Budaházy hosszú idõre rács mögé kerülhet
2016.05.03. 20:38
A vádbeszéd szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját.
Támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, több képviselő, illetve Hiller István szocialista oktatási miniszter, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen. A tucatnyi Molotov-koktélos támadás, valamint a robbantás Szilvásy György vidéki ingatlanánál terrorcselekménynek minősül, célja ugyanis nem pusztán a károkozás, hanem állami szervek, az akkori kormánytöbbség kényszerítése, szimpatizánsaik megfélemlítése volt – fejtette ki az ügyész.
A terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, előrehozott választásokat akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni a vádhatóság szerint.
Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek is, így aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény. Az ügyész szerint a szórakozóhelyek elleni támadásokkal többek között a melegfelvonulást akarták megakadályozni az elkövetők.
A terrorszervezet akkoriban magára vállalta a merényleteket és nyílt levélben úgy fogalmazott:
"A politikusokat már figyelmeztettük. A Vörös Csepel és a Broadway legyen tanulság a civil szféra számára, hogy a magyarellenességet, a hazaárulást megtoroljuk. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg".
Az egyetlen személyi sérüléssel járó cselekmény Csintalan Sándor a Hír TV műsorvezetője, korábbi vezető MSZP-s politikus, országgyűlési képviselő bántalmazása volt. Ebben az esetben is a terrorszervezet vezetője, Budaházy György volt a felbujtó, ő mondta társainak, hogy csinálni kéne valamit a sértettel, mert egy műsorában az MSZP ügynökének nevezte őt.
Ezután a sértettet otthonánál, egy társasház teremgarázsában négy álarcos férfi vascsövekkel véresre verte. Csintalan Sándor már az életéért könyörgött, amikor a támadók elvették a pénztárcáját és távoztak. Ez a cselekmény az ügyészség szerint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértésnek minősül.
A vádpontok között szerepel még egy székesfehérvári bankautomata felrobbantása, ahol a cél az ügyészség szerint az volt, hogy a terrorszervezet működéséhez, bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetői kör támogatásához szükséges pénzt megszerezzék. A pénzhez nem sikerült hozzájutni, miként a Molotov-koktélos támadások jelentős része is sikertelen maradt, bár volt olyan pártiroda, illetve szórakozóhely, ahol több százezer forintos kár keletkezett. Hasonló nagyságrendű kárt okozott a Szilvásy György vidéki ingatlanánál elkövetett robbantás is.
Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy György a "katonai parancsnokság" elnevezést használta, "katonái" pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették.
Az elkövetők tisztában voltak a cselekménysorozat súlyával, ezt jelzi, hogy a másodrendű vádlott egy lehallgatott beszélgetésben azt mondta: amit ők elkövettek "az kőkemény terrorizmus, amiért tíz-tizenöt évet lehet kapni".
A vádlottak egy kivétellel tagadják a vádakat, jobbára azzal védekeznek, hogy törvénysértő, koncepciós eljárás folyik ellenük.
Az ügyész szerint azonban számos terhelő bizonyíték van, így többek között szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények, valamint az egyik vádlottnak és a csoport egyik tagjának beismerő és másokat is terhelő vallomása. A tanú a nyomozás során még gyanúsított volt. A vádiratot ezen túlmenően alátámasztja még számos lehallgatott beszélgetés, az egyik vádlott volt élettársának vallomása, a másodrendű vádlottnak egy a rendőrséggel együttműködő személlyel folytatott beszélgetései, valamint helyreállított elektronikus levelezések a csoport tevékenységéről, terrorakcióiról.
A vádbeli cselekmények a törvény szerint tíztől húsz évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.
Az ügyész az összesen 17 vádlott közül Budaházy Györgyre és egyik társára húsz évet megközelítő fegyházbüntetést, tucatnyi vádlottra pedig tíz-tizenöt év körüli szabadságvesztést indítványozott. Felfüggesztettet csak egyetlen vádlottra kért, akinél a vádhatóság szerint nem bizonyítható a bűnszervezethez tartozás.
A védőbeszédek három hét múlva kezdődnek, az elsőfokú ítéletet várhatóan nyáron hirdeti ki a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai terrorcselekmény vádjával folyó büntetőperében.
(MTI)