Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint a rendezvényen azt mondta: Európa gazdasági recesszió fel rohan és a kontinensen súlyos biztonsági válság van.

A koronavírus-járványról és a háborúról szólva megjegyezte: nehéz példát találni a világtörténelemben az utóbbi néhány évre, amikor kétszer „állt a feje tetejére” a világgazdaság.

Csak úgy lehet a magyar gazdaságot ebben az európai recessziós környezetben növekedési pályán tartani, hogy ha folyamatosan képesek vagyunk munkahelyteremtő beruházásokat vonzani Magyarországra és képesek vagyunk folyamatosan emelni a magyar gazdaság technológiai színvonalát – jelentette ki a miniszter.

Hangsúlyozta: ezekben a törekvésekben a kínai vállalatok kiváló partnernek bizonyulnak és a beruházásaik révén ebben a nehéz gazdasági helyzetben is támogatják a kormány törekvéseit.

A tárcavezető jelezte: mostanra a világon végrehajtott beruházások 70 százaléka mögött keleti vállalatok és keleti tőke, míg a 30 százalékuk mögött nyugati befektetések állnak.

A nagy kínai vállalatok egyre komolyabb piaci részesdésekre tesznek szert Európában és beruházásaikon keresztül növelik a jelenlétüket is – mondta Szijjártó Péter. „Magyarországnak érdeke ebben a környezetben az, hogy minél több nagy kínai beruházás jöjjön hazánkba.” – húzta alá.

Hozzátette: Magyarországon gyárthat akkumulátort a kínai CATL, ami minden idők legnagyobb hazai beruházása és Európában is a legjelentősebbek közé tartozik. Ugyanakkor „különös előnyöket jelent” a Huawei kutatási központja, amely Budapesten üzemel és a logisztikai központjuk is Biatorbágyon.

Szijjártó Péter szerint a keleti nyitás politikájának eredménye, hogy ahogy 2020-ban, úgy idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás Magyarországra.

Leszögezte: Magyarország a jövőben sem fogja diszkriminálni a beruházásokat végrehajtó vállalatokat az alapján, hogy milyen országból jön. „Egy dolog számít: a beruházó vállalatoknak tiszteletben kell tartani a törvényeket és a jogszabályokat.” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy ez az elv érvényesül akkor is, amikor „komoly nemzetközi nyomás” helyeződik a magyar kormányra, hogy ne engedje be a Huaweit. „Számunkra azonban büszkeség a Huawei beruházása.” – emelte ki.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kínai telekommunikációs cég 15 éve van jelen Magyarországon és az első olyan kínai vállalat, amellyel stratégiai megállapodást kötött a kormány.

A céggel való együttműködés világosan jelzi Magyarország nyitottságát az innovációra, az új gondolatokra, az egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre, az értékteremtő munkára – mondta Szijjártó Péter.

Kitért arra is, tavaly mintegy 1000 milliárd forintot költött a kormány kutatás-fejlesztésre, több mint 3600 kutatóhely van Magyarországon és több mint 90 ezren foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel itt.

A minisztérium tájékoztatása szerint a Huawei European Innovation Day elnevezésű rendezvényen beszédet mond Marco Kamiya, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének innovációs és digitális igazgatója; online jelentkezik be Jeff Wang, a Huawei közügyi és kommunikációs elnöke. Felszólal még Marco Xu, a Huawei közügyi és kommunikációs igazgatója, valamint Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Az egész napos rendezvényen a Huawei bemutatja legújabb elképzeléseit, innovációit. A nap folyamán több iparági szereplő, a Huawei partnerei, valamint kormányzati és egyetemi résztvevő is előadást tartanak.