Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja

Horváth József György

2019.11.25. 17:28

Több megemlékezés is volt ma a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.

Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mondott Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. A konferenciát Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg. Nyitó előadást tartott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait. A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

„A kommunizmusnak nincsenek hősei, csak áldozatai”

A kommunizmusnak nincsenek hősei, csak áldozatai – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából, hétfőn Budapesten.

MTI/Szigetváry Zsolt

Kovács Zoltán a szovjet megszállás áldozatainak III. kerületi emlékművénél tartott eseményen azt mondta: kötelesség az áldozatokra évről évre, sőt napról napra emlékezni, hiszen ha nem ezt tesszük, „a legalapvetőbb bűnt, a mulasztás bűnét követjük el”. Emlékezés nélkül „nem lehet büszke, integráns, a maga hagyományaihoz ragaszkodó ás azokhoz magát következetesen tartó közösségeket építeni” – hangoztatta.

Az életének 99. évében, hétfő hajnalban Budapesten elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselőről, „a nácizmus és a kommunizmus elleni küzdelem ikonikus alakjáról” többször is megemlékezve az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb mulasztás, amit egy ember, egy nemzet saját magával szemben elkövethet, az az emlékezés elmulasztása.

A „legtöbb országot érintő, legkegyetlenebb diktatúra”, a kommunizmus világszerte több mint százmillió halottat hagyott maga után, csak Magyarországon több mint 800 ezer embert érintett hátrányosan – idézte fel. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy 1953-ban ezen a napon 1500-an térhettek haza a kényszermunkából, politikai száműzetésből. Az államtitkár a jelenre térve arra figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak megágyazó alapideológia „sok helyen a magát nyugatinak és felvilágosultnak tartó világban reneszánszát éli”. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker Karl Marx-szobrot avatott tavaly májusban Németországban.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „a mi dolgunk, hogy az emléknapokon, és amikor csak tehetjük, emlékezzünk azokra, akik életüket, egzisztenciájukat, családjaikat áldozták fel egy szebb magyar jövő reményében”. Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „az idők végezetéig kötelességünk emlékezni és emlékeztetni”.

Povl Bang-Jensen dán diplomatára emlékeztek a 301-es parcellánál

Povl Bang-Jensenre, az 1956-os forradalom eseményeinek feltárására létrehozott ENSZ-különbizottság tagjára emlékeztek hétfőn a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál, a dán diplomata emlékoszlopánál.

Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: a rejtélyes körülmények között meghalt diplomata holttestét hatvan éve, 1959. november 25-én találták meg egy New York-i parkban. Kiemelte: a magas rangú ENSZ-diplomatát azért hurcolták meg, mert megvédte az 1956-os forradalom tanúit. Azzal, hogy a neki nyilatkozó, külföldre menekült magyarok adatait – az ENSZ-ben dolgozó KGB-ügynököktől tartva – nem volt hajlandó átadni, több száz embert mentett meg. A külföldön tanúskodók Magyarországon maradt hozzátartozói ugyanis mind „potenciális áldozatokká” váltak volna Povl Bang-Jensen határozott kiállása nélkül – tette hozzá.

A politikus párhuzamot vont Povl Bang-Jensen és Raoul Wallenberg között, hangsúlyozva, hogy mindketten magyar embereket mentettek, mindkettejük elismeréséért a mai napig küzdeni kell saját hazájukban, és mindkét diplomata sorsa tisztázatlan még mindig.

A magyar társadalom, a magyar közélet fontos feladata, hogy mindent megtegyen ezeknek az embereknek a magyar és nemzetközi elismerésérét – tette hozzá Németh Zsolt.

Nagy András történész, Povl Bang-Jensen életének kutatója ismertette: a dán diplomatát a magyar forradalmárok melletti kiállása miatt eltávolították az ENSZ-ből, megalázták, bolondnak nyilvánították, de ezután sem adta fel harcát.

A történész elmondta: idén nyáron megnézhette a Povl Bang-Jensen haláláról szóló FBI-aktákat, és ezekből kiderül, a titkosszolgálat tudta, mi történik, és azt is, hogy a diplomata halálának körülményeit nem nyomozta ki a rendőrség, mégsem tettek semmit.

Mécs Imre, a Bang-Jensen Társaság elnöke arról beszélt, hogy Povl Bang-Jensen a második világháború idején Dánia náci megszállása ellen is tiltakozott, és amikor évekkel később egy másik kis európai nép hasonló helyzetbe került, mint az ő hazája, szívvel-lélekkel melléjük állt, saját ügyének érezve sorsukat.

Povl Bang-Jensen annak az ötös bizottságként is emlegetett testületnek volt a másodtitkára, amelyet az ENSZ közgyűlése 1957 januárjában hívott létre, hogy felkutassa az 1956-os forradalom után elmenekült magyarokat és összegyűjtse tanúvallomásaikat. A bizottság több mint száz tanút hallgatott meg, az ő adataikat nem volt hajlandó kiadni Povl Bang-Jensen. Felment az ENSZ-palota tetejére, és elégette a tanúk listáját, nehogy Magyarországon maradt rokonaikon, ismerőseiken bosszút állhassanak. Povl Bang-Jensent az állásából elbocsátották, majd 1959. november 25-én átlőtt halántékkal találták meg a New York-i Alley Pond parkban, miután három nappal korábban eltűnt otthonából.

 

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Micsoda nap volt: tüntettek Sorosék, Észak-Olaszországban is durván terjed a koronavírus

Micsoda nap volt: tüntettek Sorosék, Észak-Olaszországban is durván terjed a koronavírus

Több százan, talán pár ezren vonultak Budapesten a gyöngyöspatai cigányok kártérítése miatt, eközben Olaszországban egyre több gondot okoz a koronavírus.

Nagyot küzdött, de nem jutott a döntőbe Balázs Attila Rióban

Háromórás meccsen, két rövidítés után kapott ki a magyar teniszező.

Menczer: alapos megfontolás javasolt az észak-olaszországi utazás előtt

Az észak-olaszországi utazást tervezőknek a koronavírus-járvány miatt azt javasoljuk, hogy a látogatásról csak alapos megfontolás és mérlegelés után döntsenek – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.

Karanténba kerülnek az Olaszországból hazatérő magyar diákok

Tizenegy magyar középiskolás diák, valamint kísérőjük és az autóbusz két vezetője kerül a Szent László Kórházba kéthetes elkülönítésre, miután vasárnap este hazatérnek Észak-Olaszországból, ahol gyorsan terjed az új koronavírus – tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnap délután az MTI-t.

A gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott a politikai akcióra

A gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott a politikai akcióra

Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a kormány Facebook-oldalán elérhető videóban beszélt erről.

Meghalt egy újabb utas a Jokohamánál veszteglő óceánjárón

Meghalt egy újabb utas a Jokohamánál veszteglő óceánjárón

Tüdőgyulladásban meghalt egy 80 éves japán férfi a Diamond Princess óceánjáró utasai közül, így háromra nőtt a halálesetek száma a koronavírus-fertőzés miatt Jokohamánál vesztegzár alá vett hajón – közölte a japán egészségügyi minisztérium.

Letartóztatták az emberöléssel gyanúsított pakisztánit

Az ügyészség indítványa alapján a bíróság egy hónapra elrendelte a nemzetközi elfogatóparancs alapján Magyarországon elfogott, többszörös emberöléssel is gyanúsított pakisztáni férfi letartóztatását – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Az új bevándorlási szabályozást ellenzi a skót miniszterelnök

Az új bevándorlási szabályozást ellenzi a skót miniszterelnök

Nicola Sturgeon a BBC televízió heti politikai interjúműsorának nyilatkozva kijelentette, demográfiai helyzete miatt Skóciának továbbra is szüksége van a külföldi munkavállalókra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére