Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért Európában

888.hu

2022.07.07. 18:00

Az elmúlt egy-másfél évben robbanásszerűen emelkedtek az energiapiaci árak.

 

Az energiaárak emelkedésének mértéke megdöbbentő, rémisztő méreteket öltött, amely nemzetközi szinten is kihat az inflációra, az egyes európai nemzetgazdaságok teljesítményére, azok gazdasági növekedésre is – írja a Világgazdaság.

 

Az adatok és az elmúlt évek folyamatai arra mutatnak rá, hogy a kontinens ezeket a kilengéseket, válságokat nem tudja elhárítani.

 

Míg az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok jellemzően hamar túllendülnek a válság egyes hullámain, addig az Európai Unió rendre nagyobb veszteséget szenved el úgy, hogy eközben a világgazdasági részesedése, azaz ereje, folyamatosan csökken. Ez a folyamatos válságok következménye, ugyanis a folyamat a 2008-as gazdasági válsággal kezdődött, ezt követte a migrációs válság, majd a koronavírus válság, amelynek gazdasági hatásai újra a padlóra küldték a nemzetközi gazdaságot.

 

A járvány felborította a globális gazdaság megszokott rendjét, az ellátási láncok megsérültek. Az unió gazdasága 2020-ban 5,9 százalékkal csökkent.

 

A sérülékeny gazdasági helyzet az energiaárak meglódulásában öltött testet. Azaz tavaly a tavasz végére épphogy túltette magát az EU a járványhelyzet okozta válságon, azonnal egy kibontakozó energiaválsággal kellett szembenéznie, amit csak tetézett a februárban kirobbant háborús helyzet. Ezt világosan láthatjuk az áram és a gáz világpiaci árának emelkedésén is, háborús inflációs helyzet alakult ki.

 

Az áram esetében a tőzsdei árakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 60,4 euró volt, július 6-ra 515,4 százalékkal magasabb (megawattóránként 371,9 euró) árszint alakult ki.

 

A rendelkezésre álló adatok azt is világosan szemléltetik, hogy ezt a brutális drágulást az orosz-ukrán konfliktus csak tetézte, hiszen az áram ára 2022 februárjához képest is 128,3 százalékkal növekedett.

A gáz esetében a holland tőzsdei árakat vizsgálva szintén ugrásszerű emelkedést láthatunk. 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 21,6 euró volt, mára 650,3 százalékkal magasabb (megawattóránként 162,3 euró) árszint alakult ki.

 

A háború hatása a gáz esetében is hasonló volt, mint azt az áram esetében tapasztalhattuk. Az orosz-ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal növekedett a gáz ára.

 

Összességében elmondhatjuk, hogy az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal, míg a gáz ára ugyanebben az idősávban 650 százalékkal emelkedett.

 

 

Ettől az elképesztő drágulástól védi meg a magyar családokat a Kormány a rezsicsökkentés fenntartásával.

A rezsicsökkentés fenntartásához pedig az igazságos közteherviselés jegyében, az extraprofit-adó befizetésével hozzájárulnak a válságban jelentős extraprofitot elérő szektorok is.

Az áram és a gáz világpiaci árának robbanásszerű növekedéséből is látható, hogy a jelenlegi inflációs környezet döntő mértékben, körülbelül 80 százalékban külföldi eredetű.

Az is teljesen világos, hogy ez a háború fűtötte energia árrobbanás – amellett, hogy drasztikusan növeli az inflációt – óriási mértékű bizonytalanságot okoz, ami a forint árfolyamára is egyértelműen és jelentősen negatív hatást gyakorol.

 

 

Borítókép: Világgazdaság

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Biden szerint a kubai rakétaválság óta nem volt ilyen magas a nukleáris fenyegetés

Az 1962-es kubai rakétaválság óta még soha nem leselkedett akkora nukleáris fenyegetés a világra, mint most Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetődzése miatt – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy New York-i kampányrendezvényen csütörtökön.

Orbán Viktor: A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

Orbán Viktor: A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget. Európa lassan elvérzik, Oroszország pedig közben jól keres. Nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politikán változtatni kell! – írta a miniszterelnök a Facebookon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére