Pontosítok, a kettes számmal.

Lehet, az érettségi az oka, amit mégis megtartanak, vagy esetleg nem sikerült valamelyiknek, fene tudja. (Esetleg újra lehetne érettségizni, akinek esetleg mégis megvan, ahogy Gyurcsány Ferenc is rendszeresen bérmálkozik.)

„Nem kell kettessel kezdődőnek nevezni, Kunhalmi Ágnesnek hívnak” – írta ki többek között az MSZP országgyűlési képviselője a Facebookjára, ahova kirakott egy képet, amin Bangóné Borbély Ildikóval együtt láthatóak a magukra ragasztott 2-essel a hétfői parlamenti ülésnapon. Tiltakozva ezzel Kövér László megjegyzése ellen, ami a Hír TV-ben hangzott el.

Nézzük, mit is mondott Kövér László házelnök úr.

A nőket el kell gáncsolni az utcán! Fel kell gyújtani az árvaházat! Üssünk el beteg kiskutyákat! Ne olvassunk Esterházy Pétert, mert pocsék! Ezeket mondta?

Nem. Semmi ilyesmit nem mondott. Előbbieket azért nem, mert azok tisztességtelen javaslatok, ilyeneket miért mondana? Utóbbit meg azért, mert egyértelmű dolgokat nem mond okos ember. A napocskára sem mutatunk fel az égen, és nem bökjük meg vihogva az első arra sétáló embert: „Nézze már, napocska!”

Szóval akkor mit is mondott? Ezt:

szánalommal tekint „ezekre a képviselőkre”, különösen azokra, akiknek „a személyi száma 2-essel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, mint amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb”. Majd hozzátette: „Nincs annál elszomorítóbb, amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére.”

És? Tehetné fel a kérdést a kedves olvasó.

Ne tegye. Ennyi.

A nőknek kettessel kezdődik Magyarországon a személyi száma? Igen. Van ebben valami sértő? Nincs. Legfeljebb annyira sértő, mint azt mondani egy állapotos nőnek: Magyarország fővárosa Budapest. Mivel a két nemet meg kell különböztetni a hivatalos iratokban, és nem kezdődhet mindegyik ugyanazzal a számmal, hát különbség van. Bár lehet, az is zavarhat egyes haladókat, hogy egyáltalán van különbség férfi és nő között, de ezeken nem tudunk segíteni.

Esetleg a Lipót.

Ha azt mondta volna, hogy „az a magas ember ott hátul”? Vagy, „akik télikabátban vannak, kérem, vegyék már le”. Vagy „ebben az életkorban lehetne valakinek már esze”? Ezek közül melyik sértő? Ez mind pusztán ténymegállapítás. Én biztos nem sértődnék meg azon, hogy „akinek egyessel kezdődik, az ne szaladjon el gyáván, ha meglát az utcán egy cirmos cicát.”

Ezeknek már bókot se lehet mondani!

Az ember hall vicceket, meg mulatságos, félig hihetetlen történeteket arról, hogy Nyugaton, ha az ember előreenged egy nőt az ajtóban, utána még fel is jelentik zaklatásért (vagy megkülönböztetésért, gyűlöletbeszédért, toleranciahiányért, szexizmusért, mittudomén, valamelyikért, amiért sűrűn szoktak férfiakat kicsinálni a megvalósult utópiában).

És lám, tényleg van, aki így gondolkodik.

Mert az, hogy „Nincs annál elszomorítóbb, amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére”, egy bók. Igen, egy bók!

Ez azt jelenti, hogy a nők alapból szépek, finomak, kedvesek, légiesek, és tőlük rosszabb látni azt, amit egy férfitól.

„Magácskáért én odavagyok, de kérem, ne ráncolja a homlokát!” „Ön egy virágszál, és az illatától elbódulok, de ne mondjon ily csúnyákat, mert összeszorul a szívem”. Ez ezt jelenti. De legalábbis hasonlót.

„Elvtársnő, aki kétszáz százalékot teljesít, attól nem várná a párt, hogy Krásznájá Moszkva kölni nélkül jön el az üzemi mulatságra”.

Na, ezt talán megértik haladóék.

Nagyon próbálkoznak a köteles beszéd felmelegítésén haladóék, de szerintem ez most nem pukkant akkorát. Le lehet venni Ágika a számot a mellünkről, magácskának is drága Bangóné, unalmas ez már, ha lehet választani, inkább a Krásznájá Moszkva.

Majd legfeljebb nem megyünk közel.