Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szimpátiaszavazás az államfőről: még az előválasztásnál is nagyobb böszmeség

Szűcs Gábor

2021.11.21. 12:30

Magyar György, Gyurcsány Ferenc és a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek lakóinak kedvenc ügyvédje, a gittegylet szintjét alulról sem súroló Civil Választási Bizottság (CVB) elnöke, a baloldal kvázi házi jogásza nem tágít azon abszurd elképzelésétől, hogy az Áder Jánost követő köztársasági elnök személyére a polgároknak közvetlenül kéne (online!) javaslatot tenniük. Egy nyíltan politizáló jogásznak nem árt képben lennie az Alaptörvény rendelkezéseivel, a politikai,- és joggyakorlattal, valamint „a nép, az istenadta nép” igényeivel. Vagy talán az egész csak szemfényvesztés, esetleg egy elterelő hadműveletnek a része?

 

Úgy látszik, Magyarék nem tanulnak az elvtársak hibáiból, és újra a nép elé vinnék az államfő megválasztásának kérdését, ráadásul, a baloldali ügyvéd elmondása szerint, csak online lehetne szavazni, tehát tovább csökkentenék a voksolók vélhetően nem túl magas számát. Szerdán az ATV-ben Rónai Egon azon kérdésére, hogy lesz-e köztársasági elnök előválasztás, illetve – a vendég általi korrekció után – szimpátiaszavazás, a CVB elnöke annyit felelt: „Hogyne lenne, miért ne lenne? Hát a népek szeretnék [...] társadalmi igény van rá!”

Az államfő személye megválasztásának a mikéntje visszatérő eleme a rendszerváltás utáni magyar közjogi gondolkodásnak. Az 1989-es „négyigenes” népszavazáson is szó esett a köztársasági elnök megválasztásáról, itt a tét azonban az volt, hogy a kommunista parlament dönt-e a legfőbb közjogi méltóság személyéről, vagy a demokratikusan az Országgyűlésbe jutott képviselők többsége. Egy évvel később a választásokon jelentős vereséget szenvedő MSZP kezdeményezett „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” kérdéssel referendumot, amely közérdeklődés hiányában érvénytelen lett, mintegy 14 százalékos részvételi arány mellett.

Ha megnézzük, hogyan néz ki hazánkban az államfő-választás, egyértelművé válik, hogy ennek az egész Magyar György-féle kezdeményezésnek nincs semmi értelme. A köztársasági elnök megválasztását Magyarország Alaptörvénye rendezi. Nemzeti alapokmányunk 11. cikke szól a megválasztás konkrét folyamatáról, melynek értelmében az Országgyűlésnek az államfőt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania, a választást pedig jelölés előzi meg. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat, a jelölés érvényességéhez pedig a honatyák minimum egyötödének ajánlására van szükség.

Áder János mandátuma 2022. május 10-én jár le, a következő köztársasági elnököt 30-60 nappal ezt megelőzően kell megválasztani, tehát az új államfő személyéről még a jelenlegi parlament fog szavazni. Ha abból a disztópikus felvetésből indulunk ki, hogy az ellenzék megnyerné a jövő évi választásokat, és többséget szerezne az Országgyűlésben, a szavazóik által online megválasztott „alternatív köztársasági elnökre” akkor sem válthatnák le az Áder Jánost követő államfőt. A köztársasági elnök megbízatása megszűnésének esetei között szerepel, hogy csak a „legkevésbé nem életszerűeket” említsük, a tisztségtől való megfosztás, amelyet az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, valamint az összeférhetetlenség kimondása, ehhez pedig a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértésére lenne szükség. Lássuk be, egyikre sem mutatkozik túl sok esély.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy – mivel egy ilyen szimpátiaszavazásnak nincs jogi kötőereje – semmi garancia nincs rá, hogy az ellenzék azt javasolná államfőnek, akit a támogatóik online megszavaztak. Könnyen lehet, hogy végül a legnagyobb ellenzéki párt, a DK képviselői hoznák meg a végső döntést. A köztársasági elnök-jelölt személyéről szóló előzetes (szimpátia)szavazás, ahogy az októberben befejeződött baloldali előválasztás is, egy közjogilag abszolút irreleváns, egyetlen normatív aktus által sem szabályozott, még csak intézménynek is nehezen nevezhető „rendezvény” lenne, ami az ellenzék adatgyűjtési és mozgósítási kísérleteként fogható fel, illetve – vélhetően – ezzel próbálják a baloldal körül gyűrűző botrányokat elfedni. Az eredmény kötőerejének hiányát egyébként még maga Magyar György is elismerte, bár, azt az elmés gondolatot is megosztotta az ATV nézőivel, hogy elképzelhető, hogy a házi választásuk győztesét még a Fidesz-KDNP képviselői is támogatnák az államfői pozíció elnyerésében.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Zelenszkij szerint eltörték az orosz hadsereg gerincét

Zelenszkij szerint eltörték az orosz hadsereg gerincét

Az ukrán elnök szerint a kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol eleste ellenére az ukrán hadsereg komoly károkat okozott az orosz haderőnek.

Orosz kézen Mariupol, kitiltották Bident, Szerbiában tárgyalt Orbán Viktor

Orosz kézen Mariupol, kitiltották Bident, Szerbiában tárgyalt Orbán Viktor

Hosszú harc után orosz kézre került Mariupol. Kitiltották Oroszországból Bident, Blinkent és közel ezer más amerikait.

Az oroszok kitiltották Bident és közel ezer másik amerikait

Beutazási tilalmat rendelt el szombaton Oroszország 963 amerikai állampolgár, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen, és bővítette a kanadai tilalmi listát is – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a jövőben is viszonozza az „ellenséges amerikai lépéseket”

Orbán Viktor: Mi a béke és az észszerűség pártján állunk!

Orbán Viktor: Mi a béke és az észszerűség pártján állunk!

A miniszterelnök az Újvidéken Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron beszélt az észszerű gazdálkodás fontosságáról.

Jövőre Budapesten biztathatjuk az elitmezőnybe jutott jégkorongozókat

Jövőre Budapesten biztathatjuk az elitmezőnybe jutott jégkorongozókat

Egy hét múlva a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) kongresszusán döntenek a jövő évi A csoportos vb helyszínéről. Mint ismert, a háború miatt nem lehet házigazda Szentpétervár, a helyére a nemrég feljutott Magyarország és Szlovénia, azaz Budapest és Ljubljana jelentkezett, illetve a finn-lett kettős. Az IIHF küldöttsége a napokban Budapesten járt, hogy felmérje a rendezés esélyeit, lehetőségeit.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére