Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatornán az újévhez kötődő népszokások céljáról.

A lencse és a mák fogyasztása például a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik. Újévkor pedig disznóhúst szokás enni, a malac ugyanis „előtúrja a szerencsét”.

Ismert népi hagyomány az is, hogy újévkor korán kelnek, hogy így egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne.

Hozzátette: a szemetet azért nem lehetett kivinni újévkor, mert azzal kivinnék a szerencsét a házból.

A mai petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt szilveszterkor, és erdélyi falvakban erre még mindig van példa.

Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden „gonosz, ártó hatalmat” – ismertette Tátrai Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: újabb szokás, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.

(MTI)