Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Száztíz éve született László Gyula – három kutató személyes élményeivel emlékezünk rá

Horváth Tamás

2020.03.14. 08:45

A XX. századi magyar régészet és őstörténet-kutatás legnagyobb alakja napra pontosan száztíz évvel ezelőtt, 1910. március 14-én látta meg a napvilágot.

„A földmíves ősöktől a városba szakadt, a kapa kaszától a könyvhöz és az írógéphez” – vallja magáról a székely-magyar tudós és képzőművész, a kolozsvári és a budapesti egyetem régészprofesszora. Hunor és Magyar nyomában járva követte A honfoglaló magyar nép életét és Őstörténetünk legkorábbi szakaszait: kutatta a Kárpát-medence régmúltját Vértesszőlőstől Pusztaszerig, sőt a Szent László-legenda középkori falképeiig. Vállalta az emberi tévedés és a tudósi véleményalkotás felelősségét a „termékeny bizonytalanság” jegyében.

Három kutató osztja meg a 888-cal személyes élményeit, emlékező gondolatait László Gyuláról.

Gróf Péter régész-főmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeum, Visegrád):

László Gyulára emlékezve a személyes emlékek keverednek a professzor úr (ahogy a Régészeti Tanszéken hívtuk: a „Prof”) tudományos, képzőművészi, tanári tevékenységének értékelésével.

Talán nem vagyok ünneprontó, amikor azt mondom, kevéssé örülök annak, hogy László Gyula nevét a köztudat főleg a „kettős honfoglalás” elméletével hozza kapcsolatba. Úgy vélem, és ebben sokan egyetértenek velem, ő ennél sokoldalúbb volt, a XX. századi magyar szellemi élet kimagasló személyisége. Baráti köre főleg írókból, képzőművészekből állt, nekik állított méltó emléket róluk készített rajzaival, amelyek számos kiállításon szerepeltek.

Tanárként minden tanítványára komoly hatást gyakorolt mindig újat kereső szellemiségével, briliáns rajzkészségével, szép magyar beszédével, humorával, bölcsességével. Nem emlékszem, hogy bárkire is bántó megjegyzést tett volna, de finom megjegyzései mögött meg lehetett érteni a lényeget. Ha valakire azt mondta: „nagyon szorgalmas ember”, arról lehetett tudni, hogy nem kimagasló értelmi képességei miatt kell megbecsülni.

László Gyula (1910. március 14. Kőhalom – 1998. június 17-én Nagyvárad)

Néhány régészhallgatót így jellemzett: „hozzánk járt”; ez azt jelentette, az illető emberileg, szakmailag nem volt méltó arra, hogy László Gyula tanítványaként említse. Egyszer elmesélte nekünk, hogy Constantin Daicoviciu román régészprofesszorral, a dákoromán kontinuitás egyik atyjával beszélgetett, természetesen magyarul. Daicoviciu lelkesen bizonygatta neki a dákoromán elmélet igazát, mire László Gyula azt mondta: „hagyd abba Constantin, te tudod, hogy én ezt nem hiszem el, de én azt is tudom, hogy te se hiszed el”.

Úgy gondolom és remélem, hogy László Gyula szellemi kisugárzása művein, tanítványain keresztül születésnek 110. évfordulóján is jelen van szellemi közéletünkben.

Szabados György PhD történész, a Magyarságkutató Intézet – László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója:

Életkoromból adódóan nem lehettem tanítványa, ám sajátos értelemben véve egyszer mégis az ő hallgatója voltam. A Toldy Ferenc Gimnáziumba jártam, amikor Bácskai Katalin történelem-tanárnő 1988 táján meghívta László Gyulát, hogy tartson előadást a kettős honfoglalás elméletéről.

Az akkor már idős tudós lendületesen és érdekesen beszélt a magyar őstörténet vitatott kérdéséről. Ez az élményem döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar régmúltról vallott felfogásom az ő nyomdokaiban jár. Ezért ért nagy megtiszteltetésként, amikor 2018-ban az újonnan alakított László Gyula Intézet igazgatója lettem.

Az egykori lelkes gimnazista harminc év múlva a legendás régészprofesszorról elnevezett tudományos kutatóműhely élére került! Hiszem és vallom: a László Gyula-i szellemiségnek oly nagy, jövőbe mutató értéke van, hogy erkölcsi és szakmai kötelességünk ezt a hagyatékot éltetni és önállóan megjeleníteni.

László Gyula önarcképe

Lezsák Gabriella PhD régész, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Magyar Őstörténeti Témacsoport és a László Gyula Digitális Archívum munkatársa:

Ahhoz a generációhoz tartozom, akik László Gyulát sajnos már nem aktív kutatóként, egyetemi professzorként ismerhették, hanem utolsó éveiben a csöndes, háttérbe vonult, szemlélődő arcát.

Mégis szerencsésnek érzem magam, hogy néhány alkalommal személyesen is találkozhattam és beszélhettem vele, a magyar régészet első számú legendájával. A sors aztán úgy hozta, hogy néhány munkatársammal együtt pár éve az Alkotmány utcai lakásában őrzött családi hagyatékát dolgozhatom fel digitalizálás céljából.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy jelenleg a ,,László Gyula Egyetemet” végzem. Kéziratai, feljegyzései, levelezései ugyanis olyan tudásanyagot, sajátos látásmódot, sziporkázó szellemet, szilárd jellemet, az embert próbáló időszakban emberséget, hazaszeretetet tükröznek, amelyek a dokumentumok olvasása során is sugároznak.

László Gyula rajza Álmos fejedelemről

Tőle, az írásaiból tanultam meg, hogy nem valami ellen, hanem valamiért kell küzdeni és azt is, hogy azt kell keresni, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt: minden történeti mondának megvan a valóságalapja, és ezt megtalálni a kutató feladata. László Gyula nemzeti hagyományainkat, a középkori krónikáinkat, a néphitet tiszteletben tartva kutatta a magyar őstörténetet. Zseniális meglátásait a hun-magyar rokonságról, a többszöri honfoglalásról napjaink természettudományos módszerei is megerősítik.

Mindnyájunk közös érdeke, hogy szellemisége, a magyar identitást erősítő tudományos népszerűsítő munkái, módszerei soha ne merüljenek feledésbe.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

A britek angolul jól beszélő, büntetlen előéletű bevándorlókat akarnak

A britek angolul jól beszélő, büntetlen előéletű bevándorlókat akarnak

A magas szakképzettségű, angolul jól beszélő, jól fizető állásajánlattal érkező bevándorlók számíthatnak a legelőnyösebb elbírálásra a jövőre életbe lépő új, pontozásos brit bevándorlási szabályozás alapján, amelyből hétfőn ismertetett további részleteket a londoni belügyminisztérium.

Előállítottak egy pedofil internetes hálózatot működtető franciát

Előállítottak egy francia állampolgárt július 7-én, akit azzal gyanúsítanak, hogy az internet rejtett oldalán, a darkneten olyan oldalakat működtetett, amelyeken több ezer felhasználó a világ minden tájáról pedo-pornográf jellegű fotókhoz és videóhoz fért hozzá – közölte hétfőn a dél-franciaországi Bordeaux ügyészsége.

Felrobbantottak egy hírszerzési épületet a tálibok

Felrobbantottak egy hírszerzési épületet a tálibok

Öngyilkos merénylettel kezdett, összehangolt támadást indítottak hétfőn a radikális iszlamista tálibok Észak-Afganisztánban egy hírszerzési komplexum ellen, amelynek legalább tizenegy dolgozója vesztette életét – közölték afgán tisztségviselők.

Dél-Olaszországban katonákat rendeltek ki a fertőzött migránsok felügyeletére

Katonák felügyelik az igazoltan koronavírus-fertőzött és karanténba helyezett migránsokat a dél-olaszországi Amantea városban hétfőtől, miután a bevándorlók ottani elhelyezése lakossági tiltakozáshoz vezetett.

Nagy-Britannia ellenőrzése alá vonta a járványhelyzetet

Nagy-Britannia ellenőrzése alá vonta a járványhelyzetet

Nagy-Britannia mára jórészt ellenőrzése alá vonta az új típusú koronavírus okozta járványt, de az óvatosság továbbra is indokolt – mondta hétfőn a brit miniszterelnök.

Két terroristagyanús migránst fogtak el Németországban

Két terroristagyanús migránst fogtak el Németországban

Elfogtak és előzetes letartóztatásba helyeztek két terroristagyanús szíriai férfit Németországban – közölte hétfőn a szövetségi legfőbb ügyészség.

Új férőhelyekkel csökken a börtönök zsúfoltsága

Új férőhelyekkel csökken a börtönök zsúfoltsága

Tíz büntetés-végrehajtási intézményben összesen 2750 új férőhelyet alakított ki a Belügyminisztérium.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére