Az M1 vasárnapi műsorában a szakértő felidézte: csütörtökön megszületett a politikai döntés az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján, megállapodtak abban, hogy összehangolják és megerősítik az uniós tagországok védelmi együttműködését.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: össze kell hangolni az uniós tagországok katonai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és hatékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre.

A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irányul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire – tette hozzá.

Kis-Benedek József a hadiipart érintően megjegyezte: a nagy nyugat-európai vállalatok, a németek, franciák – akár a britek – előnyt élveznek. Kérdés, hogy a kelet-európai országokat ebbe hogyan vonják be: csak raktárnak, vevőnek, vagy bevonják őket a kutatás-fejlesztésbe, a gyártásba is – fűzte hozzá.

A szakember szerint a következő időszakban "megindul egy tülekedés" azért, hogy az országok, cégek részt vehessenek ezekben a programokban. Ezért három hónapon belül le kell tenni egy konkrét tervet: össze kell fogni a polgári és katonai szektor érintett szereplőinek, a minisztériumoknak, hogy a nemzeti képességekkel és érdekkel összhangban a magyar hadiipari cégek, kutatóhelyek is bekapcsolódhassanak az uniós védelmi fejlesztésekbe – mondta Kis-Benedek József.

(MTI)