A politikust januárban választották újra tisztségébe a szavazatok 57,1 százalékával. Pártja, a Tajvant vezető Demokratikus Haladás Pártja (DPP), amely kiáll a függetlenség mellett, többséget szerzett a törvényhozásban.

Caj a világjárvány miatt szerényebb külsőségek között megtartott rendezvényen hangoztatta, hogy Tajvan kétszer is ámulatba ejtette a nemzetközi közösséget, először januárban a demokratikus választásokkal, másodszor pedig a koronavírus-járvány elleni sikeres küzdelemmel. Az elnök egyben ünnepélyesen megfogadta, hogy az elkövetkező négy évben tevékenyen fejleszti Tajvan iparát, előmozdítja a társadalom biztonságát, szavatolja a nemzetbiztonságot, elmélyíti a sziget demokráciáját.

A szigetre a Kínai Népköztársaság részéről megmutatkozó, egyre növekvő nyomással kapcsolatban ismételten kifejtette, Pekinggel a béke, a demokrácia és a párbeszéd talaján kell kölcsönös, pozitív kapcsolatot ápolni. Peking az egy ország, két rendszer elvét vallja egyebek közt annak érdekében, hogy az egykori európai gyarmatokat – Hongkongot és Makaót – ismét ellenőrzése alá vonja. Caj azt mondta, hogy Tajvan szilárdan szembeszáll ezzel az elvvel. Kész ugyanakkor párbeszédet folytatni Pekinggel, és tevékenyen hozzájárulni a regionális biztonsághoz. Reményét fejezte ki, hogy a Tajvani-szoros másik oldalán is hasonló felelősséggel viseltetnek majd. Hozzátette, Tajvan folytatja küzdelmét, hogy részt vehessen a nemzetközi szervezetek munkájában.

Tajvan már több alkalommal arra kérte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy biztosítson hozzáférést számukra a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információkhoz. Tajvan nem tagja a szakosított ENSZ-szervezetnek, Kína ugyanis saját területeként tekint a szigetre, és álláspontja szerint Tajvan képviselete a WHO-ban összeegyeztethetetlen lenne az „egy Kína” elvvel. A tajpeji vezetés szerint azonban távolmaradásuk rést okoz a világjárvány elleni küzdelemben, és veszélyezteti a szigeten élők egészségét. 2009 és 2016 között, amikor Tajpej és Peking között jobb volt a viszony, Tajvan megfigyelőként részt vehetett a WHO közgyűlésein, ám Kína a függetlenségpárti Caj Jing-ven tajvani elnökké választása óta nem járul hozzá ehhez.

A Caj vezette kormányzat ugyanis elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

A kínai polgárháborúban a kommunistáktól vereséget szenvedett Csang Kaj-sek csapatai 1949-ben Tajvan szigetére menekültek, kikiáltva a Kínai Köztársaságot, azóta a tajvani és a kínai kormány is magát tekinti Kína egyetlen törvényes képviselőjének.

(MTI)