Adj a tótnak szállást, kiver a házadból
Pörge Béla
2018.12.13. 16:00
Sajnos a régi magyar szólás még most is aktuális, különösen a Csallóközben.
Berényi József, Nagyszombat megye MKP-s alelnöke fontos és egyben aggasztó statisztikai adatokra hívta fel a figyelmet. Az adatok a megye különböző járásaira bontva mutatja be, hogy hova mennyien költöztek be új lakók, és honnan mennyien költöztek el.
Figyelemre méltó adat, hogy a megye két magyar járásába, a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásba költözik be a legtöbb ember. Az adatok alapján jellemzően szlovákok települnek be északról.
Nagyszombat megye mellett Pozsony környékén is jellemző a belső migráció, azaz egyre több szlovák költözik magyar falvakba, felborítva ezzel az etnikai viszonyokat. Pozsony térségében ráadásul ez még magyarországi és ausztriai falvakat is érintő folyamat, Rajkán vagy éppen Dunakilitiben lassan több a szlovák, mint a magyar. Rajkára, vagy az Ausztriában található Köpcsénybe például már nyolc éve közlekedtet buszjáratokat a DPB, azaz a pozsonyi BKV.
A Körkép cikke rámutat, hogy a szlovákok beköltözése a magyar falvakba milyen problémákat jelent. Az a legkevesebb, hogy az etnikai viszonyok megváltozásával már nem lesz színmagyar a Csallóköz. Ennek sokkal kézzelfoghatóbb következményei vannak.
A betelepült szlovákok azonnal szlovák iskolát követelnek gyermekeiknek, ha pedig előbb-utóbb bekerült egy szlovák az adott település közgyűlésébe, akkor miatta szlovákul kell majd folytatni a közgyűléseket, melyek addig természetesen magyar nyelven zajlottak.
A Körkép szerint összehangolt akció zajlik a Csallóköz nyugati részén. A portál rámutat a szlovák betelepülők és politikusaik együttműködésére.
Nagyszarván két gyermek miatt akartak szlovák óvodát és iskolát indítani betelepülő szlovákok. Az ügy csúcspontján a falu két szlovák kisiskolása miatt egyenesen Peter Pellegrini kormányfő látogatott személyesen a helyszínre, ezt követően a közoktatási törvényt is megváltoztatták, hogy jöhessenek a szlovák kisiskolák a magyar tömbterületekre. Ez papíron a magyaroknak is lehetőség lehetne, de a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja.
A pozsonyi gyorsforgalmi út épülése, és a magyar falvakban még mindig tapasztalható alacsonyabb ingatlanárak miatt egyre több és több (főleg fővárosi) szlovák költözik be magyar falvakba a Csallóközben. A magyar tömb így egyre inkább oldódik, a szlovákok egyre több jogot követelnek maguknak, ez végső soron az asszimiláció felgyorsulásához vezet.
Ha ez így megy tovább, eltűnhetnek a magyarok a Felvidékről
Száz éve alakult meg Csehszlovákia, száz esztendeje beszélhetünk a Felvidék magyarságának jogfosztásáról és népességfogyásáról. A "születésnap" és a közelgő szlovákiai helyhatósági választások kapcsán érdemes egy fontos problémáról beszélni! November 10-én önkormányzati választásokat tartanak a Felvidéken. Egyre jellemzőbb az a helyzet, hogy színmagyar területeken, főleg Pozsony közelében, a Csallóköz nyugati részén szlovák nemzetiségű jelöltek indulnak el a különböző tisztségekért.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
