Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az első szög Európa koporsójában: 105 éve tört ki a Nagy Háború

Horváth Tamás

2019.07.28. 11:00

Napra pontosan 105 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter szerb király elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát, s alapjaiban határozta meg a világ XX. századi sorsát.

Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlenül Szerbiát vonja felelősségre. A balkáni hódító tervek pedig arra késztették a császár, Ferenc József környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján.

A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak. A hadüzenet nyilvánvalóan magában hordozta egy általános háború kockázatát, mivel Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, II. Miklós cár birodalma mellett pedig ott állt az antant, tehát Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mindennek dacára a német császár, II. Vilmos és vezérkari főnöke, Helmuth von Moltke is támogatta a hadüzenetet, mivel Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és a tendenciák azt mutatták, a hármas szövetség (Németország, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia) hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A július első felében tartott tanácskozások során Moltke és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével meggyőzték az idős uralkodót a győzelem lehetőségéről.

A két fővezér terve egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna; a Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a lassúnak vélt orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara a korábbi háborúk nyomán gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt, ennek fényében kell értelmezni tehát azt az elhamarkodott 1914. júliusi ígéretet is, miszerint a német és osztrák katonák a falevelek lehullásakor már ismét otthon lesznek.

Katonák állnak körül egy harminc és feles mozsárágyút a galíciai fronton az első világháború idején, 1915-ben | Fotó: MTI

A Magyarországot képviselő Tisza István volt talán az egyetlen befolyásos politikus, aki ellenezte a hadüzenetet, mivel tisztában volt azzal, hogy hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat: egy esetleges vereség minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot, a győzelem, és ezzel a Monarchia területi növekedése pedig csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását, illetve, hogy rábírja a császárt egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai.

A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel, a császár ugyanis július 23-án ultimátumot küldött Belgrádba, melyben azt követelte I. Pétertől, hogy 48 órán belül járuljon hozzá a merénylet felelőseinek felkutatásához, szüntessen be minden propagandát a Monarchia ellen, és oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Amellett, hogy a szerb hadsereg és államapparátus valóban összefonódott a Fekete Kézzel és más szervezetekkel, ezek a követelések önmagukban is teljesíthetetlenek voltak, hiszen követeléseivel Ausztria-Magyarország mélyen sértette Szerbia szuverenitását. Ezzel Ferenc József és az ultimátumot átadó, Giesl von Gieslingen belgrádi nagykövet is tisztában volt, de a cél ekkor már nem a vizsgálat, hanem a háború kiprovokálása volt.

Miután Oroszországgal a háttérben Péter király elég erősnek érezte magát, visszautasította Bécs követeléseit, ezért pár nap tétovázás után Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet. A háború örvénye aztán a várakozások szerint továbbterjedt Európában: miután Németország eredménytelen ultimátumot küldött a határai mentén mozgósító Franciaország és Oroszország számára, augusztus első napjaiban már négyre emelkedett a hadviselő felek száma. Ötödikként Nagy-Britannia lépett be a küzdelembe, miután Helmuth von Moltke a semleges Belgium területén mozgósított Franciaország ellen, az év során pedig csatlakozott a harcoló felekhez még Törökország, illetve Japán is.

Az antant és a központi hatalmak több évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és a résztvevők folyamatos csatlakozása mellett egy négyéves háborút eredményezett. Az 1914. július 28-i hadüzenet egy világméretű háborúhoz vezetett, mely 15 millió ember életét követelte, és teljesen átrajzolta a bolygó politikai arculatát. Az első világháború – vagy ahogyan akkoriban nevezték, a Nagy Háború – az első szög volt Európa koporsójában, amely a testvérnépek marakodása következtében elveszítette vezető szerepét a világpolitikában, helyét az USA vette át.

(Rubicon nyomán)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Így tisztelegtek honfitársaink a 301-es parcellánál

Így tisztelegtek honfitársaink a 301-es parcellánál

Szerdán 1956 hőseire emlékeztek koszorúkkal, virágokkal, gyertyagyújtással és főhajtással a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál. A megemlékezők között voltak az '56-os hősök leszármazottjai is.

Fáklyás felvonulással és koszorúzással emlékeztek a forradalomra Újbudán

Budapest XI. kerületében is az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeztek a hagyománnyá vált fáklyás felvonuláson.

Forradalmi mobilapplikáció készült, felér egy időutazással

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek helyszíneit járhatjuk be a közelmúltban elkészült mobilalkalmazás segítségével.

Világszerte megemlékeznek a magyarok 1956 eseményeiről

Világszerte megemlékeznek a magyarok 1956 eseményeiről

A világ minden pontján megemlékeznek a magyar közösségek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről. A korábbi évekhez hasonlóan, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által működtetett Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai idén is aktívan részt vesznek a megemlékezések szervezésében, lebonyolításában szerte a világon. Több helyszínen már az elmúlt napokban megkezdődtek az ünnepségek.

„1956 az internacionalista baloldal diktatúrája elleni lázadás volt”

1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen – közölte a Fidesz szerdán az MTI-vel.

’56

’56

Október 23-án minden évben kezembe veszek egy naplót, fekete borítójú, sárgás lapokkal teli, ceruzával írt aprócska zsebnaptár. Amennyire kicsi, annyira nagy a jelentősége a családom és az én életemben. A kézzel írt betűk a dédapám szavai. Romantikus alkat volt, papírra vetette élete legnehezebb hónapjait, amikor 1956-ban a kommunisták miatt el kellett hagynia a hazáját.

39 holttestet találtak egy kamionban Angliában

39 holttestet találtak egy kamionban Angliában

Harminckilenc holttestet találtak egy bolgár kamionban a délkelet-angliai Essex megyében – közölte szerdán a helyi rendőrség.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére