Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Köves Slomó: "A probléma nem az iszlámmal van, hanem velünk"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. január 18. 18:58

Rendhagyó beszélgetés Köves Slomóval a 888-ról, a régi és az új világrendről, a holokausztról és a szocializmusról, Trumpról és a liberálisokról, Vona Gáborról és az okádékról, és persze arról, hogy na de "mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra."

Mert ugye valami abszolút erkölcsi értéket azért mégiscsak ki kell jelölni”

Köves Slomó: Rendhagyó módon hadd kérdezzek én először, miért éppen 888?

Fűrész Gábor: Egyrészt ez nyilván egy szemtelenkedés.

Köves: A 444-gyel szemben?

Fűrész: Nem is a 444-gyel, hanem a liberalizmusnak ezzel a cinikus világával szemben.

Köves: Cinizmus a cinikusokkal szemben?

GFG: Tulajdonképpen igen. A 888 ellencinizmus. Sárkány ellen sárkányfű. Szembenállás mindazokkal szemben, akik nem hisznek semmiben. Ugyanakkor válaszkísérlet egy generációs kihívásra. Az olvasóink nagy része a rendszerváltás környékén, vagy azután született, a huszadik századi törésvonalak egyre kevésbé jelentenek nekik bármit is. Azt gondoljuk, hogy le kell zárni a huszadik századot. Ez következményekkel jár a jobboldalra nézve is.

Fűrész: Nem csupán a szemtelenkedő hangvétel a lényeges. Eljött az ideje egy újfajta jobboldalnak. A 21. század átrendezi a korábbi szembenállásokat. Azzal, hogy a világot, Európát, Amerikát eddig nem tapasztalt gazdasági és civilizációs kihívások érik, azzal hogy most szembesülünk a fundamentalista iszlám döbbenetes terjedésével, ez arra késztet mindenkit, hogy újragondoljunk egy sor kérdést, kik vagyunk mi, mi a viszonyunk a saját gyökereinkhez.

Köves: Óhéber duma (nevetés).

Fűrész: Új helyzet van, és most megint ki lehet nyitni ezeket a kérdéseket. A posztromantikus, neonáci vagy hátrafelé néző jobboldaltól pedig egyszerűen meg kell szabadulnia mindenkinek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Ha azt gondoljuk, hogy – életkorunknál fogva is – egész egyszerűen elkezdődött a 21. század, ez azt is jelenti, hogy egy sor konfliktust, problémát, rossz beidegződést magunk mögött kell hagyni. Hogy ironizáljak is, útkeresés ez a tévelygők számára, hogy egyáltalán milyen pillérekről tudunk elrugaszkodni. Ezért hívtunk meg téged is. Civilizációs kihívás éri Európát. Miközben Trump Amerika és talán a világ felforgatására készül, újraírja azt is, hogy mit jelent jobboldalinak lenni. Ezeknek a mélyén, kimondva-kimondatlanul ott van a saját hagyományainkra reflektálás igénye, hogy mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra, kik is vagyunk mi, megmaradhatunk-e azoknak, akik vagyunk, amikor minden mozog. Te mit gondolsz erről?

Köves: Persze, egyrészt a világ mindig változik, mindig úgy érezzük, hogy most aztán nagyot változik a világ. Ez az emberi állapot perspektívája.

GFG: Ironizálhatnánk, hogy minden évben elmondjuk ezt.

Köves: ...de most azért tényleg úgy tűnik. Természetesen mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a dolgokat. Egyértelmű, hogy egy rabbi mindent a zsidókon vagy a zsidóságon keresztül szemlél. Innen nézve az az érdekes, hogy legalábbis a nyugati civilizáció(k)ban már megint a zsidóknak a világhoz fűződő viszonya az egyik viszonyítási pont. Abban a világban, amit most meggyőződésem szerint éppen kezdünk magunk mögött hagyni, központi szerepe volt a nyugati civilizáció legrémesebb traumájának. A holokauszthoz való viszony formálta ennek a civilizációnak az erkölcsi bázisát az elmúlt 65 évben. Ez volt az Istentől kiüresített világban az a sátáni pont, az az abszolút rossz, ami meghatározta  a morálról, a politikáról való gondolkodást is. Mert mit is mondott a kommunista modell bűvöletében a Szovjetunió? „Nézzétek meg, az imperialisták tulajdonképpen a fasiszták. Mi mentettük meg a világot a holokauszttól és most is ettől az igazságtalanságtól védelmezünk mindenkit. Mi hoztuk el az új világot.” Ebben a messianizmusban a tájékozódási pont a fasizmus (sokszor összemosva azt a nácizmussal) volt, mint a mindenki által megkérdőjelezhetetlen, a legborzasztóbb, az abszolút rossz, a Sátán e világi manifesztációja. Mert ugye valami abszolút erkölcsi viszonyítási pontot azért még a kommunista rezsimnek is ki kellett jelölnie, még ha ennek erkölcsi jellege erősen megkérdőjelezhető is volt. Ha a világot megfosztjuk az istenitől, a kinyilatkoztatástól, mert abban már nem hiszünk, akkor is kell egy koordináta-rendszer, aminek értelemszerűen van középpontja. A keleti blokkal szembeni nyugati világ is tulajdonképpen hasonlóan járt el, csak a saját logikája szerint.

GFG: A kétpólusú világrend tehát ebből a szempontból valójában egypólusú volt.

Köves: A Nyugat azt mondta, hogy minden diktatúra egy kaptafáról ered. Nincs különbség a kommunista és a náci rémuralom között. És ahogy szükség volt szembeszállni a nácikkal, ugyanúgy elengedhetetlen a kommunistákkal való szembeszállás. Mindenki ugyanahhoz igazította magát és nyerte legitimitását, csak mindig a saját logikája szerint. Lehet hogy nem mindenki ért velem egyet, és az is lehet hogy valamelyest provokatív amit állítok, de meggyőződésem, hogy a zsidók és a zsidó közösség társadalmi szerepe és politikai súlya a huszadik században ennek alapján definiálódott. Globálisan is, Magyarországon is, mindenhol, ahol voltak zsidók. Ebből fakadt a modern Izrael Állam léte is. Az volt az erkölcsi igazolás, hogy azért kell Izrael, mert különben megismétlődik a holokauszt. Én ezzel egyébként nem értek egyet. Nem gondolom, hogy Izrael létét erre kellene alapozni és ma már Izraelben is egyre kevésbé gondolják ezt. A változást mi sem jelzi érzékletesebben, mint az, amikor ma az izraeli politikusok erre hivatkoznak, és erre való hivatkozással kérnek védelmet vagy kiállást a nagyhatalmaktól (az Egyesült Államoktól), ez egyre gyengébb érvelésnek bizonyul. Vagyis a holokausztra való hivatkozás ereje gyengül. Rabbiként azt gondolom, hogy sokkal érvényesebben lehetne a Bibliára alapozni Izrael legitimációját. Visszatérve a szocializmus idején használt logikához, különösen ami Magyarországot illeti: a szocializmus ment meg titeket, csak bennünk, kommunistákban, szocialistákban bízhattok. És hogy a zsidók többsége erről mit gondolt? Nyilván azt, amit az én nagyszüleim is, vagyis, hogy nincs más, ami a létünket biztosítani tudná.

GFG: A holokauszt tehát instrumentális értelemben alkalmassá vált a szocializmus igazolására?

Köves: A szocializmus rendszere azt üzente a zsidóknak, hogy ez egy olyan új világ, amiben már nem lesz fontos, hogy ki zsidó és ki nem. Ennek az lett a következménye, hogy a zsidók is úgy tekintettek magukra, hogy ők zsidók voltak egy bizonyos pontig, de most már nem zsidók és a gyerekeiknek, az én szüleimnek már el sem mondták, hogy ők valójában honnan is jöttek. 3000 év történelme, családtörténete és hagyománya ki lett törölve egyik napról a másikra. A rendszerváltás után sok tekintetben megváltozott a helyzet. A zsidó identitás kérdése megint csak napirendre került, kerülhetett. Mindeközben a politika is megtalálta a maga módján a  “zsidókat”. A régi logika mentén az lett a feladatkiosztás, hogy mondják meg a zsidók, hogy ki az antiszemita, mi meg – folytatva a Kádár-rendszerben létező hallgatólagos konszenzus hagyományát –  biztosítjuk, hogy ne ismétlődjék meg a holokauszt. Vagyis a zsidók szerepe továbbra is a politikai eszköz funkciójára korlátozódott. Ez most biztosan alapvető változásban van. Egyre kevesebb olyan ember van, akinek személyes élménye lenne a holokausztról, ezért az érzelmi hatás is sokkal kisebb. És ami érdekes, hogy nemcsak a többségi társadalomban látom a változást – mondjuk a szüleim korosztálya és a mi korosztályunk között –, hanem a zsidók között is. Már az én korosztályom is némileg másként tekintett a holokausztra, de az igazi változás a gyerekeim nemzedékénél tapasztalható. Ők már nem is találkoztak a dédszüleikkel, és mivel nincs érzelmi kötődés, ezért sok tekintetben úgy tekintenek erre az egész dologra, mint például a spanyol inkvizícióra.

GFG: Egy történelmi esemény, ami a múlthoz tartozik.

Köves: Amikor én elolvasok egy holokauszt-visszaemlékezést, mondjuk olyat, ami Budapesten játszódik, akkor összeszorul a gyomrom. Sokkal jobban át tudom élni érzelmileg, mert ismertem három nagyszülőmet is, és így van egy személyes érintettségem. Nyilván a többségi társadalom szintjén még gyorsabban eltűnt ez az érzelmi viszonyulás. Úgyhogy ez biztos, hogy meg fog változni. És nekünk-nekem az is fontos ebben a változó folyamatban, hogy felismerjük, hogy a zsidóság milyen módon tud ebből a régi koordináta-rendszerből kitörni, hogyan tudja a saját helyét megtalálni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Durvul a kampány Katalóniában

Durvul a kampány Katalóniában

amerika, london, párizs

Vasárnap tartják meg az elszakadásról szóló népszavazást Katalónia bizonyos területein, a kampány utolsó napjaiban azonban egyre hevesebbé váltak az események, hiszen az elszakadás-pártiaknak a törvényt megkerülve kell szavazásra bírniuk honfitársaikat.

Decemberben megtudhatjuk, mi lesz Abdeslamék sorsa

Decemberben megtudhatjuk, mi lesz Abdeslamék sorsa

amerika, london, párizs

A La Libre Belgique belga napilap keddi számában arról írt, hogy megkezdődött a párizsi terrortámadások kitervelésével gyanúsított Salah Abdeslam és társának pere. Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari a brüsszeli merényletek előtt egy héttel a belga fővárosban a rendőrökre is rátámadtak. A lap úgy tudja, hogy az ítélethirdetésre decemberben kerülhet sor.

Brüsszel büntetné a Soros-terv ellenzőit

Az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandóak részt venni a Soros-terv végrehajtásában.

Újabb szabálytalanságok Soros drogtanyáján: a kitartottjai egyből kampányolnak a helyért

Június 10-én a VIII. kerületi Auróra Kioszk-nál a rendőrség tizenöt vendéget állítottak elő kábítószer-birtoklás miatt. Ennek ellenére augusztusban úgy tűnt, hogy újra kinyithat a szórakozóhely, azonban a VIII. kerületi önkormányzat újabb szabálytalanságokat tárt fel működésével kapcsolatban.

Az Iszlám Állam betette a lábát a Balkánra

Sajnos továbbra is népszerű a terrorszervezet Koszovóban.

Nem lesz könnyű dolga Merkelnek

Nem lesz könnyű dolga Merkelnek

amerika, london, párizs

Az Angela Merkel kancellár vezette német Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja, a bajor CSU kedden bejelentette, hogy a továbbiakban ragaszkodnak ahhoz, hogy kötelező megszabni egy felső határt az illegális bevándorlók befogadásában, és ebből a koalíciós partner nem enged.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Elítélték a verekedő jobbikos képviselőt; Lomnici: Simicska plakáthelyei miatt csökkenhet a Jobbik párttámogatása; Szijjártó: Ukrajnának ez fájni fog. A nap legfontosabb hírei a 888-on!

A Facebook és a multik által működtetett gondolatrendőrség

A Facebook és a multik által működtetett gondolatrendőrség

piszkostizenkettő

Egyre többen csatlakoznak a lázadókhoz. Az olvasók pedig megtanultak a sorok között olvasni. Mint a Kádár-rendszerben. Mi újbeszélül írunk, hogy a Facebook robotjai ne tiltsanak le; az olvasók meg újbeszélül olvasnak. Cukorhegyi gondolatrendőrsége nem foglalkozik a lokális törvényekkel.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére