Arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy szerinte a magyarok járnak moziba, még magyar filmekre is, bár nem olyan gyakran, mint azt a Filmalapnál szeretnék. Az idei nyárra azonban azt jósolja, több olyan hazai alkotás is mozikba kerül, amely majd nagy közönséget vonz.

Úgy látja, rendbe tették a magyarországi filmfinanszírozást, amely nagyon átlátható lett, pontosan tudják, a pénz mikor, hova, kinek megy, mindent elszámolnak, és erősen ellenőrzik, hogy a támogatás mind a vászonra jusson, ne más helyekre – mondta a Vasárnapi újságban Andy Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

A 2011-ben kinevezett kormánybiztos a Kossuth Rádió műsorában hangsúlyozta, a filmek fejlesztését, előkészítését, gyártását és terjesztését támogató Magyar Nemzeti Filmalapnál olyan csapatot állítottak össze, amelynek tagjai erőteljesen dolgoznak, érdekli őket a film, és a szakmát fejlesztő dolgokat próbálnak letenni az asztalra.

Andy Vajna szerint a romokból építették fel a mai filmtámogatási rendszert. A megelőző években szakma lejáratta magát, mindenki azt hitte, mondta, hogy a filmesek lopnak, csalnak, pedig nem. A rossz szájíz miatt azonban a bizalom elveszett, ezért nem kapták meg azt a támogatást, amit megérdemelnének, vagy ami kellene, hogy legyen. Olyan sok probléma volt a filmek körül, hogy muszáj volt ezt leállítani – fogalmazott.

Ráfért tehát egy új irány a szakmára, amely most már élvezi ennek a gyümölcseit. Van egy rendszer, ami működik, és amit most már mindenki megért – mondta.

– mondta.

Andy Vajna megjegyezte, szerinte egy film vagy jó, vagy rossz, a szerzőinek nevezett filmeket pedig az alkotó tulajdonképpen magának csinálja, a közönségre soha nem gondol. Ezek a mozik muszáj, hogy öncélúak legyenek, a kérdés az, hogy a filmes eltalálja-e úgy a témát, hogy a mozija mást is érdekeljen.

Például az Oscar-díjas Saul fiát nem művészfilmnek tartja, hanem jó filmnek, amely úgy lett összeállítva, hogy aztán megtalálta a közönséget – 280 ezren nézték meg Magyarországon, és világszerte minden díjat megnyert – fogalmazott a kormánybiztos.

Andy Vajna arról is beszélt, hogy hiányoznak neki az új magyar történelmi filmek, de csak a beérkező anyagokból tud válogatni, ő nem tud megíratni egy jó forgatókönyvet, ha a téma nem tetszik az alkotónak. Hozzátette azonban, hogy a Saul fia, a Szabadság, szerelem vagy a bemutatója előtt álló Kincsem című filmeket történelmi témájú alkotásoknak tartja.  Elmondta még, hogy próbálkoznak Hunyadi-, betyár- és más történelmi témájú filmekkel is, de az eddig készült forgatókönyvek nem voltak méltóak a megfilmesítésre. Nem akarnak elpazarolni egy Hunyadit, aki fantasztikus történelmi figura, és akiről méltó filmet kell csinálni – mondta.

A kormánybiztos szerint tehát ki kell tehát várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és olyan forgatókönyvvel jön elő, amely megragadja az adott kor karaktereit, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket.

Jelenleg Magyarország az első hely, ahová mindenki jönni szeretne filmet gyártani. A filmipar a magyar GDP 0,15 százalékát teszi ki, amelynél Európában csak Angliában mértek magasabb arányt – tette hozzá.

A sok külföldi megrendelés miatt szakemberképző iskolát is kell indítani, mert már előfordult, hogy azért kellett filmeket elutasítani, mert nem tudták őket hazai stábbal ellátni.

Ha meglesz a hiányzó technikai személyzet pótlásához szükséges iskola, és ki lehet majd szolgálni a külföldieket, akkor indulhat a hazai forgatókönyvíró képzés is. Ezzel a kreatív résszel jövőre kezdenek el dolgozni – tette hozzá Andy Vajna kormánybiztos a Kossuth Rádióban.

(MTI)