Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ma lenne 100 éves Szent II. János Pál pápa

888.hu

2020.05.18. 10:33

Napra pontosan egy évszázaddal ezelőtt, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Személyében első és mindeddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője.

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyla néven született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, 1942-ben jelentkezett a német megszállás idején illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Több helyen szolgált, egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított.

1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki, püspökszentelése szeptember 28-án volt a krakkói Wawel-székesegyházban. 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

Aktívan részt vett az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe. 1978-ban, a „három pápa évében”, amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 napi uralkodás után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen lengyel bíborost választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 évével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa.

Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, visszatérésre bírja a hivatalos egyházi tanításokhoz a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket. A katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtásnak az elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Szent II. János Pál pápa 1988-ban. | Fotó: MTI

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, hogy a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetését április 8-án tartották.

A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Minden elődjénél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Ő avatta boldoggá (1979), majd szentté (1997) Hedviget, Nagy Lajos király legfiatalabb lányát, ő emelte a szentek sorába Árpád-házi Kinga lengyel királynét (1999), avatta boldoggá Apor Vilmos vértanú győri püspököt (1999), Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát” (2003) és IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt (2004). Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katekizmust.

Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, járatos volt a latinban, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

Boldoggá avatási eljárását már temetésének hónapjában, az előírt öt évnél korábban elindította XVI. Benedek pápa. Boldoggá avatására rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor, miután megtörténtnek ismertek el egy közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki.

A szentté avatáshoz szükséges második csodának egy Costa Rica-i asszony gyógyulását ismerték el, aki a lengyel pápához intézett imái nyomán gyógyult meg halálosnak minősített betegségéből. A szertartást 2014. április 27-én, kilenc évvel halála után, az Isteni Irgalmasság napján tartották (ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században). Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben. Ez volt az első alkalom, hogy egyszerre két pápát avattak szentté, mert Ferenc pápa XXIII. Jánost is kanonizálta, és az is példátlan volt, hogy a szertartáson egyszerre két katolikus egyházfő, Ferenc pápa mellett XVI. Benedek nyugalmazott pápa is jelen volt.

Néhány nappal később szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikában Magyarország első, Szent II. Jánosról elnevezett kápolnáját. A fővárosban nevét viseli a korábbi Köztársaság tér, tiszteletére több magyar városban is szobrot emeltek, életét több film, sőt musical is feldolgozta. Idén május 7-én megkezdődött szüleinek, Emilia Wojtylának és idősebb Karol Wojtylának a boldoggá avatási pere. A centenárium alkalmából magyarul is megjelent a Szent II. János Pál visszaemlékezéseit tartalmazó „Önéletrajz”, és a Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki.

(MTVA Sajtóadatbank)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

„Magyarország ahelyett, hogy terjesztette volna, keményen harcolt az álhírek ellen”

„Magyarország ahelyett, hogy terjesztette volna, keményen harcolt az álhírek ellen”

Bírálta az Euronews állami álhírterjesztéséről szóló véleménycikkét Kovács Zoltán.

Megszűnt a Magyarországról Angliába és Skóciába utazók karanténkötelezettsége

Megszűnt pénteken a Magyarországról és számos más országból Angliába és Skóciába beutazók karanténkötelezettsége.

Varga Judit: folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése

Varga Judit: folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése

Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó rendeletmódosítást. A módosítás – többi között – a SZNT nemzeti régiókról szóló kezdeményezését is érinti – számolt be az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán.

Miközben újból terjed a járvány, a WHO független bizottsággal kezd vizsgálódni

Világszerte 12 081 232 embert fertőzött meg csütörtök estig a SARS-CoV-2 nevű vírus, az általa okozott Covid-19 betegség 550 440 emberéletet követelt, és 6 639 503-an gyógyultak meg a kórból a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint.

Ez történt ma

Ez történt ma

Töketlenkedő Karácsony, nyafogó Cseh Katalin, a líbiai erőszaktevő migráns... De azért van jó hírünk is!

Megközelítette a 37 ezret az igazolt fertőzöttek száma Lengyelországban

Egy nap alatt 262 új koronavírusos fertőzöttet jelentettek Lengyelországban, így az igazolt fertőzöttek száma 36 951-re emelkedett – közölte az egészségügy-minisztérium csütörtökön. A halálos áldozatok száma kilenccel nőtt az elmúlt 24 órában, és elérte az 1551-et.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére