élni érzelmileg, mert ismertem három nagyszülőmet is, és így van egy személyes érintettségem. Nyilván a többségi társadalom szintjén még gyorsabban eltűnt ez az érzelmi viszonyulás. Úgyhogy ez biztos, hogy meg fog változni. És nekünk-nekem az is fontos ebben a változó folyamatban, hogy felismerjük, hogy a zsidóság milyen módon tud ebből a régi koordináta-rendszerből kitörni, hogyan tudja a saját helyét megtalálni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Ez lehet a válasz Trianon kihívására

Ez lehet a válasz Trianon kihívására

közeleg a tél

A kornak megfelelő választ kell adni Trianon kihívására, ma ilyen például a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által - hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn.

Választási csalás: Clintonék törvénytelenül használták fel a postásokat a kampányukban

Választási csalás: Clintonék törvénytelenül használták fel a postásokat a kampányukban

amerika, london, párizs

Az Amerikai Postahivatal (U.S. Postal Service, USPS) több törvényt is megszegett, amikor nyomás alá helyezte vezetőit, hogy tömegesen engedjék szabadságra a postásokat, hogy azok kampányolhassanak Hillary Clinton és más demokrata párti politikusok mellett.

Lehetséges forgatókönyv? Német sajtó már polgárháborúban reménykednek

Az elmúlt időszakban, leginkább baloldali lyukakból, egyre többször polgárháborús szellő lobbant fel. Egy tekintélyes német lap - felteszem teljesen komoly szándékkal - épp arról értekezik, hogy Magyarországon "hideg polgárháború" zajlik. Bármit is jelentsen ez.

Kína európai vizeken fitogtatja a haderejét

Kína európai vizeken fitogtatja a haderejét

amerika, london, párizs

Oroszország és Kína pénteken megkezdte első közös haditengerészeti gyakorlatát a Balti-tengeren, az Oroszországhoz tartozó, attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen található Baltyijszk kikötőváros partjainál.

Katar enged a nyomásnak

A katari emír megváltoztatta az ország terrorellenes törvényét, hogy eleget tegyen szomszédjai követelésének és, hogy ne tűnjön úgy, mintha Katar terroristákat finanszíroz. Ezt a vádat egyébként sosem ismerte el Doha.

Csodálatos győzelemmel vertük a franciákat

Csodálatos győzelemmel vertük a franciákat

hajrá, magyarok!

Pénteken játszotta a magyar válogatott utolsó csoportmérkőzését a hazai rendezésű világbajnokságon. A csapatkapitány, Märcz Tamás a mérkőzés előtt úgy nyilatkozott, hogy kötelező a győzelem. Sikerült is.

800 ezer migráns szeretne átjutni Líbiából Európába

800 ezer migráns szeretne átjutni Líbiából Európába

amerika, london, párizs

Gérard Collomb francia belügyminiszter pénteken 800 ezerre becsülte azoknak a számát, akik jelenleg Líbia partjainál várnak arra, hogy a Földközi-tengeren csónakokkal átkelve megpróbáljanak illegálisan Európába jutni.

Lemondott a Fehér Ház szóvivője

Lemondott a Fehér Ház szóvivője

amerika, london, párizs

Lemondott Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője pénteken.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére