Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Tanulságok az amerikai félidős választások kapcsán

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.11.18. 14:00

Noha az amerikai félidős választásoknak még mindig nincs végeredménye, már az eddigiek alapján is fontos tanulságokat lehet levonni. Egyrészt elmaradt a sokak által vágyvezérelt módon megjósolt „földcsuszamlásszerű” republikánus győzelem, hiszen a Képviselőházban rendkívül szűk, néhány fős többsége lesz a jobboldalnak, míg a Szenátus a demokraták irányítása alatt marad. Ez abból a szempontból is kudarc a republikánusokra nézve, hogy az aktuális elnök pártjának szinte evidens bukása a félidős választások során, a Biden-kormányzat rekord alacsony támogatottsága és a társadalom elképesztő polarizációja ellenére nem sikerült igen–nem választási alternatíván alapuló referendumot kreálni a választásból. Azonban a túlzott kritika sem indokolt, hiszen a Képviselőházban megszerzett többség által a republikánusok képesek lehetnek a költségvetést akadályozni, ami az orosz–ukrán háborúra is pozitív hatással lehet a béke szempontjából. Miután Donald Trump jelöltjei alulmúlták a várakozásokat, a belső harcok szinte rögtön megindultak a Republikánus Párton belül. Sokan már most – az egyébként hatalmas győzelmet arató – Ron DeSantis floridai kormányzóban látják a párt következő lehetséges elnökjelöltjét.

 

A vágyvezérelt gondolkodás zsákutcája

Az első és legszembetűnőbb következtetés, hogy a felmérésekkel – és jókora drukkerkedéssel megfűszerezett elvárásokkal – ellentétben a „vörös hullám” elmaradt, és a Republikánusok meglehetősen gyengén szerepeltek. Noha a jelenlegi adatok szerint a jobboldal legalább 218 széket szerez a Képviselőházban, ami már biztosítja a többséget, a Szenátusban gyakorlatilag a georgiai megismételt választástól függetlenül – ahol egyik jelölt sem érte el az 50 százalékot meghaladó többséget – a Demokraták megőrizték túlsúlyukat. Az utóbbi évtizedek tapasztalata azt mutatta, hogy a félidős választások során rendre súlyos vereséget szenved az elnök pártja, ám a regnáló Biden-kormányzat a vártnál sokkal jobban szerepelt. Dacára annak, hogy az infláció történelmi csúcson van, a reálbérek csökkennek, magasak az olajárak és az általános gazdasági nehézségek egyre nehezebbé teszik a megélhetést az átlag amerikaiak számára is. Noha a közvélemény-kutatások fej fej mellett mutatták a két nagy párt támogatottságát, sokan abban bíztak, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan republikánusokat megint alulmérik, hiszen egyre elterjedtebbé vált, hogy a választók rejtegetik valós pártpreferenciájukat. Ennél a pontnál fontos kihangsúlyozni, hogy az állampolgárok választási elkötelezettségének mértéke valósabb zsinórmértéket adhat, és a jelek szerint a demokrata párti voksolókat jobban sikerült mobilizálnia a kormányzatnak, míg a republikánus szimpatizánsok különböző okokból, de otthon maradtak. Ez annak szellemében is meglepőnek tűnhet, hogy az érdeklődés a félidős választás iránt rekord magas volt, miután az amerikai társadalom mára elképesztően megosztottá és polarizálttá vált: egy felmérés szerint mind a demokrata, mind a republikánus szavazók 80 százaléka szerint „a politikai ellenfél veszélyt jelent, és ha nem állítják meg, akkor a ma ismert Amerika megsemmisül”.

 

Mindezt tetézi, hogy Joe Biden hivatalban töltött 666. napján 41,6 százalékos elfogadottság mellett közel egy százalékponttal népszerűtlenebb elnöknek számít, mint Donald Trump volt a vizsgált időintervallumban.

A fent felsorolt okok ellenére az amerikai jobboldalnak nem sikerült népszerűségi referendumot kreálnia a választásból és visszahódítani a Kongresszus mindkét házát.

Forrás: Fox News

Kezdetét veszi a kötélhúzás

Az is szembetűnő, hogy a Donald Trump által támogatott jelöltek sorra kaptak ki: Arizonában, Nevadában, New Hampshireben és Pennsylvaniában már biztosan alulmaradtak, egyedül Georgiában Herschel Walker mérkőzhet meg demokrata ellenfelével újra december 6-án. Ezen pedig a szenátusi többség már biztosan elúszott, amiből fakadóan sok szakértő már azon kezdett el spekulálni, hogy a korábbi elnöknek komoly kihívója akadhat például Ron DeSantis floridai kormányzó személyében. DeSantis majdnem 20 százalékos különbséggel múlta felül demokrata kihívóját a korábban „billegő államnak” minősülő Floridában, amiben kulcsszerepet játszott, hogy spanyol ajkú amerikaiak körében 11 százalékponttal volt népszerűbb ellenfelénél. Ez rendkívüli eredmény, főképp annak tudatában, hogy a spanyol ajkú kisebbség tagjai hagyományosan a baloldalt támogatták és még 2020-ban is 8 százalékponttal volt népszerűbb a Demokrata Párt körükben, mint a republikánusok.

Vagyis két év alatt 19 (!) százalékpontot javított a kisebbség körében DeSantis.

(Photo by Giorgio VIERA / AFP)

 

A floridai kormányzó már a választás előtt is a legnépszerűbb republikánus politikusok között volt országszerte, és a mostani választói felhatalmazás jókora lendületet adhat a Trumpnál mérsékeltebb, ám kulturális kérdésekben elkötelezetten konzervatív, a hagyományos családmodellt támogató és deklaráltan LMBTQ-lobbi ellenes kormányzónak. Noha maga DeSantis még nem nyilvánította ki, hogy 2024-ben elindulna az elnöki pozícióért, még legnagyobb kritikusai is úgy vélekednek, hogy nem kellene 2028-ig várnia, és most kellene megragadnia az alkalmat.

(Photo by ALON SKUY / AFP)

 

De a következő elnökválasztás, és az ezzel járó esetleges republikánus belharcok még messze vannak, jelenleg aktuálisabb, hogy az összképet tekintve a félidős választások milyen hatással lesznek az Egyesült Államok politikájára. A jobboldali többségű Képviselőház, és a baloldali többségű Szenátus azt eredményezi, hogy 2024-ig egy megosztott Kongresszus fogja segíteni, vagy éppenséggel hátráltatni Joe Biden munkáját. Az alsóház elvesztése azt jelenti a kormányzat szempontjából, hogy a republikánusok irányítják majd az összes képviselőházi bizottságot, Nancy Pelosi helyett Kevin McCarthy lesz a Képviselőház elnöke, valamint a költségvetési ügyek a jobboldal támogatása nélkül nem mehetnek keresztül a Kongresszuson, ami érintheti az Ukrajnának szánt katonai segélyek kérdését is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Kevin McCarthy hatalmában állna eldönteni, hogy mely törvényjavaslatokat vigyenek szavazásra, de a költségvetési és a külügyi bizottság elnökévé olyan törvényhozókat is kinevezhet, akik véget vethetnek Ukrajna korlátlan támogatásának.

(Photo by SAUL LOEB / AFP)

 

Joe Biden tehát januártól a korábbiaknál szűkebb mozgástérrel fog rendelkezni, jogalkotási programjának vége szakadhat, továbbá rá lesz kényszerítve arra, hogy tanácskozzon a jobboldallal, ugyanakkor a rendeleti úton való kormányzás, és a Szenátuson átverhető ügyek megmaradnak a kezében.

 

A fentieket összegezve tehát noha a republikánusoknak elméletben lesznek eszközeik arra, hogy a belső válságkezelésre allokáljanak forrásokat Ukrajna pénzelése és felfegyverzése helyett, ám nem érdemes drasztikus változást várni az Egyesült Államok külpolitikájában.

 

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Egy újabb könyv, amely a transzneműséget népszerűsíti a fiatal lányoknak

„Ha még nem mentél át a pubertáson, az orvos felajánlhat olyan gyógyszert, amely késlelteti a tested változásait, így több időd lesz elgondolkodni a nemi identitásodon” – írja a könyv egyik részlete.

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Futott egy dezodor-reklám a tévében. Úgy ült a lépdelő lovon a főszereplő, mintha minden rendben lenne. Ám ő a ló fara irányában pislogott, miközben fülig érő szájjal jelezte, mindegy merre megy a ló, oda vagy vissza, neki a reklámozott dezodor a legjobb.

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

A még lezárt, építési hulladékkal teledobált Lánchíd meghökkentő fényárban úszik éjjel és nappal(!) is, fedezte fel a RIPOST. Eközben a takarékosságra hivatkozva idén nem kapott karácsonyi kivilágítást Budapest. Aki mégis díszkivilágítást akar, nézegetheti a szemetes Lánchidat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére