Ha reálisan vizsgálom magunkat, azaz a magyar népet, akkor fontos kiemelni, hogy alapvetően egy kicsi nemzet vagyunk, nem túl nagy országgal. Méreteink és lakosságszámunk alapján nem tűnünk ki a nemzetek sorából, de szerencsére a világot nemcsak számtanilag lehet és érdemes vizsgálni.

Mi, magyarok különleges nép vagyunk. Ezt nem amiatt írom, mert magam is magyar vagyok és elfogult saját nemzetem iránt. Nem. A történelem számtalanszor megmutatta, hogyha nem lennénk unikálisak, akkor valószínűleg már nem is léteznénk Európa közepén. Vegyünk egy nem is annyira távoli történelmi példát. 1920, egy vesztes világháború után a nagyhatalmak minden erejükkel azon dolgoztak, hogy hazánkat a földdel tegyék egyenlővé. Ha nem lennénk különleges nép, akkor nemzetünk szétszakítását nem éltük volna túl. Ez egyetlen példa, de említhetném az ország három részre szakadását vagy a tatárjárást. A történelmünk csupa küzdelem, hol a törökkel, hol a szovjettel. Küzdöttünk, hogy legyünk.

Ahogy a példák is mutatják az ellenfél minden alkalommal sokkal nagyobb, sokkal erősebb és sokkal esélyesebb volt, de ez minket soha nem érdekelt.

A nemzeti eufóriát hála Istennek ma már nem fegyverrel kell elérni, hanem mondjuk a sporttal, történetesen a labdarúgással.

A nagy, erős, esélyes ellen is fel lehet venni a versenyt. Lehet szó világbajnokról, a legjobb klubcsapatok játékosairól vagy a világ legértékesebb labdarúgóiról.

Szombaton Budapesten, a Puskás Arénában a világ legjobb csapata, a világ legjobb stadionjában, a világ legjobb közönsége előtt, a világ legjobb országában játszott. Ez Magyarország, a mi hazánk.

Felfoghatatlan jelentősége van az országunk szempontjából ezeknek az eseményeknek. A magyar válogatott sikere minden magyar embert büszkévé tesz. Hitét visszakapó magyar emberré. Az elmúlt másfél évben borzalmas dolgok történtek, amely sebeket csak ezek a sikerek tudják begyógyítani.

Gyerekkoromban mindig irigyen figyeltem külföldi nyaralások során, amint az olaszok, horvátok, németek, franciák, angolok és a többiek egy-egy világverseny idején nemzeti színekbe öltöztetik a hazájukat és büszkék arra. Álom volt ez magyarként. Az álom azonban valóra vált. Piros-fehér-zöld pompában az egész ország. Gyerekek, felnőttek és idősek viselik büszkén a lobogónk színeit.

Nagyon kellett a siker, de ami ennél is inkább, a szív és a lélek diadala a pályán. Hatalmas köszönet a magyar csapatnak!

Ja, hogy kik vagyunk mi, magyarok?

Azok vagyunk, akik a századik ütés után is felállnak, mindent kibírnak, mert tudják, hogy a végén igazuk lesz és nyernek.