Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ma van a „szuperkedd” az amerikai előválasztási kampányban

Ányos Miklós

2020.03.03. 09:10

A „szuperkedd” választási eredményeit mindkét pártban különösen fontosnak tartják, hiszen ezen a napon szavaznak olyan nagy lélekszámú tagállamokban – például Texasban és Kaliforniában – is, amelyek sok delegátust küldenek a két párt nyári elnökjelölt-állító konvenciójára.

A nap végén valószínűleg kirajzolódik majd, hogy várhatóan ki lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje.

A szuperkedden mindkét párt hívei választanak, ám mivel a republikánus táborban az újraválasztására készülő Donald Trumpnak ezúttal lényegében nincs vetélytársa, politikusok és elemzők egyaránt a demokratákra figyelmeztetnek. A nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú, ám egymással hagyományosan teljesen ellentétes társadalmi-politikai nézeteket valló tagállamokban járulnak az urnákhoz. Például a 40 milliós lakosságú, nagyon liberális Kaliforniában és a 30 millió lelket számláló, többnyire konzervatív Texasban.

A 14 tagállam, ahol most voksolnak, Alabamában, Arkansas államban, Coloradóban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utah államban, Vermontban, Virginiában és Amerikai Szamoán. Ezek az államok tükrözik az Egyesült Államok társadalmi és gazdasági sokszínűségét is, választásuk tehát döntő befolyású.

A szuperkedden választó államok eredményei azért is befolyásolják döntően, hogy ki lehet az elnökjelölt, mert sok delegátus és szuperdelegátus sorsa dől el. A demokrata táborban 1357 kötött megbízatású küldött, a republikánusoknál pedig 844 delegátus személyéről szavaznak. A demokraták elnökjelöltségének elnyeréséhez 1991 delegátus voksa szükséges.

A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak tábora a szuperkedd napjára megcsappant. Szombaton, a dél-karolinai előválasztás kudarca után Tom Steyer kaliforniai milliárdos, vasárnap Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere, hétfőn pedig Amy Klobuchar minnesotai szenátor jelentette be, hogy visszalép a jelöltségért folyó vetélkedéstől. Hétfőn este Buttigieg és Klobuchar is az Obama-kormányzat egykori alelnökét, Joe Bident biztosította nyilvánosan is a támogatásáról, sőt Klobuchar szenátor már együtt is kampányolt a volt alelnökkel a texasi Dallasban.

Így már csak négy demokrata párti politikus kéri a választók rokonszenvét és támogatását: Joe Biden, Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, valamint a milliárdos Michael Bloomberg, aki New York város polgármestere is volt, igaz, akkor eleinte még republikánus színekben.

Az elemzők a mérsékelt politikusként számontartott Joe Biden és a magát demokratikus szocialistaként meghatározó Bernie Sanders párharcát vetítik előre. Az elemzők és a kommentátorok számolgatnak és mérlegelnek. Vajon Elizabeth Warren miért gondolja még mindig azt, hogy ő lehet a párt elnökjelöltje? Hogyan készülnek a kongresszusi demokrata párti politikusok arra, ha Bernie Sanders kerül ki győztesen a megméretésből? És valódi visszatérés-e a korábban rosszul szereplő Joe Biden győzelme a szombaton tartott dél-karolinai előválasztáson? Ezekre a kérdésekre keresik a választ szerte Amerikában.

A szuperkedd egyébként mindig is nagy esemény volt az amerikai elnökválasztásokon. Maga a kifejezés az 1976-os elnökválasztás idejére nyúlik vissza. Abban az évben júniusban tartották az utolsó nagy előválasztásokat – Kaliforniában, New Jerseyben és Ohióban -, de sem a demokrata, sem a republikánus elnökjelölt nem tudott átütő eredményt elérni. Akkor használták először a szuperkedd kifejezést.

1984-ben, amikor a demokrata párti Walter Mondale földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett a republikánus Ronald Reagantől, akkor a Demokrata Párt vezetői, és elsősorban is a déli tagállamok pártvezetői úgy okoskodtak, hogy ha államaikban nem júniusban, hanem egy jóval korábbi időpontban és egyszerre tartják az előválasztásokat, ezzel megnövelhetik egy, a térségből származó elnökjelölt esélyét, és azt is, hogy legyen idő a további előválasztásokon népszerűsíteni az adott jelöltet. 13 déli állam akkor megállapodást írt alá erről, majd csatlakozott hozzájuk még 7 további állam és Amerikai Szamoa is. Ekkor született meg az a szuperkedd, amely nagyjából ma ismeretes. Igaz, nem minden évben ugyanazok az államok választanak ezen a napon, de a krónikák úgy tartják, hogy azóta a szuperkeddet – mivel a választó államok nagy része délen fekszik – bizonyos déli hangulat lengi be. Az idén szavazó 14 állam fele is déli tagállam.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Idén ősszel 491 helyszínen kezdhetik meg munkájukat az iskolaőrök

Szeptemberben 491 állami fenntartású köznevelési és szakképzési intézményben kezdhetik meg munkájukat az iskolaőrök – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel.

Ellenőrzik a zöldség-gyümölcs árusokat a budapesti piacokon

Ellenőrzik a zöldség-gyümölcs árusokat a budapesti piacokon

A 16 legnagyobb budapesti piacon 271 kereskedőt és őstermelőt ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

Gondold meg a külföldre utazást! Zsúfoltság és egészségügyi szigor a határon

Gondold meg a külföldre utazást! Zsúfoltság és egészségügyi szigor a határon

Életbe léptek szerdán a beutazással kapcsolatos korlátozó intézkedések, a különböző színnel jelölt országok járványügyi helyzetét az országos tisztifőorvos folyamatosan figyelemmel kíséri és ha kell, a besorolást felülvizsgálja.

Karácsony hallgat: bedőlhet a 3-as metró felújítása

Nyolc hónap volt rá, de már csak kilenc nap maradt, hogy tető alá hozzák az M3-as metróvonal alagút-felújítási szerződésének meghosszabbítását. A projekt jókora késedelme a megrendelő BKV-n kérhető számon, ám a kivitelező Swietelsky Vasúttechnika Kft. többletköltség-követelése is túlzó lehet.

A normalitás lázadása: az európai kultúra végvárai leszünk

A normalitás lázadása: az európai kultúra végvárai leszünk

Magyarország élő konzervatív körök nélkül rossz útra tévedhet, mondta Gulyás Gergely miniszter a XXI. Század Intézet konferenciáján. A rendezvény a Kultúrharc a XXI. században címet viselte.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére