Az értesülést az orosz napilapnak Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és Szergej Sojgu védelmi miniszter is megerősíttette.

– mondta Peszkov.

Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú termékek exportjára szakosodott Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója pedig azt jelentette be, hogy Törökország hitelt kíván felvenni Oroszországtól orosz fegyverek, egyebek között a legkorszerűbb légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséhez.

Csemezov egyébként már februárban is közölte, hogy Ankara érdeklődik az Sz-400-as légvédelmi rendszer iránt, és a felek tárgyalni fognak a lehetséges szállításról.

Az Sz-400-as első külföldi vásárlója eddig Kína volt, amely a sajtóértesülések szerint legalább 3 milliárd dollár értékben rendelt már belőle 2015-ben. 2016-ban pedig Indiával írt alá kormányközi megállapodást Oroszország a rakétarendszerek szállításáról. Irán esetében is tárgyalások folynak a rakétarendszer értékesítéséről.

A katonai szakértők elemzései szerint komoly hadászati jelentőséggel bír jelenleg az Sz-400-as Triumph típusú légvédelmi rakétarendszer. Komoly elrettentő erőt képvisel a légtér védelem vonatkozásban ez az orosz haditechnika.

A rendszer hangsebesség többszörösével repülő rakétái meglehetősen nagy pontossággal és sebességükből adódóan elkerülhetetlenül képesek megsemmisíteni a NATO hagyományos légicsapásmérő eszközeinek a többségét.

Az orosz hadmérnökök szerint a rendszer képes a NATO legfejlettebb, úgynevezett lopakodó képességgel bíró gépeinek a bemérésére és megsemmisítésére is.

Brüsszeli NATO-tisztségviselők információi szerint Törökország egyébként néhány napja kisebb katonadiplomáciai botrányt okozott. Mégpedig azzal, hogy minden előzetes bejelentés és indoklás nélkül azonnali hatállyal visszamondott előre eltervezett kiképzési és más együttműködési programot is olyan államokkal, amelyek a NATO-val csak partnerországi és nem tagsági viszonyban vannak. A török illetékesek egyelőre nem adtak semmilyen magyarázatot a szokatlan lépésükkel kapcsolatban.

A török államfő múlt heti moszkvai tárgyalásain hivatalosan nem volt napirenden a most nyilvánosságra hozott SZ 400-as beszerzés. Úgy tűnik tehát ez alapján, mintha valami felgyorsította volna Ankara és Moszkva közötti közeledést.

Ez a valami pedig, szinte egészen biztosan az volt, hogy Donald Trump úgy döntött, hogy a térségben különböző érdekekkel rendelkező, és ezért katonai erővel is jelen levő tárgyalófelek tájékoztatása és beleegyezése nélkül az USA szárazföldi katonai egységei vonuljanak be Szíria területére, és vegyenek részt Rakka ostromában.

Ráadásul bármiféle szír kormányzati jóváhagyás nélkül a szuverén Szíria területére vonuló közel kétezer fős amerikai katonai egység úgymond a kurd felkelők Rakkát célzó ostromának a támogatására került a térségbe.

A szíriai intervenciót megvalósító amerikai lépés így egyben választ is adott a török kormánynak arra az ultimátumára, miszerint, ha az USA megengedi, hogy a kurd felkelő erők is részt vegyenek Rakka visszafoglalásában, akkor Törökország megvonja az USA-tól és a NATO-tól az incirliki légibázis használatának a lehetőségét.

Ez a bázis számít jelenleg az USA térségbeli legfontosabb logisztikai központjának, valamint ezen a repülőtéren tárolják a NATO készenléti hadászati bombázóinak 50 atomtöltetét is.

Egyelőre a török kormány sem az incirliki légibázissal kapcsolatban, sem pedig, általánosságban a NATO-val való szövetségi együttműködésével kapcsolatban nem közölt hivatalosan semmit. Ami figyelembe véve az instabil török belpolitikai helyzetet valamint Erdogan elnök kiszámíthatatlannak tartott döntéshozatalait, akár annak is lehet a jele, hogy az SZ-400-as légvédelmi rendszer megvásárlási szándékára utaló deklarációk valójában blöffnek számítanak, mert csak egy Törökország nemzetközi viszonyokban való felértékelését célzó, megtévesztő akciónak a részei. 

Erdogan teljesen biztos abban, hogy a hadsereg őt megtámadó és szánalmasan megbukott, pancser puccsát az Egyesült Államok kérésére és segítségével szervezték meg ellenfelei.

Így a szíriai török érdekek amerikai részről való figyelembevételének a teljes mértékű elutasítása – amit az USA kurdokkal jelenleg is élő szövetsége jelent – , az akár meg is adhatta az utolsó lökést ahhoz, hogy most az a kérdés napirenden lehessen, hogy Törökország vajon az eddigi diplomáciai és katonai szövetségi kapcsolatainak mennyire gyökeres megváltoztatására is készül.

Ha valóban csak egy blöff az SZ-400-as rendszer iránti török érdeklődés, akkor ennek eljátszásában Oroszország örömmel lehet partner. Hiszen ebben az esetben az orosz technológia a kiválóságával zsarolja a NATO egyik tagállama  a saját katonai szövetségét, illetve az Egyesült Államokat.

Az amerikai Patriot légvédelmi rendszer megvásárlásáról folyó tárgyalásokon tavaly egy rövid időre már a licenc török gyártáshoz való átadásának feltételeiben is sikerült az USA, a török állam és az amerikai gyártó cég képviselőinek megállapodniuk. Azonban tavaly év végére gyakorlatilag megszűntek a tárgyalások. 

Putyin és Erdogan múlt heti moszkvai találkozóján a két ország szorosabb együttműködésének számos új lehetősége is szóba került.

– jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a legfelső szintű Orosz-Török Együttműködési Tanács pénteki, moszkvai ülésén.

Erdogan, aki a tanácskozáson isztambuli látogatásra hívta meg vendéglátóját, Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hangsúlyozta, hogy a két országnak mindent meg kell tennie a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítéséért. Kiemelte az energetikai együttműködés, különösen a Török Áramlat gázvezeték és az akkuyui atomerőmű megépítésének fontosságát.

Kijelentette, hogy Törökország MC-21-es (orosz jelzéssel MSz-21-es) típusú orosz utasszállító repülőgépeket kíván vásárolni. Szavai szerint fel kell gyorsítani a két ország közötti vízummentes utazás feltételeinek kialakítását.

Vlagyimir Putyin ezzel kapcsolatban  azt mondta, hogy:

Az orosz vezető hangsúlyozta a kölcsönös beruházások növelésének fontosságát, amelyek nagysága mindkét oldalon elérte a 10 milliárd dollárt.

– mondta az orosz elnök, aki ugyanakkor stratégiai fontosságúnak nevezte a két ország energetikai együttműködését, rámutatva, hogy Törökország az orosz gáz második legjelentősebb importőrének számít.

A házigazda államfő hangot adott véleményének, miszerint a kohászat, az autóipar és a mezőgazdasági gépgyártás területén jók az ipari együttműködés kilátásai. Mint mondta, hozzájárulna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, ha azokban nagyobb szerephez jutnának a nemzeti fizetőeszközök.

Bejelentette, hogy Törökországban kiépítik az orosz Mir bankkártyák elfogadásához szükséges infrastruktúrát. Hozzátette, hogy 2019-ben a két ország kölcsönösen bemutatja majd a másik kultúráját és idegenforgalmi nevezetességeit.
Rámutatott, hogy az orosz biztonsági szervek érdekeltek a terrorizmusról való információcserében. Nagyon jelentősnek nevezte a haditechnikai és a védelmi tárcák közötti együttműködést.

A tárgyalásokat követő, Putyinnal közösen megtartott sajtótájékoztatón Erdogan kijelentette, hogy Ankarának és Moszkvának sikerült maga mögött hagyni az összes problémát, ami abból keletkezett, hogy a török légerő 2015 novemberében, légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésen lévő orosz bombázót. Kifejezte reményét, hogy Oroszország hamarosan visszavonja az incidens miatt Törökországgal szemben bevezetett, még érvényben lévő büntetőintézkedéseket.

Az orosz elnök közölte, hogy a pénteki tárgyalások nyomán hamarosan vissza is vonják a török munkások oroszországi alkalmazására vonatkozó tilalmat. A korlátozás különösen az építőipari vállaklozásokat sújtotta.

A két elnök utasította országa szakszolgálatait, hogy tegyenek meg mindent a Törökországba készülő orosz turisták biztonsága érdekében. Putyin ismételten elismeréssel szólt az orosz és a török hírszerzés és hadsereg szíriai együttműködéséről, amely álláspontja szerint, az iráni partnerekkel kiegészülve, lehetővé tette a tűzszünet megvalósítását, valamint azt, hogy a szemben álló feleket egy asztalhoz ültessék Asztanában.

Az orosz vezető kiemelte, hogy Moszkva a terrorizmus minden formáját elítéli és annak legyőzése érdekében kész a széleskörű terrorellenes összefogásra.

Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap és a Renaissance Construction török építőipari vállalat pénteken abban állapodott meg, hogy 200 millió dollárt (közel 59 milliárd forint) ruház be közösen orosz területen megvalósítandó projektekbe. A tervekben egyebek között klinikák építése szerepel.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter péntek este bejelentette, hogy a Török Áramlat 660 kilométeres tengeri szakaszán az év közepén kezdik meg a csőfektetést.
A közös sajtótájékoztatón Putyin bejelentette, hogy az orosz befektetési alap Törökország szuverén alapjával közösen egy 1 milliárd dolláros (mintegy 293 milliárd forint) befektetési alapot hozott létre.