Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Történelmünk szégyenei – a kommunista karhatalmi osztagokat mutatja be Máthé Áron új könyve

Horváth Tamás

2020.12.21. 15:01

A Vörös karszalag című kötet egyszerre tudományos és olvasmányos, bárki számára nyugodt szívvel ajánlható, akit érdekel a XX. századi magyar történelem.

Még szeptember végén jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában Máthé Áron történész Vörös karszalag című könyve, nekem azonban csak most jutott időm „átrágni” magamat a köteten.

Nem véletlenül tettem idézőjelbe az „átrágni” szót, ugyanis valójában szó sem volt arról, hogy szenvednem kellett volna a könyv olvasása közben. Sőt,

a Vörös karszalag egyszerre tudományos és olvasmányos, gyakorlatilag bárki számára nyugodt szívvel ajánlható, akit érdekel a XX. századi magyar történelem.

A hivatkozásokkal és korabeli (köz)szereplők idézeteivel bőségesen ellátott kötet az 1940-es évek közepére kalauzol el minket, a megszálló szovjet csapatok bevonulása után létrejött ideiglenes karhatalmi osztagok ténykedését mutatja be.

Máthé Áron primer és szekunder forrásokkal egyaránt érvel álláspontja mellett, miszerint az „uralomváltás” időszakában aktivizálódó – főként kommunista, szocdem vagy társutas – „rendfenntartó” csoportok

hatalmas szerepet játszottak a magyarországi kommunista diktatúra kiépítésében.

A kommunisták nagyon is tudatosan vették át az irányítást a Magyar Királyi Csendőrség és Rendőrség felbomlásával erőszakmonopóliumot élvező fegyveres osztagok felett.

A Vörös karszalagban részletesen olvashatunk a hírhedten kegyetlen gyömrői karhatalmistákról, a Miskolcon alakult Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja (MOKAN komité) tevékenységéről, a Szegeden és a Kiskunfélegyháza környéki tanyavilágban létrejövő polgárőrségekről, az ország különböző településein fellépő karszalagos „policokról”, valamint a kommunista párt „magánhadseregéről”, az R-gárdáról.

Máthé Áron: Vörös karszalag

A könyv kategorizálja és hosszasan tárgyalja a kollaboráció formáit:

  • a „muszkavezetők” (maga a szó az 1848-49-es szabadságharc idejéből származik: így nevezték azokat a magyar nemzetiségű kormánybiztosokat, akiket a császár azért nevezett ki, hogy az országba betörő cári hadsereg számára tanáccsal és útbaigazítással szolgáljanak) főként tolmácsként segítették a szovjeteket;
  • a deportáló bizottságok tagjai (rendszerint helyi vezetők) a kulákok és a német vezetéknevűek listázásával járultak hozzá a deportálásokhoz;
  • a „policok” pedig ténylegesen részt vettek a deportálandók „begyűjtésében”, valamint a lakosság megfélemlítésében.

A szerző többször is hangsúlyozza, hogy ezek a szerepek gyakran összemosódtak vagy egymásra épültek. Azaz simán lehetett valaki egyidejűleg muszkavezető, deportáló bizottság tagja és polic is.

Fontos megállapítás a könyvben, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem voltak felülreprezentálva az egykori nyilasok a kommunista karhatalmi osztagokban. Habár előfordultak olyan esetek, amikor valaki a zöld ingjét vörös karszalagra cserélte, nem ez volt az általános.

A legtöbb polic ráadásul még baloldalinak sem volt nevezhető a szó ideológiai értelmében. A szovjetek bevonulása után az ideiglenes karhatalmi osztagok elsősorban a hatalomra vágyó, alacsony iskolázottságú, frusztrált, szegény rétegek számára lettek vonzóak. A vezetők esetében természetesen már más a helyzet, ők legtöbbször „hithű”, olykor-olykor már a sajátjaik számára is túlságosan hithű kommunisták voltak.

A Vörös karszalag könyörtelenül szembesíti az olvasót a magyar múlttal, tűpontosan bemutatva történelmünk szégyeneit,

akik egy minimális (látszat)hatalomért cserébe képesek voltak akár a saját rokonuk, szomszédjuk vagy barátjuk deportálásában is segédkezni.

A magyar múlt tanulságait nekünk – itt és most, a jelenben – kell levonnunk, ehhez nyújt segítséget a Vörös karszalag című könyv.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kovács Zoltán: Vera Jourová ismét a magyar demokráciát becsmérelte

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke ismét a magyar demokráciát becsmérelte, megsértve ezzel Magyarországot és a magyar embereket – írta Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtökön a Twitter-oldalán.

Kussolnak a „jogvédők” a botrányos Lackner-ítéletről

Kussolnak a „jogvédők” a botrányos Lackner-ítéletről

A magyar bíróságok munkáját rendre éles szemmel leső civil szervezeteknek most egy szava sincs arra, hogy a XIX. kerületi bíróság a Lackner-botránnyal kapcsolatban lefolytatott eddigi egyetlen büntetőügyben azt ítélte el rágalmazásért, aki mindössze kimondta azt, amit egy fél ország a saját szemével látott. Ennyire védik Soros civiljei az igazságot...

Bulgária bekeményít: felszólította az AstraZenecát, hogy időben szállítsa a vakcinákat

A bolgár egészségügyi miniszter arra szólította fel szerdán az AstraZeneca gyógyszergyártó céget, hogy tartsa be a vállalásait, de ha erre nem képes, akkor legalább 52 800 adag oltóanyagot azonnal szállítson le, ne halassza azt március 1-jére.

Franciaországban is romlik a járványhelyzet a novemberi nyitás után

Romlanak a koronavírus-járvány mutatói Franciaországban, ezért az újabb variánsok fokozódó terjedésének megfékezése érdekében a következő hétvégén az északi Dunkerque-ben is karantén lép életbe – jelezte szerdán a francia kormány, amely már két nappal ezelőtt bejelentette, hogy hétvégére a francia Riviéra tengerparti településéinek egy részét lezárják.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére