Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
csak neked, csak most
 
 
 
 

Azt akarom, hogy a figurával legyen azonos a színész - interjú Sopsits Árpáddal

2016. november 10. 15:08

Emlékeztek a Torzók című filmre? 15 éve az egyik legjelentősebb amerikai filmfesztiválon elnyerte a fődíjat. Magyarország abban az évben Oscar-díjra is nevezte. Alkotója Sopsits Árpád nyolc éve nem rendezett nagyjátékfilmet. Most viszont itt van A martfűi rémmel, egy olyan thrillerrel, amely egyben a Kádár-rendszer első korszakát is bemutatja. A film az 1956 utáni időszak első sorozatgyilkosságának igaz történetét meséli el. Mától látható a mozikban.

Mikor merült fel benned, hogy erről az esetről készítesz filmet?

Még főiskolás voltam a Filmművészetin, amikor a hetvenes évek végén hallottam a rádióban egy interjút a védőügyvéddel, és az nagyon feltűnő volt nekem, hogy nem mindent mondhatott el az ügyről. És az egész történet érdekesnek tűnt, de nem láttam még akkor a dimenzióit természetesen, csak éreztem, hogy ebben több van, mint egy egyszerű sorozatgyilkosság. Akkor még nem is voltam abban a helyzetben, hogy ebből filmet csináljak, és azt is tudtam, hogy abban a rendszerben egy igazán mély és alapos, rendszerkritikai filmet lehetetlen lenne megcsinálni. Így aztán el is vetettem, és a 2000-es években a tévénél próbálkoztam sorozatként, ahol kicsit megijedtek tőle, aztán három évvel ezelőtt a Filmalap vezetőségének adtam elő a tervemet, miután egy filmem dugába dőlt – az író meg a producer összevesztek nem az én hibámból. Akkor kérdezték meg, hogy van-e másik tervem a meg nem valósuló helyett, és kérték, hogy adjam be a pályázatot. Így kezdődött.

Feltűnő is volt, hogy A hetedik kör (2008) óta, azaz nyolc éve nem készítettél nagyjátékfilmet.

Igen, közben lett volna filmem. Csak mindkettő dugába dőlt. Nem az én hibámból, és nem is a Filmalap hibájából.

Úgy fogalmaztál az előbb, hogy az előző rendszerben nem tudtad volna megcsinálni ezt a filmet. De 1990 óta is eltelt pár év. Miért most került rá sor?

Egyszerűen csupán ezt nem adtam be. Lehet, hogy meg tudtam volna már csinálni régebben is, a rendszerváltás után bármikor, de akkor más dolgok foglalkoztattak. Most pedig azt gondolom, hogy ez a film a mának is szól. Nem pusztán történelmileg fontos.

Ez a legmagasabb költségvetésű filmed. A legismertebb játékfilmedet, a Torzókat 140 millióból forgattad 15 éve, A hetedik kört pedig – ha jól tudom – 160 millióból. Ezúttal pedig 510 millióból dolgozhattál.

Pontosabban 709 millióból, 510-et adott ugyanis a Filmalap, a többi pedig a 20% adókedvezmény és különböző szponzori beszállások után a végösszeg.

Amikor ez az interjú az olvasók elé kerül, már ők is meggyőződhetnek róla, hogy ez látszik is a filmen.

35 mm-es filmre forgattunk, az mindig költségesebb. És eleve nagyszabású produkcióban gondolkodtunk. Ráadásul végig vidéken forgattunk: az 50 forgatási napból 49-et vidéken töltöttünk, továbbá éjszaka forgott a nagy része. Ezt nem lehet egy szokványos költségvetésű filmből kihozni. Továbbá ez egy történelmi filmnek számít, hiszen 60 évvel ezelőtti ruhaviseleteket, korabeli autókat, teherautókat (a sorozatgyilkos teherautó sofőr – szerk.), egy egész tárgyi világot kellett megteremteni hozzá.

Mennyire érzed feldolgozottnak a magyar film szempontjából ezt az időszakot? Például a Kádár-rendszert.

Szerintem nincs feldolgozva igazán. Főleg a kora Kádár-rendszer, a konszolidáció időszaka nincs, holott meghatározónak, a mai életünkre kihatónak érzem az akkor történteket. Azért akkoriban is készültek filmek, amelyek reflektáltak az akkori valóságra, de ilyen távlatból kevesen nyúlnak a témához. A magyar filmnek egyébként is kevésbé sajátossága a rendszerváltás óta a reflexivitás. Volt tervem például, ami magáról a rendszerváltásról szólt volna, de hogy finoman fogalmazzak, nem fogadták kitörő örömmel az ötletemet. Ez még az MMKA-nál történt (Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Filmalap előtti filmes támogatási rendszer fő szerve – szerk.)

Apropó, ezt a rendszerváltás-filmet meg fogod valamikor csinálni?

Nézd, ez nem rajtam múlik. Szívesen megmutatom, mennyi tervem volt és ebből mennyi az el-nem-fogadott ötlet. Veheted úgy, hogy 3:1 az arány. Egyébként én még jól is állok ezzel az aránnyal a kollégákhoz képest.

Fotó: MTI Fotóbank

Visszatérve a Kádár-rendszerhez: úgy fogalmaztál a pár nappal ezelőtti sajtóbeszélgetésen, hogy nagyon sokat nem tudunk erről a korszakról. Például azt sem, hogy milyen filmek mentek akkoriban a tévében.  (a sorozatgyilkos egy korabeli erotikus tartalmú film hatására kezd gyilkolni – szerk.)

Ez pro és kontra is így van. Negatív és pozitív értelemben sem tudjuk. Én is, amikor elkezdtem ezzel az anyaggal foglalkozni, akkor döbbentem rá dolgokra, hogy az embert mennyire megcsalja a saját emlékezete. Az irányított emlékezetről nem is beszélve. Nagyon furcsa, ahogy az utódok irányítják az emlékezetet. És ezt nem elsősorban a politikára értem, mert annak ez a természetéhez tartozik. A magánember is ilyen-olyan megfontolásokból vagy a saját sárossága miatt is ferdíti, torzítja a múltat. Azt gondolom, hogy nekünk torz múltellátásunk van – akár a Kádár-rezsimet, akár az elmúlt 26 évet nézzük.

Egyfajta szembesítést is végzel akkor ezzel a filmmel?

Engem a múlt a jelenre való reflexiója miatt érdekel. Hogy milyen világban éltünk és élünk most. Ezt nem szeretném bővebben magyarázni, a film elmondja helyettem. Az eltussolások, a türelmetlenség, mennyire adja be valaki a derekát, ki mennyire jellemes – ezek olyan alapvető dolgok, amelyek nem biztos, hogy jobbak lettek az utóbbi időben.

Feltűnő, hogy nagyon sok kevésbé ismert színésszel dolgoztál ebben a filmben.

Igen, a film főszereplőit lényegében csak ilyen színészek adják. Én szeretek egyrészt felfedezni, (Jászberényi Gábor, az ártatlanul elítélt, vagy Bárnai Péter a fiatal ügyész), de azt is szeretem, ha valaki nem az ismert arcát hozza. Én azt akarom, hogy a figurával legyen azonos a színész, és ne önazonossága legyen. Így az egyetlen ismertebb főszereplőt, Anger Zsoltot is a filmben barna hajjal, barna szemmel láthatod, holott egyébként szőke és kék szemű, de Balsai Mónikát is teljesen más karakterben mutatom be, mint amilyennek megismerték a Liza, a rókatündérben. Mindenkit ki akartam mozdítani a komfortzónájából. Senki sem azt játssza, amit eddig játszott. Engem nagyon érdekel az, hogy egy színészből mást hozzak ki, mint amilyennek megismertük őket. Hajduk Károly talán a legszelídebb színész, akit ismerek. Ebben a filmben mégis ő a sorozatgyilkos.

És így a történetre is jobban tud figyelni a néző, igaz?

Abszolút. Nem azt nézi, hogy milyen jól játszik ez vagy az, hanem elfogadja, hogy ő „az”: a gyilkos, az áldozat, az ártatlanul elítélt.

Mi a következő projekted?

Most épp próbálok egy színházi darabot, majd tavasszal lesz a bemutatója, de erről még nem szeretnék beszélni, hiszen ez a film most kerül a mozikba.

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
TGM és a magyar értelmiség örök tragédiája

TGM és a magyar értelmiség örök tragédiája

piszkostizenkettő

A Jóisten nemcsak ételt-italt és tetőt ad a fejünk fölé, hanem gondoskodik a színvonalas szórakoztatásunkról is: ezért találta ki nekünk a magyar ellenzéki figurákat.

Újabb tagokkal bővült Botka László börtönválogatottja

A mai napon utolérte a szegedi szocialistákat és Botka László udvari beszállítóját az igazság: a szegedi járásbíróság minősített csődbűntett miatt 5 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte Ujhelyi István szocialista képviselő sameszait és Botka László udvari beszállítóit, Pistrui Lászlót, Baranyi Sándort, és Oltványi Józsefet.

Az egyik legnagyobb iszlám országban naponta sor kerül egy becsületgyilkosságra

Az egyik legnagyobb iszlám országban naponta sor kerül egy becsületgyilkosságra

amerika, london, párizs

Egy 26 éves muszlim lány a családja akarta ellenére összeházasodott a szerelmével. Ezért az édesanyja és a testvérei becsületből brutálisan meggyilkolták. Az egyik legnépesebb iszlám országban, Pakisztánban szinte mindennaposak az ilyen esetek. Az Európába érkező migránsok egyik legnagyobb csoportját pedig a pakisztániak teszik ki.

"Európa külső határainak védelme elsőbbséget kell, hogy élvezzen"

"Európa külső határainak védelme elsőbbséget kell, hogy élvezzen"

kétharmad

Szijjártó Péter kedden találkozott szlovén kollégájával, Miro Cerarral, akivel egyetért abban, hogy Európa külső határainak védelme elsőbbséget kell, hogy élvezzen, Európának meg kell tudnia védeni külső határait.

Győzött az igazság Szeviép-ügyben

A bíróság azzal, hogy bűnösnek mondta ki az építőipari cég egykori vezetőit, igazságot szolgáltatott a Szeviép-ügy károsultjainak - jelentette ki Szabó Bálint kedden Szegeden.

A lengyelek is beintettek az ENSZ migránssimogatásának

A lengyel kormány úgy döntött, hogy nem támogatja az ENSZ globális migrációs csomagját - jelentették be Varsóban a keddi kabinetülést követően.

Szigorúbb keretek közé kell szorítani a techcégeket, mert ez már nem állapot

Szigorúbb keretek közé kell szorítani a techcégeket, mert ez már nem állapot

amerika, london, párizs

Tim Cook, az Apple vezetője szerint több szabályozásra van szükség a techiparban, jelenleg ugyanis szinte semmi nem védi a felhasználókat az ipar óriásaival szemben. Ugyanakkor egyre több visszás helyzet lát napvilágot: adatszivárgások, cenzúra, profilok törlései. A következő hónapok izgalmas témája lesz, hogy a Trump-adminisztráció milyen szabályozásokat fog hozni ezen a területen.

Izrael sem írja alá az ENSZ globális migrációs csomagját

Izrael sem írja alá az ENSZ globális migrációs csomagját

amerika, london, párizs

Izrael nem fogja aláírni az ENSZ globális migrációs megállapodását - idézte honlapján a Times of Israel című napilap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök keddi közleményét.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére