Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Csernus:"Rutinból ne vezess, mert abból nagy cumi lesz"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. március 19. 09:00

Rendhagyó beszélgetés Csernus Imrével a gyerekségről és a felnőttségről, a szofisztikált és a kemény szavakról, a puhány pasikról és a maszkulin csajokról, a manipulációról és a felelősségről, valamint arról, hogy mi van akkor, ha azt mondjuk, hogy "hát megbaszott az élet".

GFG (telefonon): Szia Sztavrosz, sajnos nem fogok tudni odaérni a beszélgetésre. Tolmácsolnád Csernusnak a kérdéseimet? Mondom akkor: mit jelent a férfiasság a politikában? Mit gondol az érzelmek és a ráció szerepéről? Nem gondolja-e, hogy a remény és a félelem, a szeretet és a gyűlölet fontosabb mint a ráció? Vajon nem járnak-e el azok zsarnokian, akik az emberi természetet és így a politikáról való beszédet is csak az ember racionális énjére akarják korlátozni, megfeledkezve arról, hogy az ember összetett lény? Miért van az, hogy az emberi élet általános kérdéseit illetően nagy tekintéllyel ruházzuk fel az egyszerű bölcsességeket, de ha a politikában jársz el így, ha egyszerű üzeneteket akarsz megfogalmazni, amelyek ráadásul nemcsak a rációra, hanem az érzelmekre is hatnak, akkor, és főként az értelmiség részéről, ez heves indulatokat vált ki?

Ketipisz: Fú, Gábor, hát ez így nem lesz a legkönnyebb.

GFG: Legfeljebb olyan lesz, mint Platón Törvények című dialógusa, az egyetlen beszélgetés, ahonnan hiányzik Szókratész, csak itt ellenkező előjellel, ez lesz az a big pikcsör, ahonnét hiányozni fog a politika.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Nagyon kevés a hiteles felnőtt”

Fűrész: Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat, innét egy előadásra siet, ahol tabutémákat feszeget majd.

Csernus: A 21. században vannak még tabutémák?

Fűrész: Ön szerint?

Csernus: Nem kellene, hogy legyenek. Van egy elég komoly populáció, aki az úgynevezett felnőtteket ezerrel figyeli és utánozza: a kedves kölykök, és náluk, a mostani serdülőknél borzasztó komoly problémák láthatóak.

Fűrész: Mire gondol?

Csernus: Egyrészt itt van a nemi identitászavar, ötvözve az érzelmi konfliktuskezelés szempontjából egy hatalmas önbizalomhiánnyal. Aztán, a fájdalmas konfliktusok meglehetősen nehéz kezelése. A fiatalkorban jelentkező elég masszív önérzetkérdés komoly egóval ötvözve. Továbbá nagyon nehezen akarják megérteni, hogy nekik nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Ezek elég komoly konfliktusok.

Fűrész: Megnézné ezt a címlapot? A National Geographic folyóirat januárban egy 9 éves fiút tett címlapra, akit a szülei lánynak nevelnek.

Csernus: Hát igen… Az, hogy minek nevelnek, az egy dolog, de nagyon izgalmas lenne tudni a két szülői attitűdöt, hogy miért döntöttek így. Vagyis azt kellene megértenünk, ha mélyebbre ásunk, hogy a két szülő életében mennyire vannak olyan meg nem oldott pszichotraumák, amelyek miatt egy fiút lánynak nevelnek. Vagyis kinek az akarata dominál? Az anyáé, akinek mondjuk a pasikkal szemben van egy nagyon súlyos averziója? Ami kapásból eszembe jut: egy boldogtalan házasság, amelynek során nem meri kimondani azt, hogy ez a pasi nem az a pasi, és amikor bármikor ránéz a fiára, akkor eszébe jut az a pasi, akitől van a kölyök. De ezt nem akarja látni, épp ezért ő valamilyen csavart formájára neveli ezt a kölyköt.

Ketipisz: Mit tart akkor, ahogy Ön fogalmazott, a „mostani kedves kölykök” legnagyobb problémájának?

Csernus: Hogy nagyon kevés a hiteles felnőtt.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Ketipisz: És mikortól lettek kevésbé hitelesek a felnőttek?

Csernus: Amikor azt sem tudják, hogy mi az a felnőttség. Tegyék fel a szerkesztőségükben a 18 éves kort meghaladó kollegáknak a kérdést, hogy mi az a felnőttség, hogy írják le, és rögtön ki fog derülni mire gondolok.

Fűrész: Mármint, hogy senki nem érti, hogy mi az.

Csernus: Hát, meg tudja fogalmazni? Mert hogyha valaki nem tudja megfogalmazni, akkor hogyan tudná használni? Önök tudják? Az egyik kolléga a szemöldökét emeli.

Ketipisz: Egzakt definíciót nyilván nem. De az én szüleim korosztályából többeket 18 éves kora után már úgy kezeltek, mint aki a születésnapjával hirtelen felnőtté nyilváníttatott, és attól a pillanattól kezdve magát kell ellátnia.

Csernus: Az egy dolog.

Fűrész: Volt a régi görögöknek egy olyan besorolása, hogy fiatal férfi kor: 18-40 éves korig, érett férfi kor: 40-60 éves korig tart. Tehát szerintem 40 körül kezdődik az, amikor valaki felnőtt.

Csernus: Az életkorhoz kössük akkor a felnőttséget?

Fűrész: Nem, csak ott van egy határ, amikor az ember bizonyos dolgokat kénytelen felismerni.

Csernus: Azért kénytelen addig felismerni, mert addig már rengeteg pofont generált önmaga életében. A felnőttséget én egyébként úgy határozom meg, hogy felelősséget vállalunk a tettekért. Ez egy összetett folyamat. Mielőtt a tettek bekövetkeznek, azelőtt vannak a gondolataink. A gondolataink mérlegeléséből születnek meg a döntések. A döntések gyakorlatba történő átvitele jelenti végül a tetteket. Az első két vonalról megtanulunk hangosan beszélni, de sajnos ez a felelősséghez kevés. Felelősséget kell vállalunk a bármilyen előjelű érzéseinkért is, felismerve, hogy a mindenkori emberi tulajdonságaink jelentősen befolyásolják azt. Aki egy adott napon ezt meg tudja csinálni, az a felnőtt.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A puha kommunikációt az emberek nagy része nem hallja meg”

Fűrész: Amikor a Bevállalja c. műsort csinálta, úgy tűnt, mintha az élete egyik fókuszpontja az lenne, hogy a hazugsággal felvegye a harcot.

Csernus: Ez a műsor a Viasat3 csatornáján ment, és én az akkori szerkesztőnek elmondtam, hogy pontosan tudom, hogy felhasznál engem, mert én teljesen más attitűddel közelítettem meg ezeket a konfliktusokat, mint ahogy ezt általában teszik, és ez nyilván nézettséget hoz nekik. Mint ahogy azt is elmondtam neki, hogy „én is felhasznállak benneteket”, mert a műsor révén fontos információkat juttatok el az emberekhez, a nagyközönséghez, akiknek egyébként fogalmuk sincs, hogy mit kezdhetnének ezekkel a konfliktusokkal. Meg sem tudják fogalmazni, mert még a szavakat sem tudják pontosan használni az úgynevezett felnőttek. Azt mondják: szorongok, például attól, hogy elveszítem a munkámat. Csakhogy a szorongásnak alapjában véve nincsen oka. Ha van egy ok, akkor már nem szorongok, hanem feszült vagyok. És azért vagyok feszült, mert van egy olyan okom, hogy például az egzisztenciámat elveszítem. De ha ezt tudom, akkor elkezdek figyelni azokra az intő jelekre, amelyek arra engednek következtetni, hogy ki akarnak rúgni és akkor elkezdek keresni egy másik munkát. Ezzel a konfliktus rögtön meg is van oldva.

Fűrész: De a módszer, amit kitalált, amit annak idején láttunk, az honnan ered? Hogy született?

Csernus: Amikor annak idején még az OPNI-ban dolgoztam és elkezdtem beszélgetni emberekkel, szóba hozva valamilyen hiányosságukat vagy nehézségüket, és ezt szofisztikáltan fogalmaztam meg, akkor azt tapasztaltam, hogy hallja, érti, de mégse változtat semmin sem. Klasszikus példa, hogy hölgy jött hozzám, én meg udvarias akartam lenni, és úgy fogalmaztam, hogy „nem gondolja-e úgy, hogy van rajta egy kis túlsúly?”. A válasz igen volt. Fél év múlva még mindig ugyanaz a szofisztikáltan megfogalmazott túlsúly volt látható a nőn. Egyszer csak meguntam ezt a szofisztikáltságot, és azt mondtam, „asszonyom, mondták már önnek, hogy ritka nagy segge van”? A nő a szívéhez kapott, azt mondta, hogy már gondolt rá, de így még egyik barátnője sem fogalmazta ezt meg. És mit ad isten, három hónap múlva drasztikus változás következett be. Akkor jöttem rá, hogy ha valamit szofisztikáltan fogalmazunk meg egy olyan világban, ahol brutálisan sok inger ér minket, ilyen a fogyasztói társadalom világa, akkor az emberek jelentős részénél a szofisztikált megfogalmazás nem éri el  az ingerküszöböt. Ezért kezdtem el tudatosan használni nagyon erős szavakat.

Fűrész: Ez kísérleti jelleggel alakult ki?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Csernus: Nem. Akkor lett volna kísérleti, ha ez részemről tudatos megfigyelés lett volna. De akkor én ösztönösen éreztem rá arra, hogy a puha kommunikációt az emberek nagy része nem hallja meg.

Fűrész: A szenvedélybetegeknél miért működik ilyen hatékonyan ez a módszer?

Csernus: A szenvedélybetegek ezerrel manipulálják a környezetüket. Mindenkit hülyének néznek maguk körül, akik beszopják a manipulációjukat. Az empatikus segítőket is hülyének nézik, mert azt gondolják, hogy az empatikusság balfaszság. Hiába jóindulatú és segítőkész valaki, egyszerűen nem jut el a másik fejéig, tudatáig.

Fűrész: Mitől ilyen manipulatívak a szenvedélybetegek?

Csernus: Ha csak az alkoholizmust nézzük, ott később jönnek elő a hazugságok, csúsztások, azért is, mert az alkoholizálás aránylag elfogadottabb feszültséglevezetési módszer és elfogadottabb indokokat is mondanak ezek az emberek. Az illegális drogokat használóknál már más a helyzet. Az pénzbe kerül,  méghozzá jelentős pénzbe, amit egy munkából és fizetésből élő ember nehezen tud elképzelni, hogy hogyan is szerzi meg. Ezért itt aztán elindulnak a simlisségek és manipulációk.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Oregonban lassan már bicikli is lehet a nemed

Az egyesült államokbeli Oregonban lehetővé tették egy harmadik nem választását a jogosítványokban és személyi igazolványokban.

Az amerikaiak nem akarják sokáig a szíriai kurdoknál hagyni a fegyvereiket

Az amerikaiak nem akarják sokáig a szíriai kurdoknál hagyni a fegyvereiket

amerika, london, párizs

James Mattis amerikai védelmi miniszter Ankarába küldött levelében arról biztosította török hivatali kollégáját, Fikri Isiket, hogy Washington az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése után visszaveszi az amerikai fegyvereket a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciától - közölte csütörtökön a török védelmi minisztérium.

Az Európa Tanács nem a terrorizmus, hanem a rasszizmus miatt aggódik

A populizmus és az idegenellenes gyűlöletbeszéd terjedésének erősödése jellemezte tavaly Európát - közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett éves jelentésében.

Sebastian Kurz: nincs szükség iszlám óvodákra Ausztriában

Sebastian Kurz: nincs szükség iszlám óvodákra Ausztriában

amerika, london, párizs

Be kellene zárni az olyan óvodákat, ahol a gyerekek nem vagy alig beszélnek németül, hogy hatékonyabban lehessen a migránsokat integrálni - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier osztrák lap által rendezett nyilvános eseményen.

Magyarország határozottan ellenzi a közép-európai migránsfalvak létrehozását

Magyarország határozottan ellenzi a közép-európai migránsfalvak létrehozását

közeleg a tél

Magyarország a leghatározottabban visszautasítja az unió határainak megnyitását és a migránsfalvak Közép-Kelet-Európába telepítését - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Megelőzte az MKP a Most-Hidat

Megelőzte az MKP a Most-Hidat

amerika, london, párizs

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ismét az MKP a legnépszerűbb felvidéki magyar párt.

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

amerika, london, párizs

,,Svédország a világ ­lelkiismerete" ismétli nagy előszeretettel a svéd média, mivel az ország betartja az ENSZ határozatait; a világbéke szószólója; a női egyenjogúság és a rasszizmus elleni küzdelem és a szolidaritás vezető országa; továbbá a környezetvédelem élharcosa. Svédországban fejlett és működőképes a demokrácia, a polgárok szabadon élnek, gondolkodnak.

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

amerika, london, párizs

Erősíteni fogják az Európai Unió védelmi dimenzióját.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére