Az EU nem jogi, hanem politikai érveléssel próbálja sarokba szorítani Magyarországot
888.hu - Index
2020.12.17. 13:19
De akkor miért a jogra hivatkoznak? Ráadásul az EU saját eljárási irányelve lehetőséget ad az általános uniós szabályoktól való eltérésre bizonyos esetekben.
Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága. Magyarországon 2016 márciusától kezdve folyamatosan érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen több uniós irányelvre hivatkozva
– tudósított az Index.hu. A bizottsági álláspont szerint ezeket Magyarország megsértette, mégpedig azzal, hogy menedékjog iránti kérelmet kizárólag tranzitzónában lehet benyújtani, amelybe a belépés lehetőségét kis számú személyre korlátozzák, így szerintük megtagadják a tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz.
- A menedékkérelmekről minden esetben a tranzitzónákban döntenek, nem tartva be az eljárási irányelv rendelkezését, hogy ha négy héten belül nem születik döntés, akkor a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést.
- az, hogy a menedékkérelmet benyújtóknak a tranzitzónában kell tartózkodniuk a kérelmük elbírálása alatt, azt jelenti, hogy Magyarországon minden menedékkérőt szisztematikusan őrizetbe vesznek, ami nincs összhangban a befogadási feltételekről szóló irányelvvel;
- Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki;
- Magyarország az eljárási irányelv vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem biztosítja, hogy az elutasító menekültügyi határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslat főszabály szerint halasztó hatályú legyen. Ehhez képest a magyar hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak.
Ítéletében az Európai Bíróság gyakorlatilag mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és elutasította Magyarország érvét, amely szerint a migrációs válság igazolta az eljárási és a befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése indokolja.
„Ez nem jogi, sokkal inkább politikai érvelés”
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője ennek ellenére úgy látja, az eljárási irányelv lehetőséget ad az általános uniós szabályoktól való eltérésre, ugyanis kimondja, hogy
- az EUMSZ 72. cikkének megfelelően az eljárási irányelv nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belbiztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását, ezen felül
- bizonyos körülmények esetén (amikor valamely kérelem feltehetőleg megalapozatlan, vagy súlyos aggályokat vet fel a nemzetbiztonság vagy a közrend szempontjából,
a tagállamok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy felgyorsíthassák a vizsgálati eljárást (többek között úgy, hogy az eljárás egyes lépéseire rövidebb, de ésszerű határidőt határoznak meg).
– írta az Indexnek ifj. Lomnici Zoltán.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a befogadási irányelv kimondja,
- a tagállamok egyebek mellett közérdekből, közrendi megfontolásokból dönthetnek a kérelmező tartózkodási helyéről, illetve
a kérelmező őrizetbe vételére lehetőséget ad többek között akkor, ha a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme ezt szükségessé teszi.
Mindebből fakadóan a Századvég jogi szakértője szerint ki lehet jelenteni, hogy a szóban forgó két irányelv mozgásteret biztosít a tagállamoknak bizonyos szuverén, tagállami hatáskörök gyakorlására, másfelől pedig a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget ad.
Lomnici Zoltán álláspontja szerint
az Európai Bíróság nem jogi, sokkal inkább politikai érveléssel élt, és nem vette figyelembe, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén maga az uniós jog biztosítja azon kereteket,
amelyeken belül az Orbán-kormány meghozta a migrációs válság kezelésével kapcsolatos sajátos intézkedéseit, valamint kialakította ezzel kapcsolatos gyakorlatát.
Ami a tranzitzónákat illeti, az Európai Bíróság 2020. május 14-én egyszer már elmarasztalta Magyarországot miattuk. Ezután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a tranzitzónákat felszámolják, a hozzávetőlegesen 300 fogvatartottat pedig teljesen vagy részben nyílt menekültszállásokra vitték. Gulyás Gergely azt mondta, az Orbán-kormány elfogadhatatlannak és ellentmondásosnak tartja az ítéletet, de kötelező betartani, így a felszámoláson kívül nem tehetnek mást – írták.
Kormányzati részről először Varga Judit igazságügyi miniszter reagált az Európai Bíróság döntésére. A politikus a Facebookon azt írta, a döntés okafogyott, hiszen a tranzitzónákat bezárták.
Magyarország csak addig lesz magyar ország, ameddig megmaradnak határai
– fogalmazott a tárcavezető.
A tranzitzónák bezárásától függetlenül az Európai Bíróság ítélete azt jelenti, hogy az Orbán-kormánynak törvényjavaslatokat kell benyújtania, amelyek módosítják a magyar szabályozás uniós jogba ütköző pontjait.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
