A modern Izrael fővárosáról nevezik el a budai Duna-part egyik utcáját, ezzel a főváros csatlakozott azokhoz a világvárosokhoz, amelyek köztéri elnevezéssel tisztelegnek a keresztény-zsidó kultúrában kiemelkedő szerepet betöltő ősi település előtt.

A monoteista vallásokban Jeruzsálem mindig is központi helyet foglalt el, de nekünk, magyaroknak is ezeréves kötődésünk van a városhoz: Szent István király menedékházat alapított Jeruzsálemben, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig az óvárosi Via Dolorosa mentén vendégházat tartott fenn, ahol ma is ott díszeleg a magyar címer.

Ennél is érdekesebb, hogy a II. András magyar király által vezetett keresztes hadjárat óta minden magyar király – ha névlegesen is – büszkén viselte a „Jeruzsálem királya” címet. Valós jeruzsálemi magyar jelenlétről tanúskodik, hogy a városfalon túli, egyik első lakónegyedet épp magyar ortodox zsidók alapították, és ma is magyar negyedként emlegetik. Legalább ennyire büszkék lehetünk arra, hogy 28 éven át a magyarországi születésű Teddy Kollek volt a város polgármestere – idézi a múltat a Mazsihisz közleménye.

Mindezekre hivatkozva kezdeményezte Joszi Amrani, Izrael budapesti nagykövete és Heisler András, a Mazsihisz elnöke, hogy a kitűnő magyar-izraeli kapcsolatokra való tekintettel Jeruzsálem nevét viselje egy budapesti köztér is.

Az ötletet felkarolta Tarlós István is, aki Heisler András személyes kérésére jelölte ki azt az I. kerületi parkot, amelyet a Fővárosi Közgyűlés mai döntése értelmében mostantól Jeruzsálem néven jelölnek majd a térképek.

A Jeruzsálem-telep Budapest XI. kerületének egy, már megszűnt városrésze volt a XX. század első felében, Kelenföld városrészben, annak délkeleti részén.

A Jeruzsálem-telepet 1922-ben, az első világháború utáni években felmerült nagy budapesti lakásínség enyhítésére hozták létre szükséglakásokból álló, ideiglenes lakótelepként, több hasonló, válságlakásokból kialakult „nyomortelep” létesítésével nagyjából egy időben.