A sorozatos bukásoknak történészek szerint két oka lehetett: az egyik az ún. tengeri népek vándorlása, a másik a dór népvándorlás, amely különböző törzsek migrációiból állt össze.

A szakma azonban nem egységes.

A források szűkösségének ellenére ugyanis vannak olyan feliratok, mint például III. Ramszeszé, amelyeken a tengeri népek között európai, balkáni népeket (illír, trák, fríg) emlegetnek, tehát a két népvándorlás valamilyen szinten összefügghet.

A mükénéi kultúra - amelyet különböző, kis államok alkottak - a korához képest nagyon fejlett civilizációra épített. Falusi életmód helyett palotaközpontok köré szerveződő településrendszerben éltek. Despotikus államberendezkedésük mellet fejlett bürokráciát építettek ki. Virágzó kereskedelmük révén termékeik, különböző fűszerek, illatszerek és festéknövények a Brit-szigeteken át egészen a Balti-tengerig eljutottak. Az állattenyésztés mellett kőfeldolgozással, fémművességgel, textiliparral és keramikával is foglalkoztak.

A mükénéi kultúra jelentős emlékeket hagyott az utókorra. A monumentalitás, a küklopikus falak, a falfestészet és a kerámia-művesség is ennek a civilizációnak a fényét hirdeti.

A Kr. e. 13. század végétől a régészeti leletek azt mutatják, hogy a mükénéi városok, mint például a krétai Knósszosz, vagy a peloponnészoszi Mükéné sorban elpusztultak.

Történészek szerint a mükénéi államok politikai hanyatlásuk miatt rengeteg háborút vívtak egymással a Kr. e. 1200-as években. Ezt támasztja alá, hogy egészen eddig a korszakig a mükénéi államok nem használtak vastag várfalakat, tehát a védelem nem játszott fontos szerepet.

Egy másik feltételezés szerint a már említett tengeri népek (illírek, trákok és frígek) inváziója is közrejátszhatott a mükénéi civilizáció eltüntetésében. Harmadik indokként a történészek a trójai háborút emlegetik, amelyről a görög mondák és legendák is gyakran említést tesznek.

Legvégül a NÉPvándorlási Mesékben eddig nem látott tényezők: természeti katasztrófák (földrengések, vulkán-kitörések) és a klímaváltozás is előkerült.

Az ókori Hellász területére a dórok - akik kulturálisan teljesen eltértek az őslakosoktól - valószínűleg több hullámban érkeztek. Korabeli írásos dokumentumok nincsenek, ezért rengeteg a feltételezés ebből az időszakból és csak a kevés régészeti leletre, legendákra és mondákra támaszkodnak a történészek és a régészek.

Az első hullám akkor történhetett, amikor a mükénéi civilizáció látványosan összeomlott.

A mai Görögország területére először az épeiroszi thesszálok érkeztek, és elfoglalták a róluk elnevezett országrészt. Az őslakók egy részét uralmuk alá vonták, többiek pedig délre, Boiótiába menekültek.

A közép-görögországi területekről a dór törzsek szintén dél felé vándoroltak. A Peloponnészoszi-félsziget déli, és keleti részeit ellepték az újonnan érkezett törzsek (Megara, Korinthosz, Argosz, Spárta, Messzéné), és csak a félsziget középső része nem jutott a bevándorlók kezére.

A Peloponnészosz északnyugati részére Aitóliából vándoroltak az éliszi törzsek, de ezalatt Észak- és Közép-Görögországból is jelentős kivándorlás történt a Leszbosz-szigetére is. A jón és akháj törzsek pedig Kis-Ázsia nyugati partjain és Cipruson kerestek új hazát a bevándorlás miatt.

A népvándorlásban egyedül Athén maradt állva. A Mükéné-kori őslakosság és az ország más területeiről ide menekülteket egyedül ez a város tudta befogadni.

A népvándorlással új korszak kezdődött az ókori Hellász történetében.

Bronz helyett a jóval olcsóbb vasat kezdték el használni. A görög gazdasági élet teljesen lebutult. Az egykori virágzó kereskedelem megszűnt, a luxuscikkek pedig szinte teljesen eltűntek.

A különböző területek társadalmi szerkezete a barbárság állapotai közé esett vissza, a despotikus-bürokratikus államszervezet szinte mindenhol szétesett, a megritkult lakosság pedig ismét rokonsági, törzsi-nemzetségi formákhoz hasonló alapokon szerveződött.

A sötét korszak századaiban a kisebb-nagyobb görög közösségek élén korlátozott hatalmú, örökletes fejedelmek álltak. Mellettük ott voltak még az öregek tanácsa és a népgyűlés is, amely a későbbi polisok alapjait jelentette.