Bocsánatot kért Norvégia a német katonákkal összeálló norvég nõk meghurcolása miatt
Horváth Tamás
2018.10.18. 23:02
Norvégia nõi miniszterelnöke szégyenteljesnek nevezte azt a bosszúhadjáratot, melyet 1945 után indítottak azon norvég állampolgárságú nõk ellen, akik a második világháború alatt a megszálló német katonákkal létesítettek intim kapcsolatot.
Erna Solberg kormányfő egy, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának hetven évvel ezelőtti elfogadását ünneplő szerdai rendezvényen kért nyilvánosan bocsánatot mindazoktól, akiket jogtalanul vegzáltak azért, mert német katonákkal élték meg a testi-lelki szerelmet a második világháború éveiben.
A megszálló csapatok távozása után nagyjából 50 ezer norvég nőt bélyegeztek meg, mert szexuális kapcsolatot létesítettek, házasságot kötöttek, vagy gyermeket szültek a német katonáknak.
A megtorlások következtében rengeteg nőt rúgtak ki a munkahelyéről, börtönöztek be, vagy – szélsőséges esetben – fosztottak meg az állampolgárságától, majd utasítottak ki Norvégiából.
Németország 1940 áprilisától az 1945-ös háborús összeomlásig tartotta megszállás alatt a semleges Norvégiát. Nagyjából 300 ezer katona tartózkodott az ország területén, és az ilyenkor megszokott párkeresést tovább gerjesztette, hogy Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője – a Lebensborn célkitűzéseinek megfelelően – ösztönözte, hogy a német harcosok az ugyancsak árjának tartott norvég nép leányaival szaporodjanak.
Sokak számára ezek csak tinédzserkori szerelmek voltak, mások azonban életük párját találták meg"
– jelentette ki Solberg szerdán, majd kifejezte sajnálatát, hogy a törvényi kereteken túl büntették a norvég állampolgárokat.
Reidar Gabler, akinek norvég édesanyját és német édesapját egyaránt kiutasították 1945-ben, felemás érzésekkel kommentálta a kormányfő kijelentéseit:
Kicsit megkésett a bocsánatkérés, de a történelmi igazság kedvéért nagyon fontos, hogy sor került rá. Jobb később, mint soha.”
Guri Hjeltnes történész ugyancsak felmentette a norvég nőket:
Badarság lenne azt állítani, hogy azok a norvég nők, akik kapcsolatba kerültek a német katonákkal, Németország háborús erőfeszítéseit segítették volna. Egyetlen bűnük az volt, hogy megszegtek egy íratlan szabályt.”
Attól a nagyjából 10-12 ezer gyermektől, akik szintén hátrányos megkülönböztetésben részesültek (nevelőszülőkhöz vagy speciális intézményekbe kerültek) Norvégiában csak azért, mert édesapjuk német katona volt, még 2000-ben kért bocsánatot a skandináv állam. Tehát 18 évet kellett várni arra, hogy az édesanyákat is megkövessék. De valóban jobb később, mint soha.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
