Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szövevényes palotaforradalom Kazahsztánban

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.01.14. 13:00

Közép-Ázsia legstabilabb államának, Kazahsztánnak utcái vérbe borultak az elmúlt napok folyamán, ám az események háttere továbbra is tisztázatlan. Egyre valószínűbb azonban, hogy palotaforradalom zajlott a klánalapú kormányzást folytató országban, amelynek keretében az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev az elégedetlenségi hullámot meglovagolva számolt le a korábbi teljhatalmú elnökkel, Nurszultán Nazarbajevvel.

 

A konfliktus okai

Miután Kazahsztán volt a közép-ázsiai térség legstabilabb autoriter állama, éppen ezért meglepetésként hatott, hogy az egész országra kiterjedő véres zavargásokba torkollott, hogy az ország nyugati Mangisztau régiójában a cseppfolyósított gáz (LNG) ára hirtelen duplájára ugrott. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy Tokajev elnök január 5-én rendkívüli állapotot hirdetett, és felkérte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), hogy katonailag avatkozzon be a biztonság fenntartása érdekében. A balliberális félretájékoztatással ellentétben szó sincs orosz megszállásról, miután a KBSZSZ tagországai (Kazahsztánon kívül Oroszország, Belarusz, Tádzsikisztán, Örményország Kirgizisztán) az alapszerződésben lefektetett jogi alapoknak megfelelően közösen küldtek kontingenseket az országba.

Nyugaton is csak a legelvetemültebb progresszívok (például a Momentum politikusai) ringatták magukat abba a narratívába, hogy ez egy „békés forradalom az elnyomó diktatúra ellen”, miután hamar egyértelművé vált, hogy valami komplexebb dolog áll az események hátterében. Nyilvánvalóan a rendfenntartó erők is erőszakkal léptek fel, ami viszont nem meglepő az országban elszabadult mérhetetlen erőszak, gyújtogatás, fosztogatás és barbárság fényében.

Mindezt jól szemlélteti a fiatal, utcán lefejezett kazah rendőr sorsa.

MTI/AP/NUR.KZ/Vlagyimir Tretyjakov

Az események háttere még most sem egészen tisztázott, azonban a legvalószínűbb forgatókönyv szerint palotaforradalom zajlott, amelynek hátterében a különböző klánérdekek hatalmi versengése állt. Emellett természetesen egy általános szociális elégedetlenség is tapasztalható az országban, aminek oka, hogy a társadalomban felgyülemlő feszültségek (például Nazarbajev elnöki leköszönése utáni életszínvonal csökkenés) levezetésére nincsenek megfelelő csatornák kialakítva a kvázi egypártrendszer gyakorlatából adódóan. Ennek oka, hogy Kazahsztán gazdaságának állapota szorosan összefügg az energiahordozók árával, és a világpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt a költségvetést vissza kellett fogni, ami népszerűtlen és az általános életszínvonalat csorbító döntésnek bizonyult. A kazah gazdaság gyengélkedése miatt egyébként Nazarbajev már 2019 februárjában menesztette teljes kormányát, miután véleménye szerint annak tagjai elégtelen lépeseket tettek az életszínvonal emelése terén. Az ország problémáit azonban tovább tetézte a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés.

A nemzet vezetője

Miközben a térség több államában (Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) polgárháborúk, és/vagy etnikai tisztogatások sem voltak ritkák az elmúlt harminc évben, addig Kazahsztán a térség egyetlen sikeresen fejlődő, békés országa lett. Amíg Kazahsztánban egy kevésbé elnyomó jellegű, stabil autoriter rendszer jött létre, addig a sokkal represszívebb jelleget öltő türkmén és üzbég rezsim instabil autoriter rendszernek tekinthető, míg Kirgizisztánban instabil (és a rendszeres etnikai villongások miatt az összeomlás szélén álló) demokrácia jött létre.

Kazahsztán esetében – ahogyan az összes közép-ázsiai országban – járulékos államról beszélhetünk, ahol a gazdasági elit egybeesik a politikai elittel, amelyet a klánalapú kormányzás jellemez.

Ez a rendszer már a Szovjetunió alatt létrejött, és azóta is különböző érdekcsoportok irányítják az országot. Miután Kazahsztán függetlenedett a Szovjetuniótól és kikiáltotta függetlenségét 1991. december 16-án, a korábbi pártfőtitkár Nurszultán Nazarbajev lett az ország elnöke, aki egészen 2019. március 20-áig töltötte be a posztot.

(Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Kazahsztán államformája egyébként az orosz mintát másolva működik elnöki köztársaságként, ahol az elnöknek vétójoga van a törvényhozásban, valamint ő a hadsereg feje is. Az elnök teljhatalmát tovább fokozta, hogy 2007 júniusában a kazah parlament törvénybe iktatta, hogy Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát. Ezt követően 2010-ben a „nemzet vezetőjévé” is nyilvánította a parlament, amivel élete végéig különleges jogkörökkel ruházta fel az elnököt (többek között ő és családja mentesül minden felelősségre vonás alól, a hatalomból való távozása után is beszédet intézhet a parlamenthez és bármikor utasítást küldhet az állami szerveknek).

Nazarbajev és a pragmatizmus

Mindezek mellett azonban nem lehet elvitatni, hogy Nazarbajev regnálása alatt jelentős reformokat hajtottak végre az országban, ami jól kimutatható a téren, hogy a korábbi szovjet alapú gazdaságot fokozatosan felváltotta a piacgazdaság a 2000-es évek elejétől, aminek köszönhetően az ország is nagymértékű gazdasági növekedésnek indult. Ebben jelentős szerepet játszanak a természeti kincsek (főképp cink és réz), valamint a kiterjedt földgáz, kőolaj és uránkészletek is.

Kazahsztán azonban a geopolitikai adottságaiból adódóan továbbra is az orosz érdekszférába tartozik, aminek folyományaképp az ország – reálpolitikai megfontolások alapján – tagja az orosz vezetésű KBSZSZ-nek és a Vámszövetségnek is. Ám Nazarbajev Washington és Peking felé is tett gesztusokat, miután az amerikai cégeket is bevonta az olajkitermelésbe, valamint lehetővé tette a földgáz Kínába való közvetlen exportját is. Emellett Kazahsztán 2001 óta tagja a Kína által vezetett a Sanghaji Együttműködési Szervezetének is (Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán mellett).

Nazarbajev azonban 2019 márciusában váratlanul lemondott, amiben jelentős szerepet játszhatott, hogy elrettentő példaként lebegett szeme előtt, ahogyan a korábbi teljhatalmú üzbég elnök, Islom Karimov családjával bántak halála után.

Ezért a kazah elnök inkább a „kontrollált hatalomátadás” mellett döntött, ám mind informális, mind formális módon megőrizte befolyását és autoritását.

Noha az elnöki pozícióban utódja, Kászim-Zsomart Tokajev lett, Nazarbajev dinasztikus álmai nem vesztek el, csak átalakultak. A pártelnöki pozíciót a volt elnök megtartotta, valamint a Nemzetbiztonsági Tanács elnökévé is vált, míg legidősebb lánya, Dariga Nazarbajeva a kazah szenátus első női elnöke lett. Ezáltal Nazarbajev nemcsak az ország stratégiai irányításában vett részt továbbra is, de utódja döntéseit is rendszeresen megvétózta, valamint régi szövetségesén Karim Maszimovon, a Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) vezetőjén keresztül befolyása sértetlen maradt.

Tokajevnek áll a zászló

A kialakult káosz háttere továbbra is tisztázatlan, amit tovább árnyal, hogy a palotaforradalom mellett egyes szakértők a posztszovjet térségre jellemző színes forradalmak forgatókönyvét is felfedezni vélik az események alakulásában. Az amerikai és pántürk destabilizációs törekvések mellett az sem kizárt, hogy a külföldre menekült kazah oligarchák is részt vehettek az események saját érdekeiknek való felhasználásában.

Annyi azonban bizonyos, hogy az országban elharapódzó erőszakhullám, valamint Nazarbajev megrendülő egészségi állapota lehetőséget biztosított Tokajevnek, hogy előnyt kovácsoljon a helyzetből, és a veterán politikussal leszámolva végre konszolidálja hatalmát.

A hírek szerint az állami erőszakszervezetek gyorsan úrrá lettek a helyzeten, amit megerősít, hogy Tokajev bejelentése szerint a KBSZSZ csapatai már megkezdték a kivonulást Kazahsztánból. Tokajev hamar feloszlatta a Nazarbajevhez hű Aszkar Mamin vezette kabinetet, a volt elnököt leváltotta Nemzetbiztonsági Tanács éléről, valamint hazaárulás vádjával letartóztatta a szintén Nazarbajev klánjához tartozó Karim Maszimovot, a KNB vezetőjét.

A fenti események tükrében olybá tűnik, hogy Tokajev emelkedett ki győztesen kettejük párharcából, és Nazarbajev elvesztette irányítását Kazahsztán sorsa felett, miután pozíciója ily mértékben megrendült. Summa summarum, a hatalmi átrendeződés Kazahsztán belügye, ám az kétségtelen, hogy az ország stabilitásának visszaállítása nemcsak a régió, hanem mindhárom nagyhatalom (Egyesült Államok, Oroszország, és Kína) érdeke is, mind gazdasági, mind biztonsági szempontból.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Továbbra is fennáll az a feltételezés, hogy el akarták adni a Városházát

Továbbra is fennáll az a feltételezés, hogy el akarták adni a Városházát

A momentumos Soproni Tamás jelentését fogadta el a Városháza feltételezett eladását vizsgáló bizottság az utolsó ülésén, így ezzel állnak majd szerdán a közgyűlés elé.

Rohamosan csökken Biden népszerűsége a fekete amerikaiak körében is

Megcsappant Joe Biden amerikai elnök népszerűsége a hivatalba kerülése óta eltelt egy évben a fekete bőrű szavazók körében is, pedig ez a társadalmi csoport kulcsszerepet játszott abban, hogy a Fehér Házba kerülhessen – jelentette hétfőn az AP amerikai hírügynökség egy újabb felmérésre hivatkozva.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére