Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Levennék a vörös csillagokat a Kreml kupoláiról, hogy visszakerülhessenek a cári sasok

Vincze Viktor Attila

2017.11.29. 21:28

A Szorók Szorokov nevû orosz ortodox vallási mozgalom kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a Kreml tornyairól lekerüljenek a vörös csillagok, helyükre pedig visszakerülhessenek az 1935-ben eltávolított kétfejû cári sasok. A kezdeményezés - tekintetbe véve az orosz társadalomban végbement, a cári birodalmi múlt megítélésével kapcsolatos változásokat - egyáltalán nem esélytelen.

A mozgalom képviselői úgy vélik, hogy a kommunista vörös csillag eltávolítása Moszkva központi épületegyütteséről történelmi igazságtételt szolgáltatna, és könnyen lehetne a megbékélés jelképe is.

A szervezet szerint már csak azért is indokolt lenne az ötágú csillagok levétele, mert a vörös csillagoknak csak a szovjet idők alatt épült épületek tetején, külsején van létjogosultsága megmaradni. A Kreml tornyain azonban nem, mivel a bolsevikoknak semmi közük sincs a cárok moszkvai palotájának és erődítményének felépítéséhez.

Az ortodox közösség szerint fontos lenne, hogy még az idén, a Nagy Októberi Forradalom centenáriumán sor kerüljön a cserére, mivel ez azt jelképezné, hogy Oroszország leszámolt közelmúltbeli történelmének azzal a dicstelen részével, amely tagadta isten létezését — mindezt ráadásul úgy, hogy ezt a középületeken még hivalkodó módon jelezte is.

A cári sasok visszaállításáért indított ortodox egyházi mozgalom már gyűjti az aláírásokat, amelyekkel reményei szerint ügye mellé állíthatja a politikusokat is.

Ha sikerül a kezdeményezés és valóban lecserélik a Kreml tornyain és közülük is elsősorban a Szpasszkaja tornyon a vörös csillagokat, akkor annak komoly szimbolikus jelentősége van, mivel a Kreml mindig is Oroszország egyik legfőbb központi jelképe volt.

A Szpasszkaja torony pedig Moszkva és a Kreml egyik világszerte legismertebb épülete.

A kétfejű sasok eltávolításáról 1935 augusztusában a Szovjetunió központi hírügynöksége, a TASS a következő közleményt tette közzé:

"A Szovjetunió Népbiztosok Tanácsának Központi Bizottsága úgy döntött, hogy 1935. november 7-ig a Történeti Múzeum épületéről és a Kreml falához tartozó Szpasszkaja, Nyikolszkaja, Borovitszkaja, Trojtszkaja tornyokról is el kell távolítani a sasokat. Ugyanezen időpontban pedig sarlót és kalapácsot tartalmazó ötágú csillagokat kell elhelyezni a Kreml tornyaira".

A Szpasszkaja torony tetején álló első, sarló kalapácsos vörös csillagot 1937-ben egy újabbra kellett cserélni, mert az eredeti darab nem bírta az időjárás viszontagságait. A jelenlegi vörös csillag 3,75 méteres nagyságú.

Az, hogy a vörös csillagok eltávolításának ötlete felmerülhetett, nagyban köszönhető annak a változásnak is, ami az orosz közvéleményben és a politikai közéletben is végbement az utóbbi időben a szovjet korszak történelmi megítélésével kapcsolatban.

Oroszország és az orosz közvélemény nem tagadja meg a szovjet birodalmi múltat (sőt kifejezett nosztalgiával vannak iránta), de ma már elismerik azt is, hogy a totalitárius kommunista diktatúra milyen sok áldozatot szedett, és mennyi szenvedést okozott mindenkinek.

Ennek jegyében avatta fel például idén Vlagyimir Putyin orosz elnök a sztálini diktatúra áldozatainak oroszországi emlékhelyét.

A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotó fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, vastagsága 3,5-6,5 m. A falakat és bástyákat 1485-1495 között emelték a III. Iván által behívott olasz mesterek irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17. században ezeket sátortetőkkel látták el, és további két bástyatornyot is építettek (a Carszkaja-tornyot és a híd előtti Kutafja-tornyot). Méret és forma tekintetében kiemelkedőek a kör alakú saroktornyok és a kapuk – korábban felvonóhidakkal is ellátott – külső lőállásokkal kiegészített tornyai: a Vörös térre nyíló Szpasszkaja- és Nyikolszkaja-torony, mindkettő Pietro Antonio Solari alkotása (1491). A Kreml épületegyüttesének központja, a Katedrális tér (Szobornaja tér) három székesegyházáról kapta nevét, és a 15. század végén alakult ki. A tér és sokáig a város legmagasabb, 81 méteres építménye volt a Nagy Iván-harangtorony (Ivan Velikij-harangtorony). Az eredeti, szintén 1505-1508 között emelt torony Bon Frjazin mester munkája. A felső, kerek dobbal utólag, 1600-ban egészítették ki. A háromszintes, nyolcszögű épület a város védelmi rendszerének is része volt, a Kreml legfőbb őrtornyaként szolgált. A 16. század közepén egy másik harangtornyot is építettek mellé, Petrok Malij építőmester irányításával.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történész professzor. A vendégek az évzáró adás során értékelték az elmúlt év legfontosabb eseményeit belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, valamint ezek következményeit is. Előbbi kapcsán megállapították, hogy a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme következtében már okkal beszélhetünk Orbán-korszakról, amire a külföldről finanszírozott, és ezáltal morális deficittel küzdő ellenzék nem jelent kihívást, csupán a külső tényezők képesek erre. A külpolitikai folyamatok kapcsán pedig úgy vélekedtek, hogy az orosz–ukrán háborúban egy fenntarthatatlan helyzetbe kormányozta magát Brüsszel, ami egész Európára negatív hatással van.

A Nyugat kezd kifogyni a tüzérségi lőszerekből

„A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében” – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

Életben az embargó és az árplafon, Moszkva válaszolni akar

Életben az embargó és az árplafon, Moszkva válaszolni akar

Németországban pedig újabb migrációs válság elé nézhet.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére