Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Még mindig működik a Soros–Clinton–Oslo tengely?

Jog és Szabadság

2021.08.31. 15:00

A Nyílt Társadalom Alapítvány esete a norvég pénzekkel.

 

Kezdésként idézzük fel a Spíler blog egyik korábbi bejegyzésének részletét: Hillary Clinton 2016-ban elnök szeretne lenni. Ebben támogatja őt férje és a családi alapítványuk, a Clinton Foundation. Ennek az alapítványnak a kezdeményezése a Clinton Global Initiative, amelynek rendezvényén Barack Obama beszólt. Nem túl nagy kutatómunkával meg lehet találni, hogy a Clinton Alapítványnak kik a legfőbb támogatói. Na kik? Ott van köztük a norvég állam és Soros György.

Ez utóbbi azért releváns információ, mert a Norvég Alap 77 milliárd forintja kapcsán a nem EU-tag „királyság”, felrúgva az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaival kötött megállapodást, jogsértő módon nem akar teljesíteni Magyarországnak. A közismert és hosszú évekre visszanyúló ügy egyik utóbbi fejleménye, hogy a norvég külügyminisztérium korábban nyilatkozatot adott ki, miszerint megvonja Magyarországtól a Norvég Alap néven ismert finanszírozási mechanizmus forrásait, mert a két fél nem tudott megegyezni a támogatás részét képező Norvég Civil Alap kezelőjének személyéről. Míg Norvégia szerint az alap részkérdéseit érintő konszenzushiány elegendő ilyen jellegű döntés meghozatalához, addig a magyar álláspont értelmében hazánknak a támogatás jogi alapon jár, annak nem teljesítése kötelezettségszegést valósít meg. A vitát érintő kérdések és a jövőbeni jogi lehetőségek tisztázásához két jelentős nemzetközi szerződés, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, valamint a Norvég Királyság és az Európai Unió között a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás értelmezése nyújt segítséget.

1994. január 1-jén hatályba lépett az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy előmozdítsa a szerződő felek közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok egyenlő versenyfeltételek melletti folyamatos és kiegyensúlyozott erősödését és az azonos szabályok betartását egy homogén Európai Gazdasági Térség létrehozása érdekében. A szerződő felek között fellelhető a Norvég Királyság, a Liechtensteini Hercegség és az Izlandi Köztársaság is, mely államok az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai, és amelyek a megállapodás eredményeképpen,úgy vehetnek részt az EGT-ben, hogy nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek köszönhetően Norvégia, Liechtenstein és Izland oly módon élvezheti az EGT nyújtotta gazdasági előnyöket, többek között a négy alapszabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, hogy közben nem kell kivennie a részét az unió közös politikáinak finanszírozásából.

Az EGT-megállapodás a gazdasági előnyök ellentételezéseként rögzített bizonyos alapelveket, illetve kötelezettségeket, melyek a szerződő felekre – így Norvégiára is – egyaránt vonatkoznak:

  • egyenlő versenyfeltételeken alapuló, dinamikus és homogén Európai Gazdasági Térség létrehozása, amelynek megvalósítására az egyenlőség és a viszonosság, továbbá a szerződő felek számára biztosított előnyök, jogok és az őket terhelő kötelezettségek átfogó egyensúlya alapján kerül sor;

  • az Európai Unió tagállamai és az EFTA-államok közötti kiváltságos kapcsolat számára biztosított kiemelt elsőbbség;

  • magasabb életszínvonal és jobb munkakörülmények megteremtése az Európai Gazdasági Térségen belül.

Ezenfelül a megállapodás rögzíti, hogy a szerződő felek a közöttük fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősítése céljából megállapodnak a régióik közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentésének szükségességéről, aminek megvalósulását az EFTA-államok által létrehozott finanszírozási mechanizmusokon keresztül (EGT Alap, Norvég Alap) támogatják.

A szerződéskötéskor a cél tehát egyértelműen a viszonosság, a felzárkóztatás, valamint a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének kívánalma volt.

Norvégiát azonban nemcsak az EGT-megállapodás kötelezi a támogatás folyósítására, ugyanis a Norvég Alap létrehozatalakor, valamint az aktuális, 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásban is expressis verbis vállalta azt a kötelezettséget, hogy az alapon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásokkal hozzájárul az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett államokhoz fűződő kapcsolatainak megerősítéséhez. Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében Norvégiának az országspecifikus támogatást Magyarország „rendelkezésére kell bocsátani”.

A fenti szempontok jelennek meg a magyar kormány érvelésében is, mely szerint a Norvég Alap támogatási összege nem egy nagyvonalú felajánlás része, melyet a norvég kormány kénye-kedve szerint egyoldalúan megvonhat a jogosult tagállamoktól, ellenkezőleg, az Magyarországnak a szerződés szerint jár.

Bár az Európai Unió és Norvégia közti együttműködési megállapodás a vitás kérdések eldöntésére sem jogi megoldást nem nyújt, sem az eljárni hivatott fórumot nem jelöli ki – ami meglehetősen szokatlan jelenség egy ilyen volumenű nemzetközi szerződés esetében –, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy esetleges kötelezettségszegés esetén a sérelmet szenvedő fél ne tudná érvényesíteni jogos igényét, az EGT-megállapodás ugyanis konkrét iránymutatásokat rögzít a felmerülő viták rendezését illetően.

A megállapodás már rögtön az I. részben alapelvként fogalmazza meg, hogy bármely szerződő fél bármikor az EGT vegyes bizottságához vagy az EGT tanácsához fordulhat fontos ügyekben.

A szerződő felek között felmerülő viták azonban több társulási intézmény működési területét is érinthetik:

  • Az EGT vegyes bizottságának intézménye gondoskodik a megállapodásban foglaltak tényleges végrehajtásáról és alkalmazásáról, e célból eszmecserét és információcserét folytat, és meghatározott esetekben határozatokat hoz. A szerződő felek konzultációkat tartanak az EGT vegyes bizottságában az általuk előterjesztett, a megállapodás szempontjából jelentőséggel bíró, problémát okozó kérdésekről.

  • Az EGT tanácsának feladata különösen, hogy politikai ösztönzést adjon a megállapodás végrehajtásához, és felmérje a megállapodásban foglaltak érvényesülését. Emellett ugyanakkor a szerződő felek a problémát jelentő kérdéseket az EGT vegyes bizottságában lebonyolított vitát követően, vagy kivételesen sürgős esetekben közvetlenül, az EGT tanácsa elé terjeszthetik.

  • Az EFTA Felügyeleti Hatóság Norvégia, Liechtenstein és Izland, míg az Európai Bizottság az uniós országok vonatkozásában ellenőrzi a megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítését, továbbá ehhez a két intézményhez érkeznek be a megállapodás alkalmazásával kapcsolatos panaszok. Amennyiben egy panasszal kapcsolatos eljárásról vagy a vizsgálat eredményéről a két testület között nézeteltérés alakul ki, bármelyikük az EGT vegyes bizottsága elé utalhatja az ügyet. Az EFTA Felügyeleti Hatóság tehát jelentős szereplővé válhat az ügyben, ugyanis Norvégia azzal, hogy visszatartja a Norvég Alap forrásait, többek között az EGT-megállapodás 115–117. cikkében vállalt kötelezettségeit szegi meg. Ebben az esetben pedig az EFTA Felügyeleti Hatóságnak jogi úton kell fellépnie a kötelezettségszegő országgal szemben.

A VII. rész 3. fejezetének 3. szakasza („Vitarendezés”) deklarálja, hogy a közösség vagy valamelyik EFTA-állam az EGT-megállapodásban foglaltakat illető vitás ügyekben az EGT vegyes bizottságához fordulhat, mely vitát az EGT vegyes bizottsága rendezheti.

Ha a vitát nem rendezik attól a naptól számított három hónapon belül, hogy azzal az EGT vegyes bizottságához fordultak, akkor a vitában érintett szerződő felek vagy megállapodhatnak abban, hogy felkérik az Európai Közösségek Bíróságát arra, hogy döntsön a vonatkozó szabályok értelmezéséről, vagy meghatározott esetekben választott bírósághoz fordulhatnak a jogvitával.

A választott bírósági eljárások részletes szabályait a 33. jegyzőkönyv tartalmazza; a döntéshozás szavazattöbbséggel történik, a meghozott döntés pedig kötelező érvényű a vitában érintett felekre nézve.

Jóllehet az Európai Unió és Norvégia közti együttműködési megállapodás valóban nem rögzíti a jogviták rendezésének szabályait, ellenben az EGT-megállapodás – mely a Norvég Finanszírozási Mechanizmus jogalapja – többféle jogi utat is kínál a magyar érdekek érvényesítésére. A jog világából kiindulva egyvalami ugyanakkor már most biztosra vehető: a norvég külügyminisztérium finanszírozásmegvonást érintő egyoldalú döntése semmilyen jogi eszközzel nem igazolható, az egyaránt szembemegy a korábban vállalt kötelezettségekkel, valamint az EGT-megállapodás olyan fajsúlyos alapelveivel, mint a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének követelménye.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nemrégiben kifejtette, hogy a magyar kormány jelenleg jogi lépéseket fontolgat, mert az alapban lévő pénzeket eddig beépítették a magyar költségvetésbe, azaz a kormány álláspontja szerint a sokat emlegetett 77 milliárd forint jár Magyarországnak. A norvégok viszont azt mondják, az alapban szereplő civil pénzek kapcsán csak és kizárólag egyetlen civil szervezettel hajlandók együttműködni, ami viszont a magyar kormány számára nem elfogadható feltétel.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Több mint 360 millió kereszténynek kell szembenéznie komoly üldöztetésekkel

Több mint 360 millió kereszténynek kell szembenéznie komoly üldöztetésekkel

Az Open Doors szerdán közzétett 2022-es világnézettségi listája szerint a 2021-es évben tovább növekedett a keresztényüldözések száma.

Máris nagy az elégedetlenség a német kormánnyal szemben

Bő hat héttel az SPD, a Zöldek és az FDP új szövetségi kormányának megalakulása után a németek többsége nincs megelégedve a kabinet munkájával – állítja egy friss közvélemény-kutatás.

Szexuális zaklatással vádolnak egy holland rappert

Szexuális zaklatással, nemi erőszakkal vádolják az egyik zenei tehetségkutató televíziós műsor, a The Voice of Holland vezető személyiségeit – jelentette pénteken a holland sajtó.

Halálkampány rablógyilkossággal fűszerezve

Halálkampány rablógyilkossággal fűszerezve

Márki-Zay Péter (MZP) megint rátett egy lapáttal. Mintha azt gondolná, hogy minél durvább állításokkal vádolja a kormányt, annál jobban riadnak meg tőle a jobboldali szavazók, s vándorolnak át a baloldalhoz.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére