Nem sérültek a norvég tömeggyilkos emberi jogai
Tóth Dalma
2017.03.01. 20:28
A norvég állam gyõzött Anders Behring Breivikkel szemben. A bíróság másodfokon megállapította, hogy nem sérültek a magánzárkában fogva tartott tömeggyilkos emberi jogai.
OSLO, 20:28
A norvég állam győzött Anders Behring Breivikkel szemben. A bíróság másodfokon megállapította, hogy nem sérültek a magánzárkában fogva tartott tömeggyilkos emberi jogai.
Breivik korábban beperelte a norvég államot a fogva tartásának körülményeit nehezményezve. Többek között azt állította, hogy sérültek emberi jogai, és "állatias bánásmódban" van része. Ezt azzal indokolta, hogy gyakran hideg a kávéja.
Egy oslói bíróság 2016-ban első fokon helyt adott panaszának, ezt bírálta most felül a fellebbviteli bíróság. A tömeggyilkos panaszainak helytállóságát január közepén egy egész héten át tárgyalták.
A bíróság arra jutott, hogy Breiviket nem vetették és nem vetik alá kínzásnak, nem érte és nem éri embertelen vagy megalázó bánásmód"
- áll az oslói fellebbviteli bíróság ítéletében.
A bíróság azt is megállapította, hogy nem sérültek a tömeggyilkos emberi jogai a csaknem teljes elszigeteltség miatt.
Breivik ügyvédje közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen a norvég legfelsőbb bírósághoz. Ha az a testület is elutasítja Breivik panaszait, akkor a tömeggyilkosnak még mindig van egy fellebbezési lehetősége: az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.
A norvég főállamügyész, Fredrik Sejersted már a második napon rámutatott arra, hogy Breivik börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. A 32,5 négyzetméteres, háromcellás zárkája egyikében tanul, a másikban alszik, a harmadikban pedig edz. Sejersted kitért arra is, hogy Breivik rendre megpróbálja kijátszani a börtön cenzúráját, amikor egyebek közt házastársat kereső apróhirdetések feladásával terjeszti szélsőséges politikai nézeteit.
Breivik ugyan magánzárkában van, de látogatókat fogadhat, és a külvilággal is tarthat kapcsolatot. Utóbbi alól csak az olyan szélsőségesek a kivételek, akiket Breivik - úgymond - "ártalmas ideológiája cselekvésre ösztönözhetne". Az elítélt heti rendszerességgel találkozik egy pappal, kéthetente látogatja önkéntes, és folyamatosan kapcsolatban van a börtönőrökkel.
Breivik tettei elkövetésekor egy titkos keresztény katonai rend parancsnokának vallotta magát, mostanra viszont "hagyományos neonácinak" mondja magát, aki a vikingek egyik ősi istenéhez, Odinhoz imádkozik.
A most 37 éves férfi 2011. július 22-én előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt - zömmel tizenéveseket - agyonlőtt egy ifjúsági táborban. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték, azaz gyilkosságonként mindössze 100 napra. Büntetése viszont meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.
(Reuters, MTI, Deutsche Welle)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
