Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

135 éve született Pethő Sándor, a Magyar Nemzet alapítója

888.hu

2020.03.01. 08:45

A kiváló újságíró napra pontosan 135 évvel ezelőtt, 1885. március 1-jén látta meg a napvilágot.

Pethő Sándor 1885. március 1-jén, a Rábaközben található Pásztoriban jött a világra. Pályája kezdetén a történettudomány iránt érdeklődött, ezért felsőfokú tanulmányait Kolozsváron – Márki Sándor tanítványaként – kezdte meg, majd Nápolyban, Rómában és Halléban járt egyetemre; 1907-ben megjelentetett disszertációját a Német–római Birodalom bukásának okairól és körülményeiről írta. Pethő a diploma megszerzése után – 1909-től – Budapesten vállalt történelem-földrajz szakos tanári állást, az oktatás mellett azonban szerteágazó irodalmi tevékenységet fejtett ki. Az 1910-es évek elején a Budapesti Hírlap munkatársa lett, emellett pedig a következő esztendőkben számos publikációt és tanulmányt közölt – többek között – a Pesti Naplóban, az Alkotmányban, az Új Nemzedékben, a Nyugatban és a Századok folyóiratban.

Pethő Sándor munkájának eredményeként születtek meg a készülő Révai Lexikon modern magyar történelmi tárgyú szócikkei, de a látszólag kimeríthetetlen energiával rendelkező tanár az évtized során nagyobb lélegzetvételű műveket is kiadott az éppen zajló első világháború hadi eseményeiről, az 1848–49-es szabadságharcról, valamint a dualista éra legjelentősebb politikusairól. Különös figyelmet keltett Görgei Artúrral foglalkozó írásaival, akit – annak ellenére, hogy Klapka György 1884-es memorandumában rehabilitálta a világosi fegyverletételt végrehajtó hadvezért – a közvélemény jelentős része még a Monarchia összeomlása előtti években is árulónak bélyegzett. Pethő – aki 1913-ban felkereste otthonában az idős honvédtábornokot – a látogatásról írt művében és A szabadságharc eszméi (1916) című munkájában felmentette Görgeit a társadalom – valóban igaztalan – ítélete alól, és igyekezett feloldani azt a történelmi tudatba is beágyazódott konfliktust, amely a bukás előtt diktátori hatalommal felruházott hadvezér és az emigrációba vonuló Kossuth Lajos között fennállt.

Mint ismeretes, Görgei Artúrt először éppen a korábbi kormányzó-elnök illette az árulás vádjával – 1849 szeptemberében kelt – vidini levelében, a tanár-publicista azonban történetíróként arra törekedett, hogy a szabadságharc két nagy hősét „kibékítse” egymással; ennek érdekében 1930-ban önálló monográfiát is megjelentetett a hadvezérről. Görgei történelmi ábrázolása igazolja Szekfű Gyula méltató szavait, aki Pethő Sándor tudományos munkásságát úgy jellemezte, hogy a kisebb problémák boncolgatása és az aprólékos adatgyűjtés helyett a korszakokat mozgató nagy eszmék hatását és a kiemelkedő személyiségek jellemét igyekezett feltárni és megmutatni a nagyközönség számára. Ez a stílus és szemléletmód Pethő politikai tárgyú publicisztikáinak népszerűségéhez is hozzájárult.

A legitimisták táborában

Pethő Sándor a történelmi Magyarország összeomlását követően az ifj. Andrássy Gyula körül szerveződő legitimista táborban kezdett politizálni. Az 1920-as években elhagyta a tanári katedrát a sajtó kedvéért, és a – Monarchia utolsó közös külügyminisztere által alapított – Magyarság főmunkatársa lett. „Magyar glóbuszról” címen közölt nagyívű vezércikkeiben – az általa különösen tisztelt Andrássyhoz hasonlóan – „örök ellenzéki” álláspontot foglalt el: sorozatosan bírálta a Bethlen-kormány által végrehajtott politikai konszolidáció visszásságait – például a nyílt szavazás visszaállítását, illetve az azzal együtt járó választási manipulációkat –, és rendre kritizálta a Szekfű által később neobarokk jelzővel illetett társadalom szerkezetének megmerevedését, valamint a szociálpolitika hiányosságait. Történetírói munkásságát ugyanakkor a Horthy-korszakban sem adta fel. Világostól Trianonig (1925) című művében – Szekfű Gyulához hasonlóan – elhibázottnak értékelte a dualizmus belpolitikáját, és az 1930-as évek elején – Asztalos Miklóssal közösen – összefoglaló monográfiát készített a magyar történelemről.

Pethő Sándor politikai világnézetében a legitimizmus, a Habsburg uralkodóház iránti töretlen ragaszkodás egyszerre tekinthető konzervatív és reformpárti ideológiának. A publicista elítélte, és – a magyar néplélekkel szerinte összeegyeztethetetlen – idegen eszmék káros hatásával magyarázta az őszirózsás forradalmat és a tanácsköztársaság eseményeit, ugyanakkor a Habsburg-dinasztia restaurációját – a külpolitikai ambíciók, a közép-európai államalakulat helyreállításának reménye mellett – azért sürgette, hogy a koronás államfő tekintélyének segítségével egy demokratikusabb, polgárai jólétét előtérbe helyező Magyarország születhessen meg. Mindazonáltal a legitimista tábor súlya a bethleni érában évről évre csökkent: Apponyi Albert és Andrássy 1922 után kiszorultak a belpolitikai küzdelmek első vonalából. A Habsburg-ház támogatóinak egyre marginálisabb szerepét jól mutatja, hogy Pethő A magyar Capitoliumon (1932) című művében sok tekintetben már annak bizonygatására kényszerült, hogy a legitimizmus képviselete többet jelent az unatkozó arisztokraták „politikai sportjánál.”

Pethő Sándor

Küzdelem a német befolyás ellen

Pethő Sándor publicisztikáinak éle az 1930-as években már a radikalizálódó kormánypárt, a térségben – Hitler hatalomra jutása (1933) után – fokozódó német térnyerés és a megerősödő nyilasok ellen irányult; utóbbi tábort az újságíró – a bolsevik ideológiából táplálkozó tanácsköztársasághoz hasonlóan – az idegen eszmék és forradalmiság képviselőinek tekintette. Bár az 1932-ben kormányt alakító Gömbös Gyula számos olyan szociálpolitikai ígéretet tett, melyeket Pethő fontosnak tekintett, mi több, a miniszterelnök főszerkesztői állást is kínált számára, az „örök ellenzéki” publicista a Magyarság munkatársa maradt – az 1934-ben induló Új Magyarság így Milotay István vezetésével kezdte meg működését –, és a növekvő hatalmi nyomás ellenére változatlanul legitimista értékrendjét képviselte. Élesen kritizálta – saját szavai szerint – a „reform-hebehurgyaságot”, azt a gömbösi stratégiát, mely a szociális eszmék felkarolását a hatalom koncentrációjával – Pethő véleménye szerint diktatórikus, az ezeréves alkotmánnyal szembemenő törekvésekkel – párosította.

Az évtized végének megváltozott politikai légkörét jól érzékelteti, hogy amikor Pethő Sándor 1938-ban távozni kényszerült a Magyarságtól, – Chorin Ferenc és Kornfeld Móric anyagi támogatása mellett – Bethlen István segítségével alapított új lapot. Az 1938. augusztus 25-étől megjelenő Magyar Nemzet irányvonala teljes mértékben illeszkedett főszerkesztőjének világnézetéhez, aki az újabb világégés előtti utolsó esztendőkben a fokozódó német befolyást ellensúlyozó nyugatbarát politika mellett szállt síkra. Miután 1938 márciusában Hitler birodalmához csatolta Ausztriát, Pethő legitimista – a Monarchia népeinek megbékélésén és összefogásán alapuló – külpolitikai koncepciója maradék realitását is elveszítette; ebben a borús helyzetben azt a fegyveres semlegességet tekintette üdvös stratégiának, melyet Teleki Pál miniszterelnök is képviselt. A publicista a revíziós sikerek idején óva intett a megtorlásoktól, a visszatérő etnikai kisebbségek zaklatásától, valamint attól, hogy a szűkebb Magyarország politikai megosztottsága a visszacsatolt területek életébe is beférkőzzön.

A végzetes baleset

Az 1939–40-es német villámháborús győzelmek, a kontinentális Nyugat-Európa megszállása után a Hitler-ellenes orgánumként működő Magyar Nemzet főszerkesztőjének pozíciója érthető módon megingott: Pethő Sándor 1940 júliusában távozni kényszerült a lap éléről, és Balatonfüredre utazott, hogy az ott működő szanatóriumban kipihenhesse az egészségét is megrendítő politikai csatározásokat.

Végzetes autóbalesete a népszerű üdülővárosban érte őt. Augusztus 25-én, a Magyar Nemzet alapításának második évfordulóján a lap munkatársai, Parragi György, Udvary Gyöngyvér, valamint Puskás Lajos író és felesége Balatonfüredre érkeztek, hogy megünnepeljék a jeles alkalmat. Pethő a vasútállomáson fogadta barátait, majd a hölgyekkel taxiba ült, az országút kereszteződésénél azonban a jármű összeütközött Nemes Vince gróf nagy sebességgel száguldó sportautójával. A balesetben a publicista és Kenyeres Gábor, a taxi sofőrje életét vesztette.

Pethő Sándort három nappal később, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra, a magyar sajtó és közélet prominens személyiségeinek jelenlétében. A Magyar Nemzet alapítóját korábbi ellenfelei is tisztelettel búcsúztatták: azok az újságírók is elismeréssel emlékeztek meg róla, akik nekrológjukban hangsúlyozták, hogy Pethő „napi politikájával nem értettek egyet.”

(Rubicon)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Karácsony nem bírt augusztusig várni a Pride köszöntésével

Karácsony nem bírt augusztusig várni a Pride köszöntésével

A HUMEN melegbarát magazinban köszöntötte Karácsony Gergely az olvasókat.

Románia: engedetlenséggel tiltakoznak a vendégek naplózása ellen

Sajátos szabály: a vendéglősöknek nyilvántartást kell vezetni az asztalt foglaló vendégek nevével és telefonszámával. Román megoldás.

Buumm! Gy. Németh belelépett a gereblyébe

Buumm! Gy. Németh belelépett a gereblyébe

A következőkben arra lesz módunk, hogy megtekintsük azt a pillanatot, vizuális típusok bizonyára már látják is, amikor Gy. Németh Erzsébet, a DK által kiküldött főpolgármester-helyettes belelép a gereblyébe. Az ATV-ben az igazságosztó szerepét felvéve a következő monológot tolta ki magából nagy peckesen.

Napi tükör: csökkenő fertőzésszám itthon, izzó indulatok az USA-ban

Napi tükör: csökkenő fertőzésszám itthon, izzó indulatok az USA-ban

Az aktuális fertőzési adatok mellett sokat olvashattak az érdeklődők a nap folyamán az Fehér Ház körüli tüntetésekről, Soros György antifáinak mosdatásáról, illetve a kispesti önkormányzat korrupciógyanús ügyének tervezett sajátos felderítési technikájáról. És arról is, hogy Szijjártó Péter keményen beolvasott Donald Tusknak, az Európai Néppárt elnökének.

Vignjevicnek megköszönték, Predrag Rogan az Újpest új edzője

Nebojsa Vignjevic, az Újpest FC labdarúgócsapatának vezetőedzője hétfőn közös megegyezéssel távozott posztjáról, utódja korábbi segítője, a szintén szerb Predrag Rogan lett.

Felháborító: megrongálták a Kosciuszko-emlékművet a Fehér Ház mellett

Lengyelország washingtoni nagykövete felháborítónak nevezte, hogy az afroamerikai George Floyd halála nyomán kirobbant tüntetések résztvevői a lengyel és az amerikai szabadságharcok hőse, Tadeusz Kosciuszko emlékművét is megrongálták hétfőre virradóra a Fehér Ház előtt.

Vajon miért hamisít svéd járványügyi adatokat a HVG?!

Vajon miért hamisít svéd járványügyi adatokat a HVG?!

Azt tudjuk, hogy ha ellenzéki média szerint mindenki jobban csinálja a koronavírusjárvány elleni védekezést a magyar kormánynál. De vajon ezért hamisítja meg a svédországi adatokat a HVG?!

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére