Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Jaj ne hisztizz már, túlreagálod, semmi humorérzéked!”

Fodor-Horváth Zsófia

2021.12.26. 11:00

Így működik az egyik legalattomosabb érzelmi bántalmazás, a gaslighting.

A gaslighting az érzelmi manipuláció egy fajtája, aminek célja az áldozat mentális stabilitásának aláaknázása. A lelki terrorig fajulni tudó módszer során a bántalmazó olyan megtévesztő, hazugságokkal teli kommunikációt alkalmaz, amivel egy idő után eléri, hogy az áldozat teljesen elbizonytalanodjon az ítélőképességében, megkérdőjelezze saját emlékeit és higgyen annak a hamisított valóságnak, amit a bántalmazó teremtett. A gaslighting vagy gázlángolás kifejezés a Gázláng (Gaslight) című, 1944-ben készült filmből ered. A film egy bántalmazó házasságot mutat be, amiben a férj (Charles Boyer) alkalmazza ezt a manipulatív módszert feleségével (Ingrid Bergman) szemben. A feleség egy nagyobb vagyont örökölt, a férj pedig, annak érdekében, hogy ezt megszerezze, megpróbálja elhitetni vele, hogy a nő megőrült, különböző játszmák és hazugságok révén: a lakásukban a gázláng erősségét is változtatgatta, erről a nő azt hitte, csak képzelődik – innen ered a „gázlángozás” kifejezés.

Ahogy a filmben, úgy a valóságban is, az elkövető apróságokkal kezdi a bántalmazást, esetleg nem tipikusan bántó mondatokkal, amiket az áldozat sem kér azonnal számon, így sokkal könnyebben csúszik bele a játszmába. Tipikusan ilyen mondatok lehetnek a következők: „Jaj, ne sértődj már meg, ez csak vicc! Ennyire nincs humorérzéked?”, „Rosszul emlékszel”, „Megint hisztizel, pedig csak oda kellett volna figyelned”, „Annyira fárasztó, már megint túlreagálod.”, „XY is ugyanezt mesélte, hogy néha nem is ért téged, össze-vissza beszélsz”, „Nagyon durva problémáid lehetnek, hogy ennyire kifordítod a dolgokat…” és hasonlók.

A gaslighting bármilyen kapcsolatban előfordulhat, nemcsak párkapcsolatokra jellemző abúzus, családon belül, szülő-gyerek kapcsolatokban is gyakori, de más családtagok között és munkahelyi kapcsolatokban is látunk rá példát.

A gaslightingot alkalmazó bántalmazók több módszert használhatnak együttesen, ezek felismerése pedig sokszor nehézséget jelent az áldozatnak. Az érzelmi manipuláció több szintje és formája van, ezeket általában tudattalanul és változatosan használják a bántalmazó felek, akikre több nárcisztikus vonás is jellemző.

Ilyen módszer, amikor a bántalmazó nem validálja a másik érzéseit, sőt, kifejezetten nevetségessé teszi őt azokért vagy egész egyszerűen megalázó helyzetbe hozza őt ezek miatt. Az áldozat úgy érezheti, hogy bár az érzései jelen vannak, de azok nem jogosak, tényleg benne lehet a hiba. Hiába próbálja sokszor kétségbeesetten megértetni magát és érzelmeinek érvényességét a másikkal, attól csak elutasítást és ellenállást tapasztal. Gyakori módszer az egyszerűnek hangzó hazudozás. Ilyenkor a bántalmazó nemes egyszerűséggel letagadja a valóságot. Itt a cél a másik teljes elbizonytalanítása, a bántalmazó azt akarja elérni, hogy a másik, még a kézzel fogható bizonyítékok ellenére is, kételkedni kezdjen magában. Tipikus eset párkapcsolatokon belül a megcsalás és annak tagadása: a bántalmazott sokszor a bizonyítékok ellenére hisz partnerének. A gúny, a másik nevetségessé tétele is gyakori módszer, amikor a bántalmazó direkten szembesíti a bántalmazottat annak hibáival, hiányosságaival, de az is előfordul, hogy viccesnek szánt cukkolással dörgöli azokat az orra alá. Gyakori, hogy amikor a bántalmazott a bántalmazót szembesíteni annak hiányosságaival, az azonnal terelni kezd, fókuszt vált és visszafordítja a kritikát a bántalmazott felé és úgy tereli a „beszélgetést”, hogy abból végül a bántalmazott jöjjön ki rosszul.

A bántalmazó célja, hogy a bántalmazott teljesen elbizonytalanodjon magában, kialakuljon egy függő helyzet, elszeparálja őt a külvilágtól, akár még fizikailag is. A bántalmazottnak nagyon nehéz felismernie a helyzetet, amibe került, hiszen a bántalmazás nem az első randin kezdődik, a bántalmazó fél a kapcsolat elején általában nagyon elragadó és tipikusan a „rendes ember” képét kelti. A manipuláció lassan, fokozatosan bontakozik ki, a bántalmazott ingerküszöbe egyre jobban nő, a kisebb bántásokhoz, konfliktusokhoz egész egyszerűen hozzászokik.

Fontos azt is tudatosítania magában sokaknak, hogy a bántalmazás nem egyenlő a bántással: a példákban szereplő mondatok sok helyzetben előfordulhatnak, ahogy az is, hogy valaki bántóan viselkedik a másikkal – miközben távolról sem bántalmazó. Miközben nem szerencsés összemosni a két fogalmat, azt is érdemes mindenkinek magában tudatosítania, hogy mi az, ami belefér, hol húzódik az a határ, amit sem bántalmazó, sem bántó félnek nem enged átlépni. Ezeket pedig érdemes határozottan meghúzni és hagyni az alkudozást – az igazi önvédelem ugyanis itt kezdődik.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?