Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékezünk a mai napon

Horváth Tamás

2019.08.23. 12:38

Augusztus 23-a a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, ugyanis 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás nyomán meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal. A kiegyezés a Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanását már eldöntő német Führernek, Adolf Hitlernek is kapóra jött, aki így akadálytalanul vihette végbe a támadást.

Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe is lépett. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.

A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, s a háború kitörése után ennek alapján zajlott le a területi osztozkodás. A titkos kiegészítő jegyzőkönyv meglétét – amelynek szövegét Nyugaton már 1946-ban közzétették – a Szovjetunió egészen a gorbacsovi peresztrojkáig tagadta. Mindez csak elodázta az összecsapást: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop-paktum hatályát vesztette.

A német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek különböző formában, az elnyomás eltérő módozataival egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

Katonai díszőr a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékműnél 2019. augusztus 22-én | Fotó: MTI

2008 júniusában az Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel Prágában megrendezett nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő így fogalmazott:

Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre.

A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament magyar, észt, brit, német és lett képviselői azt javasolták, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

Az EP 2009 áprilisában fogadott el erről állásfoglalást. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A dokumentum emlékeztetett a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjára, és felkérte a tagállamokat, vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. A platform októberi, prágai alakuló ülésén született megállapodást 13 ország 19 intézete írta alá, Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.

(MTI)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Új javaslatot sürget a migránsok elosztására Manfred Weber

Új javaslatot sürget a migránsok elosztására Manfred Weber

Új javaslatot sürgetett a menedékkérő migránsok európai uniós tagországok közötti elosztására Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Giorgia Meloni kioktatta a bevándorláspárti olasz külügyminisztert

Giorgia Meloni kioktatta a bevándorláspárti olasz külügyminisztert

Az olasz külügyminiszter egy olyan országot támad, amely jobban végzi munkáját, mint a Conte-kormány – üzente az FdI vezetője Luigi Di Maionak.

Szijjártó: ismét le akarják nyomni az európai országok torkán a kötelező kvótát

Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Áder János is részt vesz az ENSZ klímacsúcsán

Áder János köztársasági elnök szeptember 22-26. között az Egyesült Államokba látogat, ahol részt vesz és beszédet mond az ENSZ klímacsúcsán és közgyűlésén.

A vizek városában jártunk

A vizek városában jártunk

Folyatódik Lokálpatrióta cikksorozatunk, amelyben ezúttal a Komárom-Esztergom megyei Tatára, azaz a vizek városába látogattunk, és összegyűjtöttünk nyolc helyet, ahova érdemes ellátogatni.

Németh Zsolt: mindenkit érdekeltté kell tennünk Erdély sikerében

Németh Zsolt szerint a globalista árral szemben haladva Erdélynek egy új transzilvanizmusra van szüksége, amelynek lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel.

„Avanti Ragazzi di Buda” – énekelték vastaps közepette Orbán Viktornak az olaszok

„Avanti Ragazzi di Buda” – énekelték vastaps közepette Orbán Viktornak az olaszok

A magyar miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján vett részt Rómában, ahol felcsendült az '56-os szabadságharcosok tiszteletére írt olasz dal is.

A svéd Zöldek legfontosabb küldetésüknek érzik, hogy ingyen lakáshoz juttassák a migránsokat

A svéd Zöldek legfontosabb küldetésüknek érzik, hogy ingyen lakáshoz juttassák a migránsokat

Jelenleg 2700 (!) migránst veszélyeztet a hajléktalanság Svédországban, mivel lejárnak a menekülteknek járó ideiglenes apartmanjaik.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére