Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az első szög Európa koporsójában: 105 éve tört ki a Nagy Háború

Horváth Tamás

2019.07.28. 11:00

Napra pontosan 105 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter szerb király elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát, s alapjaiban határozta meg a világ XX. századi sorsát.

Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlenül Szerbiát vonja felelősségre. A balkáni hódító tervek pedig arra késztették a császár, Ferenc József környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján.

A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak. A hadüzenet nyilvánvalóan magában hordozta egy általános háború kockázatát, mivel Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, II. Miklós cár birodalma mellett pedig ott állt az antant, tehát Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mindennek dacára a német császár, II. Vilmos és vezérkari főnöke, Helmuth von Moltke is támogatta a hadüzenetet, mivel Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és a tendenciák azt mutatták, a hármas szövetség (Németország, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia) hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A július első felében tartott tanácskozások során Moltke és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével meggyőzték az idős uralkodót a győzelem lehetőségéről.

A két fővezér terve egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna; a Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a lassúnak vélt orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara a korábbi háborúk nyomán gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt, ennek fényében kell értelmezni tehát azt az elhamarkodott 1914. júliusi ígéretet is, miszerint a német és osztrák katonák a falevelek lehullásakor már ismét otthon lesznek.

Katonák állnak körül egy harminc és feles mozsárágyút a galíciai fronton az első világháború idején, 1915-ben | Fotó: MTI

A Magyarországot képviselő Tisza István volt talán az egyetlen befolyásos politikus, aki ellenezte a hadüzenetet, mivel tisztában volt azzal, hogy hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat: egy esetleges vereség minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot, a győzelem, és ezzel a Monarchia területi növekedése pedig csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását, illetve, hogy rábírja a császárt egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai.

A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel, a császár ugyanis július 23-án ultimátumot küldött Belgrádba, melyben azt követelte I. Pétertől, hogy 48 órán belül járuljon hozzá a merénylet felelőseinek felkutatásához, szüntessen be minden propagandát a Monarchia ellen, és oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Amellett, hogy a szerb hadsereg és államapparátus valóban összefonódott a Fekete Kézzel és más szervezetekkel, ezek a követelések önmagukban is teljesíthetetlenek voltak, hiszen követeléseivel Ausztria-Magyarország mélyen sértette Szerbia szuverenitását. Ezzel Ferenc József és az ultimátumot átadó, Giesl von Gieslingen belgrádi nagykövet is tisztában volt, de a cél ekkor már nem a vizsgálat, hanem a háború kiprovokálása volt.

Miután Oroszországgal a háttérben Péter király elég erősnek érezte magát, visszautasította Bécs követeléseit, ezért pár nap tétovázás után Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet. A háború örvénye aztán a várakozások szerint továbbterjedt Európában: miután Németország eredménytelen ultimátumot küldött a határai mentén mozgósító Franciaország és Oroszország számára, augusztus első napjaiban már négyre emelkedett a hadviselő felek száma. Ötödikként Nagy-Britannia lépett be a küzdelembe, miután Helmuth von Moltke a semleges Belgium területén mozgósított Franciaország ellen, az év során pedig csatlakozott a harcoló felekhez még Törökország, illetve Japán is.

Az antant és a központi hatalmak több évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és a résztvevők folyamatos csatlakozása mellett egy négyéves háborút eredményezett. Az 1914. július 28-i hadüzenet egy világméretű háborúhoz vezetett, mely 15 millió ember életét követelte, és teljesen átrajzolta a bolygó politikai arculatát. Az első világháború – vagy ahogyan akkoriban nevezték, a Nagy Háború – az első szög volt Európa koporsójában, amely a testvérnépek marakodása következtében elveszítette vezető szerepét a világpolitikában, helyét az USA vette át.

(Rubicon nyomán)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
DK-s tempó: a rózsadombi Varju 1,1 milliárdot venne el újpesti választókerületétől

DK-s tempó: a rózsadombi Varju 1,1 milliárdot venne el újpesti választókerületétől

Vajon boldog lenne-e bármelyik újpesti polgár, ha megtudná, hogy az általa megválasztott országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Varju László nem szavazott meg a városrész számára 1,1 milliárd forintot?

Kitüntették a bajba jutott magyarok hazahozatalában résztvevőket

Minden magyar embert biztonságban kell tudnunk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, azon a kitüntetési ceremónián, ahol azokat ismerték el, akik az elmúlt hónapokban részt vettek a bajba került magyarok hazahozatalában.

Ha ezt Ferenc József látná

Ha ezt Ferenc József látná

Rendkívül jó ütemben halad az osztrák integrációs program. Bécsben kurd és török bevándorlók verik össze egymást.

Ideológiai emberkísérleteket támogat Karácsony varsói haverja

Ideológiai emberkísérleteket támogat Karácsony varsói haverja

Sokkoló hír rázta meg a varsói lakosságot, ugyanis kiderült, hogy az LMBT-mozgalmat támogató NGO-k drogokat próbáltattak ki a lakosokkal a felvonulásaik alkalmával. A legmegdöbbentőbb fordulat mégis az, hogy az ideológiai projektet a Rafal Trzaskowski vezette varsói városháza is támogatta.

Sikeres a betegeken tesztelt magyar lélegeztetőgép

Sikeres a betegeken tesztelt magyar lélegeztetőgép

A betegek kezelésében is sikeresnek bizonyult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósított, szabadalmaztatás alatt álló lélegeztetőgép.

Alapjogokért Központ: kíméletlenül büntetendő a pedofília

Alapjogokért Központ: kíméletlenül büntetendő a pedofília

Az Alapjogokért Központ tegnap bemutatta a balliberális Révész Sándor újságíró 2014-es, „A pedofil is ember” (sic!) c. cikkét, melyben a rajzolt pedofil tartalmakat mentegette. Most újabb gyöngyszem került elő.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére