Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékezünk a mai napon

Horváth Tamás

2019.08.23. 12:38

Augusztus 23-a a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, ugyanis 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás nyomán meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal. A kiegyezés a Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanását már eldöntő német Führernek, Adolf Hitlernek is kapóra jött, aki így akadálytalanul vihette végbe a támadást.

Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe is lépett. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.

A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, s a háború kitörése után ennek alapján zajlott le a területi osztozkodás. A titkos kiegészítő jegyzőkönyv meglétét – amelynek szövegét Nyugaton már 1946-ban közzétették – a Szovjetunió egészen a gorbacsovi peresztrojkáig tagadta. Mindez csak elodázta az összecsapást: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop-paktum hatályát vesztette.

A német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek különböző formában, az elnyomás eltérő módozataival egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

Katonai díszőr a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékműnél 2019. augusztus 22-én | Fotó: MTI

2008 júniusában az Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel Prágában megrendezett nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő így fogalmazott:

Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre.

A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament magyar, észt, brit, német és lett képviselői azt javasolták, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

Az EP 2009 áprilisában fogadott el erről állásfoglalást. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A dokumentum emlékeztetett a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjára, és felkérte a tagállamokat, vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. A platform októberi, prágai alakuló ülésén született megállapodást 13 ország 19 intézete írta alá, Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.

(MTI)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Micsoda nap volt: Tovább terjedt a koronavírus, leállították a börtönbizniszt, Szávay kilépett a Jobbikból

Micsoda nap volt: Tovább terjedt a koronavírus, leállították a börtönbizniszt, Szávay kilépett a Jobbikból

A mai nap is mozgalmas volt: tovább terjedt a koronavírus Európában, sőt egy magyar kamionsofőr karanténba került Budapesten. A Országgyűlés pedig leállította a börtönbizniszt, ami vélhetően Magyar Györgyöt kellemetlenül érinti. Továbbá újabb politikus lépett ki a Jobbikból.

Újabb politikus hagyta ott a Jobbikot

Újabb politikus hagyta ott a Jobbikot

Kilépett a Jobbikból Szávay István, a párt volt országgyűlési képviselője.

Keményen kiosztották Karácsony Gergely új barátját

Keményen kiosztották Karácsony Gergely új barátját

London muszlim polgármestere inkább a környezetvédelemre költ a rendőrség helyett.

Mégis mi lófüttyöt csinál a magyar az ellenzék munkaidőben?!

Mégis mi lófüttyöt csinál a magyar az ellenzék munkaidőben?!

Megint nem szavaztak az ellenzékiek egy olyan törvényjavaslat ügyében, amely megakadályozta, hogy az adófizetők milliárdjai elítélt bűnözők zsebeibe vándoroljanak. Ugyanígy nem vagy nemmel szavaztak, amikor migránstömegeket kellett távol tartani a határainktól. De mégis mit csinálnak több százezres fizetésért? Vonulgatnak? Tüntetgetnek? Tévézni mennek? Nem erős ez egy kicsit?! Hé, károgók, nem kéne megdolgozni a pénzetekért?!

Koronavírus gyanújával karanténba került egy kamionsofőr Budapesten

Koronavírus gyanújával karanténba került egy kamionsofőr Budapesten

Újabb magyar kerül kórházi karanténba Budapesten koronavírus esetleges gyanúja miatt kedden.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére