A zombis dráma rajongói mostanra hozzászoktak ahhoz, hogy egyre  hullámzóbb színvonalú a kezdetben stabilan 10/10-et nyújtó sorozat. Az már a készítők profizmusát dicséri, hogy a sok csalódás ellenére kevesen morzsolódtak le az évadok során, és a hibák ellenére sokan ott leszünk az októberi folytatásnál.

Ennek pedig egyetlen oka van: Negan. Tökéletes időzítéssel (még ha kicsit hosszúra is nyúlt az előjáték) lépett színre a minden eddigi TWD gonosznál elvetemültebb gazember. A szerepre tökéletes választás volt Jeffrey Dean Morgan: 10 perces monológja alatt szinte levegőt is elfelejtettem venni, annyira hatásos volt a belépő, amire már az évad eleje óta vártunk.

Ilyen örömöt utoljára talán akkor éreztem, amikor a Kormányzó megmutatta, ki is ő valójában. Kár, hogy a készítők a gyávább utat választották, és nem mutatták meg nekünk, kinek a fejét verte péppé Lucille. (Bízom benne, hogy Glenn lesz a szerencsés kiválasztott, egyedül ez indokolná, miért úszta meg a kibelezést a 8. részben. Ezt a teóriát erősíti, hogy visszatérése óta kevés időt kapott a képernyőn a karakter, talán ezzel készítettek fel minket a végső búcsúra.)

Nem állítom persze, hogy Negan színre lépése teljes egészében kárpótol minket az évad során tapasztalt, ki888ott idegesítő húzásokért. Az viszont biztos, hogy ennyi pont elég ahhoz, hogy maradjak a következő évadra is. A nézettségi adatokat elnézve nem én leszek az egyetlen.