Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

1968 mítosza egy hazugság

2018. május 11. 21:30

Ötven éve, 1968. május 11-én kezdődött a párizsi diáklázadás. Az Origo ez alkalomból interjút készített Bauer Bélával, a Századvég vezető kutatójával.

1968 májusában a nanterre-i egyetem egyik fakultásán komoly zsörtölődés támadt. A diákok azon kezdtek el elégedetlenkedni, hogy elavultak az oktatási körülmények, túlzsúfoltak az intézmények, s még a felszereltségük sem megfelelő. A rektor elrendelte a bölcsészkar ideiglenes bezárását, és több, elégedetlenkedő diák ellen fegyelmi eljárást indított. Másnap a hallgatók a Sorbonne campusán gyűltek össze, ezzel tiltakozva a rektor intézkedései ellen. A dzsembori azonban hamar elharapódzott, a végén már rendőröket is bevetettek. Az ezt követő napokban országszerte összecsapások alakultak ki a hatóságok és a diákok között, majd általános sztrájkhullám kezdődött Franciaországban, amihez több millió munkás is csatlakozott – követelvén a bérek emelését, a rövidebb munkaidőt és a szociális ellátások bővítését. Az anarchiában Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke új választást írt ki. Sokan úgy hitték, elbukik a konzervatív államfő, ám hatalmasat tévedtek, hiszen a csendes „többség” felemelte a szavát az egyetemisták és a munkások okozta káosz ellen, s óriási felhatalmazást adtak a francia elnöknek. Bár a hallgatók kezdeményezése, a munkások forradalma elbukott, De Gaulle mégis számos követelésüket teljesítette: az egyetemek nagyobb autonómiát kaptak, a nagyvállalatokon belül pedig szabadon működhettek a szakszervezetek.

Fotó: AFP

Egyes körökben az 1968-as lázadás mítosszá vált. Sokan szimbólumként, hősként tekintenek az akkori fiatalokra, kik a „talpukra állva” kifacsarták az államból a követeléseik végrehajtását. A valóság ettől azonban messze áll, amint ez az Origo interjújából ki is derül.

Bauer szerint 1968-at önmagában nem lenne helyes értelmezni, a diáklázadás ugyanis egy folyamat része volt. Hatvannyolc Európában a bébibumm gyerekeinek első lázadása volt. Nyugat-Európában, így Franciaországban is 1946-1964 között rengeteg gyermek született, akiknek első generációja épp ’68-ban fejezte be a tanulmányait, s akik nem tudtak dolgozni, mivel nem volt munka – pontosabban olyan munka, amiről tanulmányaik folyamán álmodoztak. „Látják a szüleiken, hogy ők belerokkantak az ország újjáépítésébe, és ők nem akarnak ilyenné válni. Persze, ők meg sem élték a háborút, fogalmuk sincs az akkori nehézségekről. Az országban nyugalom van és viszonylagos jólét. Sokan mondják azt, hogy a francia egyetemisták jó dolgukban nem tudtak mit kezdeni magukkal, így utcára vonultak” – fogalmazott a kutató.

Adódik a kérdés, miben volt más ennek a generációnak az elképzelése az életről, mint a korábbiaké. Bauer két, a korszakot alapvetően meghatározó könyvet említ. Az egyik Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című kötete. Ebben a szerző az ember morális és életmódbeli kiteljesedésének lehetőségeit ecseteli. Az egydimenziós ember annyit ér, amennyi pénze van, mivel az egyetlen dimenzió az ember életében a fogyasztás. Reklámok, média – ezek mind manipulálják az embert, vásárlásra ösztönzik és így tovább. Marcuse szerint „az a jó társadalom, amely engedi az ember sokdimenziós létét kibontakozni”. De kik azok? Hát persze, hogy a fiatalok, a diákok, mert „ők még nem integrálódtak olyan erősen a társadalomba”. A másik szerző, akiről Bauer beszélt az interjúban, Jean-Paul Sartre. A Századvég kutatója szerint Sartre előadásai, művei alapvetően meghatározták a korszak fiataljainak gondolkodását. A szerző saját krédóját így fogalmazta meg: értelmiségi az, aki miután felfedezte az atombombát, kimegy az utcára, és tüntet ellene.

A diáklázadást tehát tulajdonképpen fel lehet fogni úgy is, mint a fogyasztói kultúra elleni lázadást. De persze a vietnami háború és a kapitalizmus elleni fellépést sem tekinthetjük mellékmotívumnak – mondta Bauer.

Franciaországon túllépve hatvannyolc szerepe a marxizmus újraértékelése kapcsán is felmerül. Bauer szerint nem véletlen, hogy ekkor fogalmazódnak meg azok a neomarxista megközelítések, melyek a mai napig hatással vannak egyes európai politikai erőkre. Csehszlovákiában például az Alexander Dubcek-féle alternatív irány a neomarxista megközelítések egyik előfutára volt – ráadásul a kommunista tömbön belül. ’68 augusztusában azonban a Varsói Szerződés katonái szétverték Dubcek „forradalmát”. Bauer szerint ugyanakkor beszédes, hogy míg a vasfüggöny keleti országaiban a fiatalok az életüket is kockáztatták a tüntetések céljaiért, addig Nyugaton – lásd: Franciaország – senki sem merte ezt bevállalni.

Az interjúban felmerült, hogy vajon a diáklázadás tüntetői tisztában voltak-e az általuk forgatott irodalomban héroszként feltüntetett Mao Ce-tung és Che Guevara múltjával, cselekedeteivel. Bauer szerint valószínűleg nem. Mint fogalmazott: látva a példaképeket, „a 68-as eszme a legdiktatórikusabb eszmék egyike”. Ahhoz, hogy ilyen fals kép alakuljon ki a fiatalok fejében ezekről a kommunista vezetőkről, mindenképp hozzájárult, hogy a korabeli sajtó egyáltalán nem tudósított róluk. Che Guevarában akkor (és sokan még most is) humanista forradalmárt láttak, látnak.

Fotó: AFP

A bébibumm, a fogyasztói kultúra elleni lázadás mellett más előzményei is voltak a párizsi diáklázadásnak. Bauer szerint ide tartozik Kennedy elnök meggyilkolása, aki az amerikai liberalizmus egyik úttörője volt, s akit ugyanúgy támadtak, mint most Trumpot. „Felnő egy generáció, amely Kennedyt egyfajta szimbólumként emlegeti. Ugyanekkor kreálnak Che Guevarából is mítoszt. Mítosszá válik Castro is. Ezek mentén fogalmazódik meg egyetlen cél: a forradalom. A korszak egyébként a Woodstock fesztivállal zárul – hippik, szeretkezz, ne háborúzz, virágok, szabadság, drogok – amely szerintük egyet jelent a szabadsággal” – mondta a kutató. A mítoszteremtés mellett szintén meghatározó, s nem elhanyagolható, hogy a hatvanas években jelenik meg az első fogamzásgátló tabletta, emiatt pedig beindult a szexuális forradalom. Sokan mondják: a férfi és a nő döntési szabadsága ettől az időponttól kezdve egyforma, de Bauer szerint ez nem így van, „ez csupán csak a szavak szintjén jelenik meg”. S talán egy utolsó motívum is közrejátszik a diáklázadás kirobbanásában: ez pedig a kollektív bűntudat kiépítése Németországban. Mint Bauer fogalmazott: „Ez a generáció már nem éli meg a háborút, de még nincsenek holokausztfilmek. Viszont a bűntudat ott van. Kompenzálni akarják akár a szüleik, akár saját maguk bűneit”.

Nyugat-Európa és Csehszlovákia mellett Magyarországon is érezhető volt a diáklázadás szelleme. „Közöttünk nő fel a forradalom / földünkön gyökeret ver a lába / már most is száznyolcvan centi / de mi lesz, ha kinő a szakálla” – idézte a Századvég kutatója Fábri Péter egyik versét. Bauer szerint egy gimnazista generáció gondolkodott így. De több film, például Gazdag Gyula A sípoló macskakő című filmjének sikere is jelezte, a magyarok fogékonyak hatvannyolc mítoszára. S ne feledkezzünk meg az ifjúsági zenéről sem, hiszen ekkor tájt indul el Koncz Zsuzsa, az ILLÉS vagy az Omega felívelő pályája is.

Bauer ugyanakkor azt állítja: a keleti és a nyugati blokk 68-as eseményei, momentumai nem hasonlíthatóak össze. Csupán egy közös szál van a két oldal között: az, hogy 1968 legendává vált. Se több, se kevesebb. Sőt, az interjúban azt is elmondja: ’68-at lehet csak Párizsként definiálni, de ettől sokkal többről, egy eszmerendszer kiindulási pontjáról van szó. „Sokkal több körülötte a mítosz. Ma nem tudjuk, hogy mit jelentettek a tacepaomondatok (például: Szeretkezz, ne háborúzz; Isten meghalt, Marx is halott, és én sem érzem jól magam). Persze, sokan mondják, hogy a fogyasztói társadalom kritikája volt '68 – így, általánosítva. De hogyan helyezem el 68-at Kelet-Közép-Európában, ahol sok mindenről lehet beszélni, csak fogyasztói társadalomról nem? Ugyanakkor lehet arról beszélni, hogy Magyarországon nem kellett engedélyt kérni arra, hogy egy nő dolgozhasson, míg Ausztriában 1971-ig igen. Magyarországon nem feltétlenül kellett szülői engedély ahhoz, hogy egy lány 18 éves korában férjhez menjen. Franciaországban pedig kellett. Igen, 1968-ról sok embernek csak Párizs jut eszébe, de nézzük meg, mi történik Kelet-Európában vagy akár Angliában, Németországban” – vélekedett a kutató.

Bauer szerint a párizsi mítosz legnagyobb hazugsága talán az, hogy az akkori, de még a mostani emberek sem tudják, hogy mit tudnak Párizsról. Mint mondta: az sem véletlen, hogy a Párizs mítoszától még a baloldali filozófusok – például Alain Finkielkraut vagy Pascal Bruckner – is elfordultak, hiszen olyan személyekre hivatkozik a lázadás (Che Guevara, Mao Ce-tung), akikről távolról sem mondható, hogy békés kezű emberek lettek volna. „Emellett pedig az a gondolkodás, hogy „virágozzon minden virág" – amely egyébként mondattanilag sem szép – soha nem érvényesül. Ha megnézzük a mostani balliberális gondolkodásnak a politikailag korrekt megközelítését, akkor pontosan erről van szó. Szerintük például az a demokratikus választás, amelyet a balliberális oldal megnyer. Csak az a demokrácia. Ha veszít, az már nem demokrácia” – tette hozzá Bauer.

Fotó: AFP

De mégis, miért heroizálják oly sokan hatvannyolc szellemét? A kutató szerint leginkább a tudatlanság miatt. „Lehet erősen kapcsolódni 1968-hoz, és kiállni amellett, hogy a 68-as eszme a világ legjobbika, és lehet kritizálni és minden rosszat elmondani róla. De egyet nem lehet: reálisan értékelni, ugyanis tényleg mítoszokból áll. Az a fajta egyértelmű gondolkodás, amit el lehet intézni azzal, hogy Párizs 1968, az nem létezik. Létezik mint jelkép, de nagyon sok tabu van mellette. És ezek a tabuk értékrend szerint magasztalják vagy megkérdőjelezik a párizsi lázadást – ma már inkább megkérdőjelezik”.

Ugyanakkor ma sok helyen meghatározóak ’68 eszméi. Rengeteg követője van az Európai Parlamentben, a mai felsőoktatásban is olyan oktatók tanítanak, akik a maguk kritikai szemléletét ebből nyerték, és azt mondják: ez egy jó eszme. „Ezt tanítják az egyetemen is. És a G generációnak (Google – szerk.) olyan kicsi az ellenőrzőképessége, hogy nem néz utána, nem olvas utána, hogy hogyan történtek a 68-as események, mi ellen lázongtak Párizsban, és mi ellen Kelet-Európában, melyik volt az önfeláldozó, bátor felkelés és melyik nem”fogalmazott Bauer Béla.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Milo Yiannopoulos: "Soros Magyarország legrosszabb exportterméke"

Milo Yiannopoulos: "Soros Magyarország legrosszabb exportterméke"

Big pikcsör

Rendhagyó interjú Milo Yiannopoulos radikális szólásszabadság-párti újságíróval és a New York Times bestseller szerzőjével a jobboldal és a baloldal küzdelméről, magáról a szólásszabadságról, az iszlámról, az európai kultúráról és természetesen Orbán Viktorról, Donald Trumpról és Soros Györgyről.

Ezt várjuk a Bajnokok Ligája döntőjétől

Ezt várjuk a Bajnokok Ligája döntőjétől

hajrá, magyarok!

Szombat este rendezik a Bajnokok Ligája 2017/2018-as szezonjának fináléját.

Tényleg pornó az ASMR? | VIDEÓ

Tényleg pornó az ASMR? | VIDEÓ

bulvár

Rendhagyó beszélgetés állandó szakértőnkkel, Horváth Zsófia trénerrel egy új videós őrületről, az ASMR videókról. Arra keressük a választ, hogy miért nézik ilyen sokan, ezeket a fura videókat?

Kijött az új adatvédelmi rendelet: a Google és a Facebook pedig kapott egy több milliárd eurós pert a nyakába

Azon a napon perelték be csaknem tízmilliárd dollárra a Google-t és a Facebookot, hogy kijött az unió új adatvédelmi törvénye, a GDPR. A két cég az elmúlt időszakban nem fordított túl sok figyelmet a privát adatokra, amelyeket gyakran ki is bocsátottak egy harmadik félnek.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Erről szólt a mai nap.

A vásárolt menedékjoguk miatt aggódnak a migránsok

A vásárolt menedékjoguk miatt aggódnak a migránsok

amerika, london, párizs

Nagy az aggodalom a bevándorlók között Németországban miután kiderült, hogy a brémai kirendeltségen súlyos visszaélések voltak, és majdnem az összes menedékkérelmet elfogadták a hivatalban.

Farage: Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker meg egy őrült

Farage: Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker meg egy őrült

amerika, london, párizs

Nigel Farage brit függetlenségpárti politikus interjút adott a Heteknek, amiben részletesen kifejtette véleményét az Európai Unióról, Jean-Claude Junckerről és Európa jelenlegi helyzetéről. Úgy véli, hogy Brüsszel legnagyobb rémálma most Orbán Viktor.

Trumpnak igaza volt

Trumpnak igaza volt

amerika, london, párizs

Az amerikaiak többsége szerint Donald Trump legutóbbi kijelentése - miszerint az MS-13 néven elhíresült bűnbanda tagjai "állatok" - teljesen rendben van, hiteles, mivel ez az igazság.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Az oldal a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató itt. Elfogadom.
Vissza az oldal tetejére