Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Már ott tart a baloldal, hogy különleges jogrend csak Magyarországon van

ifj. Lomnici Zoltán

2022.05.10. 21:00

 

Az Országgyűlés az Alaptörvény tizedik módosítását tárgyalja, amelynek előzménye, hogy az előző változtatás során hatról háromra csökkentették azon időszakok számát, amelynek keretében a végrehajtó hatalom, a kormány különleges helyzetre tekintettel, időszakosan speciális felhatalmazást kap, hogy gyorsan és hatékonyan tudja a magyar emberek egészségét, életét és a vagyonát megvédeni. Egy világjárvány, vagy egy háború esetén a gyorsreagálási képessége a kormányzatnak nem képezhetné vita tárgyát, de a mi politikai baloldalunk ebben is meglepetést okozott: már a pandémia alatt sem támogatta a szükséghelyzeti intézkedéseket, most pedig, hogy háború dúl egy szomszédos országban még hangosabban ellenkezik, a kormány túlhatalmát vizionálva és a kérdést úgy beállítva, mintha fejlett demokráciákban ilyen elő sem fordulhatna.

 

A német alkotmány (A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye) a 115/A. cikkben és az azt követő cikkekben tárgyalja a védelmi esetet (Verteidigungsfall), amely egy védelmet szükségessé tevő helyzet. Ez egy fegyveres erő támadását jelenti vagy azt, hogy a közeljövőben ilyen támadás fenyeget. Ez a rendkívüli állapot – melynek jogalapját egy 1968-as alkotmánymódosítás hozta létre – a szövetségi kormánynak rendkívüli hatásköröket ad háború idején. A 115/B. cikk szerint a szövetségi kancellár válik a fegyveres erők parancsnokává (egyébként normál esetben a védelmi miniszter tölti be ezt a posztot). A 115/C. cikk alapján a szövetségi szint kiterjedtebb jogalkotási hatáskört kap (így gyakorlatilag bármely kérdésben elfogadhat törvényeket, a Bundesrat jóváhagyásával – még olyan ügyekben is, amelyekben amúgy csak a szövetségi tartományoknak lenne jogalkotási hatásköre). A kisajátítások, eltulajdonítások kompenzálását illetően az átmeneti rendelkezések eltérhetnek az alkotmányban meghatározott követelményektől. Törvény határozhat arról, hogy a rendőrség által letartóztatott emberek négy napig fogva tarthatók, mielőtt bíró elé kerülnének (normál esetben ez a letartóztatást követő napnál tovább nem lehetséges). Fontos azonban, hogy utóbbi jogszabály csak akkor alkalmazható, ha nincsen bíró, aki rendes határidőn belül elkezdhetné az eljárást.

 

A svájci szövetségi alkotmány 185. cikke alapján a Szövetségi Tanács (Bundesrat) saját hatásköre alá vonhatja és három héten át mozgósíthatja aktív szolgálatra a fegyveres erők több mint 4000 tagját a külső és belső biztonság érdekében. Ennél nagyobb létszámú haderőhöz, illetve hosszabb mozgósítási időszakhoz viszont már szükség a két kamara együttes ülésének összehívásához (Szövetségi Gyűlés, németül Bundesversammlung). Ilyen bevetéseknél Svájcban szabályként érvényesül a szubszidiaritás elve: első lépésként a kantonális rendőri egységek segítségével kell leküzdeni a zavargásokat. A Bundesrat olyan rendeleteket és rendelkezéseket hozhat, amelyek a belső vagy külső biztonság vagy a közrend meglévő vagy közvetlenül fenyegető súlyos zavarait leküzdésére irányulnak. Az alkotmány 185. cikke fontosnak tartja leszögezni, hogy az ilyen rendeletek határidősek kell legyenek („Solche Verordnungen sind zu befristen”).

 

A Szerb Köztársaság alkotmányának 200. szakasza szabályozza a rendkívüli állapotot. Ebben az áll, hogy ha az állam vagy a polgárok fennmaradását közveszély fenyegeti, a Nemzetgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot; a rendkívüli állapotról szóló határozat legfeljebb 90 napig marad hatályban. A határidő leteltével a Nemzetgyűlés a képviselők teljes számának többségével a rendkívüli állapotról szóló határozatot további 90 nappal meghosszabbíthatja. A rendkívüli állapot idején, a Nemzetgyűlés külön meghívás nélkül tart ülést és nem oszlatható fel, és e szakasz alapján – a rendkívüli állapot kihirdetésekor – olyan intézkedéseket is előírhat, amelyekben eltér az alkotmányban szavatolt emberi és kisebbségi jogoktól. Ha a Nemzetgyűlésnek nincs lehetősége összeülni, a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló határozatot a köztársasági elnök, a Nemzetgyűlés elnöke és a kormány elnöke együttesen hozza meg, a Nemzetgyűlésre is érvényes feltételek mellett. Ha a Nemzetgyűlésnek nincs lehetősége összeülni, a kormány rendeletet hozhat az emberi- és kisebbségi jogoktól eltérő intézkedések foganatosításáról, a köztársasági elnök ellenjegyzésével.

 

Látható különbség, hogy például a svájci és a szerb alkotmány egészen más szemlélettel közelít az ilyen válsághelyzetek kérdéséhez. Szerbia komoly háborús tapasztalatokkal rendelkezik a közelmúltból és alkotmánya meglehetősen széles jogköröket biztosít rendkívüli állapot esetén – akár az emberi és kisebbségi jogok tartós korlátozása árán is.

Láttuk tehát, hogy egy uniós, egy tagjelölt és egy katonailag semleges európai államban is, ha szükséges, keményen és széles jogkörök mentén léphet fel a végrehajtó hatalom. És még nem beszéltünk arról, hogy az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11. óta számos törvényt fogadtak el a terrorizmus visszaszorítása érdekében. E sorba illeszthető a méltán híres Patriot Act mellett, a Protect America Act, amely alapján az USA igazságügyi minisztere és a nemzeti hírszerzési igazgató bármikor elrendelheti külföldi állampolgárok amerikai telefonhívásainak lehallgatását, amihez nem kell bírói engedélyt kérniük. Számos ellenzéki politikus és civil tiltakozott a törvény elfogadása ellen. A külföldi állami vezetők lehallgatása kapcsán hírhedtté vált Nemzetbiztonsági Ügynökség az úgynevezett Freedom-törvény értelmében indokolt esetben, célzottan, a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság felhatalmazásával folytathat megfigyelést, az adatokat pedig a kormányzat helyett a kommunikációs cégeknek kell majd tárolniuk, a gyakorlatuknak megfelelően, jellemzően másfél éven át. A törvény egyúttal meghosszabbítja a Szövetségi Nyomozó Iroda arra szóló felhatalmazását, hogy üzleti adatokat gyűjtve nyomozzon feltételezett terroristák és kémek után. A szövetségi hatóságok számára pedig megkönnyíti az olyan gyanúsítottak lehallgatását, akik mobiltelefonjaiktól gyakran megválva próbálják elkerülni a megfigyelést. És még nem beszéltünk a komoly alkotmányos aggályokat felvető katonai bizottsági törvényről, amelyet Lex Guantánamo-ként is emlegették és amely lehetővé tette a kínzással kicsikart vallomások bíróság előtti felhasználását, illetve a napokban elfogadott két olyan jogszabályról, amely a külföldi, különösen szír és iraki dzsihadista-gyanús személyek beutazását korlátozza az amerikai kontinensre. Michael McCaul, a Képviselőház belbiztonsági bizottság elnöke szerint a törvény képes bezárni a „tátongó biztonsági réseket, hogy képesek legyünk megállítani a veszélyes egyéneket, mielőtt azok elérnék a partot”. Megjegyzem, New York államban létezik egy okostelefon-alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználónak, hogy ha gyanús személyt lát, fotót készítsen és elküldje a illetékes hatóságok részére. A terroristák kiszűrésére hivatott applikáció neve See Something, Send Something, azaz ha látsz valamit, küldj valamit.

A demokrácia fellegvárában tehát kicsit más a helyzet, a mi baloldalunk már a tizedik Alaptörvény módosítás kapcsán diktatúrát kiállt.

 

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kós Hubert meghódította Rómában Európát

Kós Hubert meghódította Rómában Európát

Kós Hubert aranyérmet nyert 200 méter vegyesen a római úszó Európa-bajnokság zárónapján. Késely Ajna bronzérmes, Fábián Bettina negyedik lett 400 gyorson. Jakabos Zsuzsanna pedig az 5. helyen végzett 200 méter pillangón. A magyar csapat 5 arany-, 7 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt Rómában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére