A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, a szavazás többszöri halasztása után, szűk többséggel, 78 vokssal 20 ellenében vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson. A kormánypárti képviselők egy része a voksolás előtt kivonult az ülésteremből.

A kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok – a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom – és néhány másik ellenzéki képviselő terjesztett be bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy szerintük „a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet”. A kormánykoalíció elutasította ezeket a vádakat, s azzal válaszolt, hogy a liberálisok csak saját egyéni politikai számításaikat tartva szem előtt cselekszenek, és figyelmen kívül hagyják a lakosság és az ország érdekeit.

Csütörtökön Igor Matovič pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetője felajánlotta lemondását, annak fejében, hogy a liberálisok visszavonják a bizalmatlansági indítványt. A liberálisok – akiknek vezetője, Richard Sulík már hosszú ideje személyes ellentétben áll Matovičcsal – elutasították az ajánlatot.

A pozsonyi kormányzás jövője egyelőre kérdéses, egy új kormánykoalíció létrehozása és az előrehozott választások lehetősége egyaránt felmerült. A kormány bukása után levegőben lóg a jövő évi költségvetés is, amelynek elfogadása éppen a bizalmatlansági indítvány miatt tolódott későbbre. Amennyiben nem fogadják el a jövő évi költségvetést, és így az ország költségvetési provizóriumban kezdi a jövő évet, kérdésessé válik a lakossági energiaárak befagyasztását lehetővé tévő – a kormány által néhány hete bejelentett – intézkedés megvalósíthatósága is.