Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Századvég: nem csak Magyarország, Európa más országai is odacsapnak az álhírterjesztőknek

888.hu, Századvég

2020.04.28. 13:55

Miközben az ellenzéki sajtó azt harsogja, hogy a magyar kormány a rémhírterjesztésről szóló jogszabállyal a sajtószabadságot veszélyezteti, a Századvég kutatása rámutat: a legtöbb európai ország keményen fellép az álhíreket terjesztőkkel szemben – különösen most, a járvány idején.

A koronavírus-világjárvány a politikai, gazdasági és társadalmi hatásain túl a valós tényeken alapuló tájékozódáshoz és valós információhoz fűződő jogra is jelentős befolyást gyakorol.

A médiában nap mint nap kerülnek nyilvánosságra álhírek, félelemkeltésre alkalmas, félrevezető állítások, amelyek terjedése világszerte komoly problémát jelent, ezért több ország szigorú fellépéssel válaszolt a jelenségre

– számol be róla a Századvég legfrissebb elemzése.

A járvány által előidézett veszélyhelyzetben a releváns büntetőjogi tényállásokkal kapcsolatban a rémhírterjesztés – amelyen a magyar Országgyűlés március 31-ei hatállyal szigorított –, a közveszéllyel fenyegetés, valamint külön az álhírekre vonatkozó jogszabályok és intézkedések kerülnek előtérbe.

Rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabályi háttérrel Németország, illetve az Amerikai Egyesült Államok is rendelkezik. Mindkét országban pénzbírság és/vagy 5-20 évnyi szabadságvesztés róható ki az adott eset súlyosságától függően.

Közveszéllyel fenyegetésről már az országok szélesebb köre rendelkezik.

Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Románia, Svédország és az Egyesült Államok is pénzbírsággal és/vagy több évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti,

ha valaki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, tudatosan olyan valótlan tényt állít, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

A járványkezelés és rendkívüli jogrendek kontextusában kifejezetten az álhírek megfékezésére irányuló jogszabályok és intézkedések képezik a releváns kategóriát.

A francia parlament által 2018-ban elfogadott, az információmanipuláció elleni küzdelemre vonatkozó törvény az elsők között volt Nyugat-Európában, amely hivatalosan is bünteti (egy év szabadságvesztéssel és 75 000 euró pénzbírsággal) az álhírek közlését a választásokat megelőző három hónapban.

Németország bár büntetőjogi háttérrel nem rendelkezik e kérdéskörben,

az álhír terjesztőjét kötelezi a bejegyzés törlésére, hivatalos cáfolat megjelenítésére és a jogellenes cselekedet abbahagyására,

ezen túlmenően pedig polgárjogi szankciók is kivethetők az online médiában megjelenő álhírekkel szembeni fellépés érdekében abban az esetben, ha személyiségi jogsértés is történik.

Svédországban

a sajtóombudsman felelős azért, hogy a közösségi médiát egyéni kérésre vagy hivatalból vizsgálja a „helyes kiadói gyakorlat alkalmazásának” lehetséges megsértéseivel kapcsolatban,

ideértve a közzétett információk pontosságát is; s amennyiben problémát észlel, jelentse a Svéd Sajtó Tanácsnak, amely megbírságolhatja a rosszhiszemű kiadókat.

A járványhelyzetben

a brit Rapid Response Unit és a román Nemzeti Kommunikációs Kezelési és Szabályozási Hatóság felhatalmazással bír, hogy kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos, médiában és online térben történő álhíreket kiszűrje,

valamint lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a nyilvánosság megfelelő, objektív módon tájékozódhasson.

Mindezek alapján elmondható, hogy Európa számos országa rendelkezik valótlan állításokra vonatkozó büntetőjogi háttérrel, s vezetett be a közelmúltban további szabályozásokat és intézkedéseket e tekintetben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Következésképpen

egyértelműen megállapítható, hogy Magyarország a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénye az álhíreket érintően sem példa nélküli a nemzetközi színtéren.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Magyar-izraeli sportkapcsolatok: Hajós Alfrédtól a Beitar magyar gólgyárosáig

Valószínűleg csak a sportszakmában járatosak előtt ismert, hogy a hazai sportélet kiteljesedésében milyen fontos szerepet játszott a magyarországi zsidóság. A tények jobb megismeréséhez nyújt segítséget a „Game Changers”, a magyar-izraeli sportkapcsolatokat bemutató kiállítás a Hidegkuti-stadionban a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai főosztálya és az izraeli nagykövetség szervezésében.

Íme Márki-Zay újabb hazugsága, Cseh Katalin cégügyeihez köthető házkutatást tartottak

Íme Márki-Zay újabb hazugsága, Cseh Katalin cégügyeihez köthető házkutatást tartottak

A Douglas Magyarország karácsonyi LMBTQ-reklámmal érzékenyít, megválasztották Olaf Scholzot Németország kancellárjának.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére