Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az első szög Európa koporsójában: 105 éve tört ki a Nagy Háború

Horváth Tamás

2019.07.28. 11:00

Napra pontosan 105 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter szerb király elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát, s alapjaiban határozta meg a világ XX. századi sorsát.

Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlenül Szerbiát vonja felelősségre. A balkáni hódító tervek pedig arra késztették a császár, Ferenc József környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján.

A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak. A hadüzenet nyilvánvalóan magában hordozta egy általános háború kockázatát, mivel Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, II. Miklós cár birodalma mellett pedig ott állt az antant, tehát Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mindennek dacára a német császár, II. Vilmos és vezérkari főnöke, Helmuth von Moltke is támogatta a hadüzenetet, mivel Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és a tendenciák azt mutatták, a hármas szövetség (Németország, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia) hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A július első felében tartott tanácskozások során Moltke és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével meggyőzték az idős uralkodót a győzelem lehetőségéről.

A két fővezér terve egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna; a Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a lassúnak vélt orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara a korábbi háborúk nyomán gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt, ennek fényében kell értelmezni tehát azt az elhamarkodott 1914. júliusi ígéretet is, miszerint a német és osztrák katonák a falevelek lehullásakor már ismét otthon lesznek.

Katonák állnak körül egy harminc és feles mozsárágyút a galíciai fronton az első világháború idején, 1915-ben | Fotó: MTI

A Magyarországot képviselő Tisza István volt talán az egyetlen befolyásos politikus, aki ellenezte a hadüzenetet, mivel tisztában volt azzal, hogy hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat: egy esetleges vereség minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot, a győzelem, és ezzel a Monarchia területi növekedése pedig csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását, illetve, hogy rábírja a császárt egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai.

A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel, a császár ugyanis július 23-án ultimátumot küldött Belgrádba, melyben azt követelte I. Pétertől, hogy 48 órán belül járuljon hozzá a merénylet felelőseinek felkutatásához, szüntessen be minden propagandát a Monarchia ellen, és oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Amellett, hogy a szerb hadsereg és államapparátus valóban összefonódott a Fekete Kézzel és más szervezetekkel, ezek a követelések önmagukban is teljesíthetetlenek voltak, hiszen követeléseivel Ausztria-Magyarország mélyen sértette Szerbia szuverenitását. Ezzel Ferenc József és az ultimátumot átadó, Giesl von Gieslingen belgrádi nagykövet is tisztában volt, de a cél ekkor már nem a vizsgálat, hanem a háború kiprovokálása volt.

Miután Oroszországgal a háttérben Péter király elég erősnek érezte magát, visszautasította Bécs követeléseit, ezért pár nap tétovázás után Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet. A háború örvénye aztán a várakozások szerint továbbterjedt Európában: miután Németország eredménytelen ultimátumot küldött a határai mentén mozgósító Franciaország és Oroszország számára, augusztus első napjaiban már négyre emelkedett a hadviselő felek száma. Ötödikként Nagy-Britannia lépett be a küzdelembe, miután Helmuth von Moltke a semleges Belgium területén mozgósított Franciaország ellen, az év során pedig csatlakozott a harcoló felekhez még Törökország, illetve Japán is.

Az antant és a központi hatalmak több évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és a résztvevők folyamatos csatlakozása mellett egy négyéves háborút eredményezett. Az 1914. július 28-i hadüzenet egy világméretű háborúhoz vezetett, mely 15 millió ember életét követelte, és teljesen átrajzolta a bolygó politikai arculatát. Az első világháború – vagy ahogyan akkoriban nevezték, a Nagy Háború – az első szög volt Európa koporsójában, amely a testvérnépek marakodása következtében elveszítette vezető szerepét a világpolitikában, helyét az USA vette át.

(Rubicon nyomán)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Több mint 300 migránst tartóztattak fel a török hatóságok az Égei-tengeren

Szombat este és vasárnap reggel között összesen 330, Görögországba tartó illegális bevándorlót tartóztatott fel a török parti őrség az Égei-tengeren – jelentette vasárnap az Anadolu török állami hírügynökség.

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Magyarország születésnapját idén négynapos hosszú hétvégével ünnepelhetjük meg, ami jó lehetőség arra, hogy felfedezzük kicsiny országunk csodáit. A Szent István királyunkhoz kötődő népszerű úti célok közé tartozik Székesfehérvár és Pannonhalma, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol számos izgalmas látnivaló várja az ideérkezőket.

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

A balliberális spanyol kormány vasárnap bejelentette, engedélyt ad az Open Arms nevű spanyol civil hajónak, hogy kikössön a partjainál. A hajót működtető segélyszervezet viszont közölte: nem tudják elfogadni az ajánlatot, mert tekintettel a „szélsőséges humanitárius vészhelyzetre”, a fedélzeten tartózkodóknak azonnal partra kellene szállni.

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Magyarország Tortája, Szent István-napi kenyér, valamint számtalan gasztronómiai különlegesség tárháza jelenik meg az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek kísérőrendezvényeként a Magyar Ízek Utcájában.

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptember 12-től vetítik a magyar mozik Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről szóló, több nemzetközi fesztiválon díjazott magyar életrajzi filmet, CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében.

Esküvőn robbantott az Iszlám Állam, rengeteg a halott

Hatvanhárom halálos áldozata és több mint száznyolcvan sebesültje van annak az öngyilkos merényletnek, amelyet vasárnapra virradóra követtek el Kabulban egy síita muszlim esküvőn – közölték afgán hatósági források. A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Az erőszakos bűncselekmények számának növekedése egyre több svédet késztet arra, hogy gáz- vagy paprikasprayt vásároljon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére