A bevándorlók egyre magasabb száma elsősorban az ország szociális rendszerét terheli meg. Svájc nem az egyetlen ország, amelynek ezzel kell szembenéznie, hasonló a helyzet Ausztriában és Németországban is.

A Kronen Zeitung cikkében egyszerűen csak segélyturizmusnak (Sozialhilfe-Tourismus) nevezi a jelenséget, azaz a gazdasági bevándorlást.

A cikk egy friss tanulmányról ír, amely két érdekes következtetésre jutott. A migráció rövid távon még jót is tesz a svájci államháztartásnak, hosszú távon azonban egyre negatívabb hatása lesz.

Svájcban egyre több bevándorló kap állampolgárságot, ők később a nyugdíjra is jogosultak lesznek. Közülük egyre több az olyan, aki nem dolgozik, csak segélyeken él. Ez felgyorsíthatja azt a folyamatot, ami egyébként is fenyegeti Európát:

Svájcban (és vélhetően Ausztriában, Németországban, illetve más olyan országokban is, amelyek a bevándorlással erősen terheltek) erre rátesz, hogy a migránsok zöme nem dolgozik, csak igénybe veszi a szociális juttatásokat. Egy részük így is állampolgár lesz, akik szintén kaphatnak majd nyugdíjat, fokozva ezzel a bajt.

A cikk idézi Uwe Tellkamp német írót is, aki arról beszélt, hogy a Németországba érkező migránsok 95 százaléka a szociális juttatások miatt választja az országot.

Az Európát sújtó tömeges bevándorlás tehát túlnyomó részben gazdasági bevándorlás, elenyésző az olyanok aránya, akik tényleg menekültként érkeznek a kontinensre. Ennek ellenére a balliberális sajtóban sokszor még mindig azt olvasni, hogy "menekülteket" fogadnak be például a németek.