Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Pride fóbia

Pozsonyi Ádám

2021.07.25. 13:00

 

Tegnap nagy volt a meleg a fővárosban. Szivárványos zászlókkal vonultak a beteg emberek. Hangosbemondókkal hirdették, hogy rossz az emésztésük, egyik fülükre nem hallanak, fél lábuk béna, a színeket nem látják, nem működik a veséjük, és már évek óta nem áll fel.

Mindezt politikai háttérrel, lobogókkal, hangosbeszélőkkel, szelfiző híres emberekkel.

Sose értettem, a biológiai hiányosságokra miért kell büszkének lenni. Az egyik távoli rokonunknak nem működik jól a bélrendszere, és ezt látványosan teszi, de az öreg erre egy cseppet sem büszke, nem vonul fel, ellenben sűrűn szellőztet.

De hát nem is bántja senki a Dezső bácsit, ám, ha az orrunk alá eregetné, kötelezne minket, hogy szagolgassuk, és címkékkel látna el bennünket, ha megjegyeznénk, hogy vonuljon félre, és ne az orrunk alá eregesse, azt hiszem, nem szeretnénk.

A nemi zavar egy biológiai hiányosság.

A nemi szervek az utód létrehozására alakultak ki – ha akarom Isten teremtette, ha akarom az evolúció -, és ha ott zavar van, az rendellenesség, amit nem ünnepelni kell, hanem gyógyítani, s ha nem lehet, tapintattal félrenézni. A társadalomtól ez várható el.

Amúgy a kétneműség sokmillió éves alaptézis, az evolúció igen korai szakaszában kialakult, ezek tudományos tények.

Karácsony Gergely ezzel kezdi a székfoglalóját: „Azért vagyok itt, hogy ha bárkit bántanak az én városomban, akkor nekem kutya kötelességem mellé állni.”

Józan eszű ember, akinek tudatát nem homályosította el az ideológiai köd, esetleg félve megkérdezi:

Ki a rossebet bántanak ma Magyarországon? A nemi deformitással élőket biztos nem.

Még a nemi deformitással hencegőket se. Miről beszél ez az ember? De sehol a világon nem bántják őket. A haladó nyugaton – ahová Karácsony és bandája szeretne világnézetileg tartozni – azt bántják, aki nem tapsol ennek az egésznek. Könyörgöm, nézzük a híreket. Hány olyan eset fordult elő, amikor valakit kirúgtak az állásából, mert meleg, bimeleg, maga se tudja eldönteni, vagy reggel fiú este lány? Egyet se. Azokat rúgják ki, teszik tönkre, lehetetlenítik el egy életre, akik nem ujjonganak. Nem azt, aki buzit ver, hanem aki azt mondja, hogy nem tapsikolok.

Az egész világon így van – kivéve egyes muszlim kultúrákban, ahol verik, bebörtönzik, rosszabb esetben kivégzik ezeket a nyomorultakat, de ezt a kultúrát Karácsony és bandája inkább behívná Európába. Elmebaj.

„Szégyellném magam, ha félnék eljönni a Pride-ra”. Ezzel a szalagcímmel ünnepli a Telex az új ötéves tervet. Igen, mert ők félnek azért, mert mi félünk.

Mi fóbiásak vagyunk – nem ujjongunk – és ezért ők félnek.

Fóbia (phobya). Ezzel a jelzővel jönnek, mindig ezt a jelzőt ragasztják rá politikailag korrekt korunkban valamire, ha észreveszik, hogy az ember irtózik valami beteg vagy beteges dologtól.

Homofób. (Ha valaki iszonyodik attól, hogy az utcán vonulgassanak.) Iszlamofób. (Ha az ember a tízedik robbantás után, amit muszlim betolakodók követtek el, nem ujjong azért, hogy még újabb ezer telepedjen le a városában, és lakja be az életterét.) Xenofób. (Amikor az ember valami idegentől, és ismeretlentől fél, bizalmatlan vele kapcsolatban.) Fatfób. (Ez főleg nyugaton megy, ide még nem gyűrűzött be, a lényege az, hogy ha valaki egy tévé előtt gyorsételt zabáló, százhúsz kilós, életképtelen embert viszolyogva néz, akkor ő kövérfóbiás.)

Ezektől az átlagtól eltérő – tehát az evolúció során életképesnek bizonyulttól eltérő – dolgoktól az ember ösztönösen fél. Ez egy védekezés. A populáció védekezése. Az átlagtól eltérés kis számban előny a fajnak, nagy számban hátrány. Ezek alapfogalmak.

Az átlagtól eltérés még a szellemi életben is csak úgy működik, ha kisszámú érdekes őrült ír verseket, fest fura képet, vagy ordít gitározva a színpadon.

Ha mindenki ezt csinálná, megállna az élet, és nem működne a társadalom. Ez van az idegen kultúra, meg az LMBTQ esetében is. És mi ezért „félünk” tőlük.

Mondok még valamit.

A biológia abban is dönt, hogy hogyan látod a világot. A biológia a lelki életedre, a szépről-jóról alkotott fogalmaidra is hat. A nézőpontodra. Az izésedre. Feltenném a kérdést: egy genderfluid mit tud kezdeni Pázmány Péterrel? Egy fekete ember mennyire tud azonosulni Balassival? Mennyire érzi magáénak Krúdyt? Mit csinál Tamási Áron székely novelláival?

Ha meglát egy XIX. század végi festményt napernyős hölgyekkel, majd ránéz a gyerekére, nem veszi észre, hogy az ott nem olyan? Vajon jól érezné magát letolt gatyában, baseball sapkában és mutogatva, a Tabánban a Hadnagy utca sarkán?

Azt mondja: magyar vagyok. Befogadjuk. De ezek szavak.

Nem érzi kellemetlennek, hogy olyan emberekről, ruhákról, hangulatokról olvas, amik nem olyanok, mint ő?

Idő után, hogy ne érezze magát szarul, elkezdi majd kigyomlálni azokat, akik őt zavarják, és ösztönösen támogatni fogja a további migrációt, hogy olyanok legyenek a magyarok körülötte, akik olyanok, mint ő.

Na, most épp ez történik. Tegnap is ez történt.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére